„Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Javitás Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
Visszavontam Hosszufasz18 (vita) szerkesztését (oldid: 21753188) Címkék: Visszavonás HTML-sortörés |
||
1. sor:
{{egyért2|az Erdélyi Fejedelemségről|Erdély (egyértelműsítő lap)}}
{{Történelmi ország infobox
| megnevezése =Erdélyi Fejedelemség
| saját név =
| előtag = Az
| előd 1 =Magyar Királyság
| előd 1 zászló =
| utód 1 =Magyar Királyság
| utód 1 zászló =
| megalakulás éve =[[1570]]
| megszűnés éve =([[1765]]-től nagyfejedelemség) [[1848]]<br>[[1849]]–[[1867]]
| címer =Coat of arms of Transylvania.svg
| címer szócikke =Erdély címere
| térkép =1606 map Ward 1912.jpg
| térképméret =220px
| térképaláírás =Erdély [[1606]]-ban
| főváros =[[Gyulafehérvár]], majd [[Nagyszeben]]
| terület =
| népesség =
| hivatalos nyelvek =
| vallás =[[római katolikus egyház|római katolikus]], [[kálvinizmus|református]], [[evangélikus kereszténység|evangélikus]], [[unitárius vallás|unitárius]], [[Ortodox kereszténység|ortodox]], [[görögkatolikus]]
| államforma =fejedelemség
| dinasztia =
}}
Az '''Erdélyi Fejedelemség''' a [[16. század]] közepétől a [[17. század]] végéig [[Erdély]] területén fennálló állam volt, amelynek története a magyar történelem fontos részét képezi. A fejedelemség a [[mohácsi csata]]vesztés után a [[rákosi végzés]]t követő kettős királyválasztás következményeként jött létre.
Az [[Oszmán Birodalom]] által támogatott Keleti Magyar Királyságból alakult ki, mikor 1570 végén a [[speyeri szerződés]]ben [[II. János magyar király|János Zsigmond]] lemondott a királyi címről és beleegyezett abba, hogy csak a fejedelmi címet használja.<ref>János Zsigmond [[I. János magyar király|Szapolyai János]] magyar királynak és [[I. Zsigmond lengyel király]] leányának, [[Jagelló Izabella magyar királyné|Jagelló Izabellának]] volt a fia.</ref> Hivatalosan csak innen számítható az önálló fejedelemség léte, de a gyakorlatban az önálló Erdély már [[1541]]-től létezett, mikor [[I. Szulejmán oszmán szultán]] bevette [[Buda török kézre kerülése|Budát]], Erdélyt pedig hűbéres területként meghagyta Izabella özvegy királynénak és János Zsigmondnak, s a régió területén [[Fráter György|György barát]] szervezett államapparátust.
A fejedelemség a történelmi Erdély területén kívül a volt [[Magyar Királyság]] más területeit is birtokolta. Ezt a széles területsávot nevezték latin szóval [[Partium]]nak (magyarul „Részek”).
A János Zsigmond és a Habsburgok között [[1570]]-ben<ref>1570. december 1-jén [[II. János magyar király|II. János]] írta alá, 1571. március 10-én [[Miksa magyar király|Miksa]].</ref> létrejött [[speyeri szerződés]] értelmében ide tartozott [[Máramaros vármegye|Máramaros]], [[Bihar vármegye|Bihar]], [[Zaránd vármegye|Zaránd]], [[Közép-Szolnok vármegye|Közép-Szolnok]], [[Kraszna vármegye|Kraszna]], [[Arad vármegye|Arad]] és [[Temes vármegye|Temes vármegyék]] teljes területe.
== Történelem ==
| |||