Főmenü megnyitása

Módosítások

 
A Dnyeszter-mellék ügye 2012. október 18-án került ismét előtérbe: az orosz külügyminisztérium egyik megbízottja azt mondta, hogy amennyi­ben Moldova elveszíti szuverenitását vagy semlegességét, Moszkva el fogja ismerni Tiraszpol függetlenségét.<ref>[http://www.3szek.ro/load/cikk/53909/moszkva_kilatasba_helyezte_transznisztria_elismereset Moszkva kilátásba helyezte Transznisztria elismerését (3szek.ro)]</ref> Ezt ugyan más szakértők nem tartják komolynak, mivel a moldovai NATO tevékenységek egyáltalán nem jelentenék az országnak a NATO-hoz való kapcsolódását, Moldova sokkalta inkább az Európai Unió felé törekszik közeledni.<ref>[http://karpatinfo.net/cikk/kulfold/transznisztriaban-eled-ujra-hideghaboru Transznisztriában éled újra a hidegháború (karpatinfo.net)]</ref>
 
Újabb jelentős lépés Moldova és Románia fúziójában 2013-ban történt, amikor a moldáv parlament kimondta, hogy az ország államnyelve a román,<ref>[https://www.nyest.hu/hirek/moldova-allamnyelve-a-roman Moldova államnyelve a román (nyest.hu)]</ref> tovább csökkentve az esélyeket a megegyezésre.
 
2013 végén a szomszédos Ukrajnában hatalmas tiltakozási hullám söpört végig az orosz-barát [[Viktor Fedorovics Janukovics|Viktor Janukovics]] ellen, aki elutasította az Európai Unióhoz való közeledést és erősíteni törekedett kapcsolatait Moszkvával. A felkeléshez hasonlító zavargások nyomán Janukovics megbukott és egy nyugat-orientált kormány került ismét hatalomra [[Kijev]]ben, amely kiengedte börtönéből a [[Julija Volodimirivna Timosenko|Julija Timosenko]] volt kormányfőt. Az ukrajnai változásokat az ország nagyszámú kisebbsége és a Janukovicsot támogató emberek nem fogadták el, s folytatták a megmozdulásokat az ország keleti felén, illetve a Krímben, amelyet rövidesen orosz katonai erők kezdtek megszállni. A terület vezetői 2014. március 11-én kikiáltották a [[Krími Köztársaság]]ot és rövidesen népszavazást írtak ki a terület hovatartozásáról. A választáson résztvevők elsöprő többsége kiállt az Oroszországgal való egyesülés mellett. Az ukrajnai oroszok magukat fenyegetve érzik az ukrán nacionalizmustól, ezzel indokolták lépésüket, Moszkva pedig az orosz ajkú emberek védelmével érvelve lépett fel Ukrajnával szemben. A köztársaság megalakulását és a március 16-án megtartott népszavazást azonban a Nyugat nem fogadja el, sőt illegitimnek tartja. Ennek ellenére a Dnyeszter Menti Köztársaság vezetői is felbátorodtak, és újból hangot adtak a maguk fúziós szándékainak Moszkva felé. [[Mihail Burla]] a dnyeszter-menti törvényhozás elnöke a Dumához fordult, hogy vizsgálják a szakadár köztársaságnak az Oroszországhoz való csatlakozás lehetőségét, hivatkozva a 2006-os referendumra, ami a krímihez hasonló eredménnyel zárult. Ez a moldovai kormánynál újabb nemtetszést váltott ki, amely más államokhoz hasonlóan (így a szomszédos Románia) nem ismeri el a Krím elszakadását és Oroszországba történő betagolódását. De nemcsak a Dnyeszter Menti Köztársaság, hanem még az autonóm Gagauzia is Moszkvához közeledik, és a tiraszpoli kormány kérésével egy időben ugyanilyen kéréssel fordultak a Dumához.<ref>[http://www.kronika.ro/kulfold/oroszorszaghoz-csatlakozna-transznisztria Oroszországhoz csatlakozna Transznisztria (kronika.ro)]</ref>