„Metatézis” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a átirányítások magyarítása és egységesítése |
Átirányítás megszüntetve. Eredeti cél: Transzmutáció#Metatézis Címke: Megszüntetett átirányítás |
||
1. sor:
A [[nyelvészet]]ben a '''metatézis''' (< [[Ógörög nyelv|ógörög]] μετάθεσις ''metathészisz'' ’áthelyezés, felcserélés’) vagy '''hangátvetés''' terminus a [[hangváltozás]]ok egyikét nevezi meg. [[Beszédhang]] vagy hangok csoportja helyének a megváltoztatását jelenti. Olykor két ilyen szegmens helyet cserél egymással [[szó]] belsejében vagy két egymáshoz közel álló szóban.<ref>Zaicz 2006, Szakkifejezések lexikona, '''hangátvetés (metatézis)''' szócikk.</ref><ref name="szathmari">Szathmári 2008, '''Metatézis''' szócikk.</ref><ref name="dubois_302">Dubois 2002, 302. o.</ref><ref name="iarteva">Jarceva 1990, [http://tapemark.narod.ru/les/296a.html '''Метате́за'''] ’metatézis’ szócikk.</ref><ref name="bussmann_746">Bussmann 1998, 746. o.</ref><ref name="crystal_303">Crystal 2008, 303. o.</ref><ref name="baric_613">Barić 1997, p613–614. o.</ref><ref name="bidu_293">Bidu-Vrănceanu 1997, 293. o.</ref><ref name="dobridor">Constantinescu-Dobridor 1998, [https://dexonline.ro/definitie-dtl/metatez%C4%83 '''metateză'''] szócikk.</ref>
== A nyelvtörténetben ==
A metatézis egyike azoknak a jelenségeknek, amelyek a szavak fejlődésével járnak. Egyéni változtatásként jelenik meg a kiejtés könnyítése céljából, és utólag elfogadhatja az adott nyelvet beszélők közössége, szentesítheti a közhasználat, majd a nyelv [[Sztenderd nyelvváltozat|sztenderdje]] is rögzítheti.<ref name="bidu_293"/>
Olyan hangváltozásról lehet szó, amely egy alapnyelvből egy másik nyelv vagy egész [[nyelvcsalád]] kifejlődésének folyamata közben történik.
Példa egész nyelvcsaládra kiterjedő metatézisnek a [[szláv nyelvek]] kifejlődésében található. Ez az [l] és az [r] [[mássalhangzó]]kat érintette a [[Szláv nyelvek|protoszláv nyelv]] az [[Óegyházi szláv nyelv|ószlávra]] való fejlődése folyamatában, és mindegyik mai szláv nyelv megörökölte, egyes különbségekkel az utólagos fejlődésük során. Ezen mássalhangzók és a velük zárt [[szótag]]ban levő [o] vagy [e] [[magánhangzó]]k helyének felcseréléséről van szó, amely eredménye nyílt szótag keletkezése és az [o] [a]-ra való megnyílása lett. Például a protoszláv *''olkomъ''<ref>A [[csillagjel]] (*) nem dokumentált, de nyelvészek általt rekonstruált szóalakot jelez.</ref> ’falánk’ szó az ószlávban ''lakomъ'' lett, majd a [[közép-délszláv diarendszer]] nyelveiben ([[Bosnyák nyelv|bosnyák]], [[Horvát nyelv|horvát]], [[Montenegrói nyelv|montenegrói]], [[Szerb nyelv|szerb]], röviden BHMSz) ''lakom'', az [[orosz nyelv]]ben ''лакомый'' (lakomij), a [[Lengyel nyelv|lengyelben]] ''lakomy'', a [[Cseh nyelv|csehben]] ''lakomý''. Egy [or] kezdetű protoszláv szó, *''ordlo'' ’ekevas’ fejlődése a következő: ószláv ''ralo'' > BHMSz ''ralo'', orosz ''рало'' (rálo), lengyel ''radło'', cseh ''rádlo''<ref name="baric_613"/>. Példa az [er] csoporttal protoszláv *''berza'' ’nyírfa’ > ószláv ''brěza'' > BHMSz ''breza'', orosz ''берёза'' (berjoza), lengyel ''brzoza'', cseh ''bříza''<ref name="bussmann_746"/>.
Az [[újlatin nyelvek]] is örököltek olyan [[latin nyelv|latin]] szavakat, amelyekben metatézis történt, például:
* {{fr}} ''fromage'' ’túró, sajt’ < ''formaticum'';<ref name="dubois_302"/>
* {{it}} ''fiaba'' ’tanmese’ < ''fabula'' (ugyanakkor [l] > [j]);<ref name="dubois_302"/>
* {{es}} ''peligro'' ’veszély’ < ''periculum'';<ref name="dubois_302"/>
* {{ro}} ''întreg'' ’egész’ < ''integrum''.<ref name="dobridor"/>
A [[germán nyelvek]]ben egyes rokon szavak abban különböznek, hogy egyik-másik nyelvben metatézisen mentek át, másokban viszont nem, pl. [[Germán nyelvek|protogermán]] *''brennanan'' ’égni’ > [[Német nyelv|német]] ''brennen'', de [[Angol nyelv|angol]] ''burn''<ref name="bussmann_746"/>.
Metatézis nélkül örökölt szavak vagy már kialakult nyelvben alkotott szavak is fejlődhettek tovább metatézissel.
Ilyen például az [[Óangol nyelv|óangol]] ''brid'' ’madár’, amelyből a modern angolban ''bird'' lett.<ref name="crystal_303"/>
A közép-délszláv nyelvek a proto-, majd az ószláv ''kъto'' ’ki’ szót ''kto'' alakban örökölték, majd a horvátban a ''tko'' alak került a sztenderdbe.<ref name="baric_621">Barić 1997, 621. o.</ref>
A [[magyar nyelv]]ben létrejött [[Hangutánzó szó|hangutánzó]] ''pök'' [[ige]] mai sztenderd alakja ''köp'',<ref>Zaicz 2006, '''köp''' szócikk.</ref> miközben a ''pök'' változat a népi [[Regiszter (nyelvészet)|nyelvi regiszterben]] maradt meg.<ref>ÉrtSz 1959–1962, [http://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/kereses.php?kereses=p%C3%B6k&csakcimben=on '''pök'''] szócikk.</ref>
Metatézis, esetleg egyéb hangtani változásokkal együtt [[Jövevényszó|jövevényszavakban]] is történik beillesztésük folyamata során.
Például az ószláv nyelv a fentebb említett metatézist alkalmazta belekerült idegen szavakra is. Ilyen a ’király’-t jelentő szó, amely [[I. Károly frank császár]] latin nevéből származik: ''Carolus'' > ószláv ''kralь'' > BHMSz ''kralj'', [[Szlovén nyelv|szlovén]] ''kralj'', [[Bolgár nyelv|bolgár]] ''крал'' (kral), orosz ''король'' (korolj), lengyel ''król'', cseh ''král''<ref name="baric_613"/>. Valószínűleg egy déli szláv nyelvből ered a magyar megfelelője.<ref>Zaicz 2006, '''király''' szócikk.</ref>
A magyar egyes szláv szavak átvétele után alkalmazott metatézist, például a valamelyik [[Délszláv nyelvek|délszláv nyelvbeli]] ''kuhinja'' szó a ’konyha’ alakban lett magyar.<ref>Zaicz 2006, '''konyha''' szócikk.</ref> Ilyen jelenség van latin szavak átvétele esetében is, pl. [[középkor]]i latin ''episcopus'' > ''piskup ~ piskop'', majd ''[[püspök]]''.<ref>Zaicz 2006, '''püspök''' szócikk.</ref>
A [[román nyelv]]ben is vannak példák szláv szavak ilyen kezelésére, pl. ószláv ''poklonŭ'' > ''plocon'' ’ajándék’,<ref name="bidu_293"/> bolgár ''краставица'' (krasztavica) > régebbi román ''crastavete'' > mai román ''castravete'' ’uborka’<ref name="dobridor"/>.
Orosz példa a ''мрамор'' (mramor) ’márvány’ szó, a latin ''marmor''-ból.<ref name="iarteva"/>
== A mai nyelvben ==
A nyelvben párhuzamosan léteznek metatézises szavak nem sztenderd nyelvvátozatokban, például területiekben, a népi nyelvi regiszterben vagy egyéni nyelvhasználatban, metatézis nélküli változatukkal a sztenderd nyelvváltozatban. Példák:
* {{fr}} ''aréoplane'' (egyéni) < ''aéroplane'' ’repülőgép’;<ref>Dubois 2002, 255. o.</ref>
* {{ro}} ''a se pitula'' ~ ''a se tupila'' ’(el)bújni’ (mindkettő népi), ''potrocală'' (egyéni) < ''portocală'' ’narancs’;<ref name="dobridor"/>
* {{en}} ''aks'' (egyéni) < ''ask'' ’kérdezni’,<ref name="crystal_303"/> '''''ch'''abbits and '''r'''ickens'' (egyéni) < '''''r'''abbits and '''ch'''ickens'' ’nyulak és csirkék’;<ref name="crystal_415">Crystal 2008, 415. o.</ref>
* {{ru}} ''ведмедь'' (vedmegy) (nyelvjárási) < ''медведь'' (medvegy) ’medve’, ''раболатория'' (rabolatorija) (egyéni) < ''лаборатория'' (laboratorija) ’laboratórium’.<ref name="iarteva"/>
A magyarban van néhány esete [[morfofonológia]]i jellegű metatézisnek a sztenderd nyelvváltozatban. Ez a ''kehely'', a ''pehely'' és a ''teher'' szavakhoz való bizonyos [[toldalék]]ok hozzáadásakor történik: ''kelyhet'', ''pelyhek'', ''terhük'' stb.<ref name="bokor_271">Bokor 2007, 271. o.</ref>
A metatézis a [[transzmutáció]] típusú [[metaplazmus]]ok közé tartozó [[hangalakzat]] is, olyan értelemben, hogy írók nem sztenderd metatézises szavakat használnak például azért, hogy népies vagy régies hangulatot keltsenek. Példák:<ref name="szathmari"/>
:''Jön az ebéd sorja, csörög tányér, '''kalán''': / Ez a kis haragost megbékíti talán?'' ([[Arany János]]: ''Juliska elbujdosása'') – a nyelvjárási ''kalán'' a köznyelvi ''kanál'' helyett;
:''három manus kipöködte a fogát'' ([[Weöres Sándor]]: ''Vásári népballada'') – a régi ''pök'' [[Szótő|igető]] a mai ''köp'' helyett.
== Metatézisnek alávetett szegmensek és helyük változásának jellege ==
Egyes esetekben szomszédos beszédhangok cserélnek helyet egymással. Lehet szó mássalhangzókról, például:
* BHMSz ''žlica'' ’kanál’ < ószláv ''lžica'' < protoszláv ''lьžica'';<ref name="baric_621"/>
* orosz ''Фрол'' (férfi keresztnév) < latin ''Floris''.<ref name="iarteva"/>
Helycsere történhet szomszédos mássalhangzó és magánhangzó között is:
* {{fr}} ''fromage'' ’túró, sajt’< latin ''formaticum'';<ref name="dubois_302"/>
* {{ro}} ''frumos'' ’szép’ < latin ''formosus'';<ref name="bidu_293"/>
* {{en}} ''bird'' ’madár’ < óangol ''brid'';<ref name="crystal_303"/>
* ószláv ''brěgъ'' ’vízpart’ < protoszláv *''bergъ'';<ref name="baric_613"/>
* {{ru}} ''мрамор'' (mramor) ’márvány’ < latin ''marmor''<ref name="iarteva"/>.
Mássalhangzó kerülhet távolabbi helyre is, mint a szomszédos, helyet cserélhet vagy nem egy másik mássalhangzóval, és olykor meg is változik:
* {{hu}} ''pehely'' > ''pelyhek'';<ref name="bokor_271"/>
* {{it}} ''chioma'' ’sörény’ < *''clŏma'' < latin ''cŏmŭla'';<ref name="dubois_302"/>
* {{es}} ''milagro'' ’csoda’ < ''miraglo'' < latin ''miraculum'';<ref name="dubois_302"/>
* {{ro}} ''întreg'' ’egész’ < latin ''integrum'';<ref name="dobridor"/>
* {{ru}} ''футляр'' ’doboz’ < német ''Futteral'';<ref name="iarteva"/>
* BHMSz ''gomila'' ’halom, tömeg’ < ószláv *''mogyla''.<ref name="baric_621"/>
Teljes szótagokat is érinthet metatézis, amelyek felcserélődnek:
:{{ro}} ''tupila'' ~ ''pitula'' ’(el)bújni’;<ref name="dobridor"/>
:{{ru}} ''ведмедь'' (vedmegy) < ''медведь'' (medvegy) ’medve’<ref name="iarteva"/>.
Előfordul két különböző szó szegmenseinek a felcserélése is, pl. {{en}} '''''r'''abbits and '''ch'''ickens'' ’nyulak és csirkék’ > '''''ch'''abbits and '''r'''ickens''.<ref name="crystal_415">Crystal 2008, 415. o.</ref> Ez nyelvbotlás jellegű metatézis, amely nem eredményez értelmes szavakat. Angolul a ''spoonerism'' terminust használják megnevezésére, [[William Archibald Spooner]] ([[1844]]–[[1930]]) [[Angolok|angol]] tiszteletes neve után, aki híres lett olyan metatézisek miatt, amelyek értelmes szavakat eredményeztek helyes szerkezetekben, és amelyekről nem tudni, hogy melyek voltak valóban nyelvbotlások és melyek szándékosak. A [[Francia nyelv|franciában]] az ilyenféle metatézist szójátékként gyakorolják ''contrepèterie'' néven. A magyarban ilyenszerű a [[Rím#Kecskerím|kecskerím]]. Példák:
* {{hu}} ''Bármennyi embert ö'''l'''ök '''r'''akásra, / nem teszek szert egy ö'''r'''ök'''l'''akásra.'' ([[Kosztolányi Dezső]]: ''Két kecskerím'');<ref>Verstani lexikon, [http://enciklopedia.fazekas.hu/verstan/Kecskerim.htm '''Kecskerím'''] szócikk.</ref>
* {{fr}} ''un '''chant''' pour le '''por'''teur'' [œ̃ '''ʃɑ̃''' puʁ lə '''pɔʁ'''tœʁ] ’ének a hordárnak’ ~ ''un '''porc''' pour le '''chan'''teur'' [œ̃ '''pɔʁ''' puʁ lə '''ʃɑ̃'''tœʁ] ’disznó az énekesnek’;<ref>Perceau 1934, 27. o.</ref>
* {{en}} ''the '''k'''ey of my '''fl'''at'' [ðə '''k'''iː əv maɪ '''fl'''æt] ’a lakásom kulcsa’ ~ ''the '''fl'''ea of my '''c'''at'' [ðə '''fl'''iː əv maɪ '''k'''æt] ’a macskám bolhája’.<ref>Bussmann 1998, 1116. o.</ref>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* Bárczi Géza – Országh László (szerk.). ''A magyar nyelv értelmező szótára'' (ÉrtSz). Budapest: Akadémiai kiadó. 1959–1962; az Interneten: [http://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/elolap.php ''A magyar nyelv értelmező szótára'']. [http://mek.oszk.hu/ Magyar Elektronikus Könyvtár]. [http://www.oszk.hu/ Országos Széchényi Könyvtár] (ÉrtSz) (Hozzáférés: 2019, szeptember 30.)
* {{hr}} Barić, Eugenija ''et al.'' [https://vk.com/doc12620867_132564457?hash=28831048ac0b54ee0d&dl=74da4480941aa7f751 ''Hrvatska gramatika''] (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. {{ISBN|953-0-40010-1}} (Hozzáférés: 2019, szeptember 30.)
* {{ro}} Bidu-Vrănceanu, Angela ''et al.'', [https://www.academia.edu/10986209/87525919-DSL-Dictionar-de-Stiinte-Ale-Limbii ''Dicționar general de științe. Științe ale limbii''] (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. {{ISBN|973-440229-3}} (Hozzáférés: 2019, szeptember 30.)
* Bokor József. Szóalaktan. A. Jászó Anna (szerk.) [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. {{ISBN|978-963-8144-19-5}}. 254–292. o. (Hozzáférés: 2019, szeptember 30.)
* {{en}} Bussmann, Hadumod (szerk.) [http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf ''Dictionary of Language and Linguistics''] (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. {{ISBN|0-203-98005-0}} (Hozzáférés: 2019, szeptember 30.)
* {{ro}} Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. ''Dicționar de termeni lingvistici'' (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: [https://dexonline.ro/ Dexonline] (DTL) (Hozzáférés: 2019, szeptember 30.)
* {{en}} Crystal, David. [https://anekawarnapendidikan.files.wordpress.com/2014/04/a-dictionary-of-linguistics-and-phonetics-by-david-christal.pdf ''A Dictionary of Linguistics and Phonetics''] (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. {{ISBN|978-1-4051-5296-9}} (Hozzáférés: 2019, szeptember 30.)
* {{fr}} Dubois, Jean ''et al.'' ''Dictionnaire de linguistique'' (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002
* {{ru}} Jarceva, V. N. (szerk.) [http://tapemark.narod.ru/les/ ''Лингвистический энциклопедический словарь''] (Nyelvészeti enciklopédiai szótár). Moszkva: Szovjetszkaja Enciklopédia. 1990 (Hozzáférés: 2019, szeptember 30.)
* {{fr}} Perceau, Louis. ''La redoute des contrepéteries''. Párizs: G. Briffaut, 1934; az interneten: [https://www.ebooksgratuits.com/pdf/perceau_redoute_contrepeteries_illustre.pdf ''La redoute des contrepéteries''] (Hozzáférés: 2019, szeptember 30.)
* Szathmári István (főszerk.) ''Alakzatlexikon. A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve'']. Budapest: Tinta. 2008
* Zaicz Gábor. (szerk.) [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tinta/TAMOP-4_2_5-09_Etimologiai_szotar/Etimologiai_szotar_1_1.html ''Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete'']. Budapest: Tinta, 2006, {{ISBN|963-7094-01-6}} (Hozzáférés: 2019, szeptember 30.)
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Hangalakzat]]
* [[Hangváltozás]]
* [[Metaplazmus]]
* [[Transzmutáció]]
{{Portál|Nyelvészet}}
[[Kategória:Hangtan]]
[[Kategória:Retorika]]
| |||