Wikipédia

„Meronímia és holonímia” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A [[nyelvészet]]ben a '''hangváltozás''' vagy '''[[hangtan]]i változás''' terminusnak van egy tágabb és egy szűkebb értelmezése. Tágabb értelemben [[beszédhang]] vagy hangok csoportjának akármilyen módosulását jelenti, valamint [[szó]] vagy két egymást követő szó akármilyen olyan módosulását, amelyet hang vagy hangcsoport módosulása, kiesése vagy megjelenése okoz.
A [[nyelvészet]]ben a '''haplológia''' (az [[Ógörög nyelv|ógörög]] ἁπλόος ''haploosz'' ’egyszer’ + λόγος ''logosz'' ’beszéd’) [[hangváltozás]], az [[elhasonulás]] egyik típusa. [[Szó]]ban vagy szomszédos szavakban egymást követő azonos vagy hasonló beszédhangok vagy hangcsoportok közül az egyiknek a kivetése.<ref name="totfal">Tótfalusi 2008, '''haplológia''' szócikk.</ref><ref name="iarteva">Jarceva 1990, [http://tapemark.narod.ru/les/093b.html '''Гаплоло́гия'''] ’haplológia’ szócikk.</ref><ref name="bussmann_500">Bussmann 1998, 500. o.</ref><ref name="dubois_230">Dubois 2002, 230. o.</ref><ref name="grevisse_234">Grevisse – Goosse 2007, 234. o.</ref><ref name="crystal_224">Crystal 2008, 224. o.</ref><ref name="bidu_234">Bidu-Vrănceanu 1997, 234. o.</ref><ref name="dobridor">Constantinescu-Dobridor 1998, [https://dexonline.ro/definitie-dtl/haplologie '''haplologie'''] szócikk.</ref>
 
Szűkebb értelemben hangváltozásról csak mint nyelvtörténeti jelenségről szoktak beszélni, a [[hangeltolódás]] terminust is használva. Hangváltozás történhetett a nyelvtörténet egy bizonyos időszakában, azután pedig már nem, de egyes hangváltozások [[morfofonológia]]i szinten következtek be és a jelenlegi nyelvben is megnyilvánulnak [[tőhangváltás]]ok alkalmával.<ref name="kalman_108">Kálmán – Trón 2007, 108–111. o.</ref><ref name="bussmann_1095">Bussmann 1998, p.1095–1096. o.</ref><ref name="dubois_82">Dubois 2002, 82–83. o.</ref><ref name="eifring">Eifring – Theil 2005, 3–5. o.</ref><ref name="crystal_442">Crystal 2008, 442–443. o.</ref><ref name="dobridor_m">Constantinescu-Dobridor 1998, [https://dexonline.ro/definitie-dtl/modificare '''modificare'''] ’változás’ szócikk.</ref>
== A haplológia példái néhány nyelvben ==
 
Rendszeresen előforduló hangváltozások esetében hagyományosan hangtörvényekről szoktak beszélni, de ezt a terminust egyes mai nyelvészek elkerülik, megállapítva, hogy ezeknek a hangváltozásoknak elég kivételeik vannak ahhoz, hogy indokolt legyen a törvény elnevezés mellőzése az általa sugallt teljeskörűség fogalma miatt.<ref name="kalman_108"/><ref>Bussmann 1998, 1097. o.</ref><ref>Dubois 2002, 289. o.</ref><ref name="crystal_442"/><ref name="bidu_270">Bidu-Vrănceanu 1997, 270–271. o.</ref><ref name="dobridor_l">Constantinescu-Dobridor 1998, [https://dexonline.ro/definitie-dtl/lege '''lege'''] ’törvény’ szócikk.</ref>
Azonos vagy hasonló szószegmensek főleg [[Morféma|morfémák]] között jelentek meg, [[szóalkotás]]i folyamatokban, [[szóösszetétel]] és [[szóképzés]] során, majd egyes így alkotott szavak tovább fejlődtek haplológiával, esetleg egyéb hangtani változásokkal együtt. Például a [[latin nyelv]]ben a ''nutrix'' ’dajka’ szó egy előbbi, nem dokumentált *''nutritrix'' alakból alakult volna ki,<ref name="bussmann_500"/> a ''labilis'' ’ingatag’ szó pedig a ''labibilis'' alakból.<ref name="totfal"/>
 
Mivel a nyelv állandóan fejlődik, hangváltozások is folyamatosan történnek. Úgy a [[nyelv]] történetében, mint a jelenlegi állapotában a hangváltozások eleinte egyéniek. Legalábbis egyeseket idővel elfogadja a nyelvközösség, szentesíti a közhasználat és végül magába foglalja a [[sztenderd nyelvváltozat]], ha a nyelvnek már van ilyen változata.<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 293. o.</ref> A nyelvben együtt élhetnek szóváltozatok, az egyik bizonyos hangváltozással, a másik anélkül. Ilyen változatok meglehetnek ugyanabban a [[nyelvváltozat]]ban vagy különbözőkben, például az egyik a sztenderdben, a másik egy területi változatban, vagy az egyik valamelyik sztenderd vagy nem sztenderd [[Regiszter (nyelvészet)|nyelvi regiszterben]], a másik egy másik regiszterben. Vannak szigorúan egyéni hangváltozások is, például azok, amelyeket gyerekek produkálnak miközben beszélni tanulnak.<ref>Constantinescu-Dobridor, [https://dexonline.ro/definitie-dtl/metatez%C4%83 '''metateză'''] ’metatézis’ szócikk.</ref>
Egyes haplológia nélküli szavakat átvettek más nyelvek, amelyeket haplológiának vetettek alá. Például a francia nyelvben az ''idololatria'' ’bálványimádás’ [[egyház]]i latin szót ''idôlatrie'' alakban vette át.<ref name="grevisse_191">Grevisse – Goosse 2007, 191. o.</ref>
 
Egyes hangváltozások elnevezését a nyelvészet a [[Retorika|retorikából]] vette át, amelyben a retorikai és [[stilisztika]]i [[Alakzat (retorika)|alakzatok]] között a [[hangalakzat]]ok kategóriájához tartoznak. Ezeket írók és költők hansználják [[stilisztika]]i célból, vagy a verselés szabályai teszik őket szükségesekké.<ref>Szathmári 2008, '''Hangalakzat''' szócikk.</ref><ref name="bidu_200">Bidu-Vrănceanu 1997, 200. o.</ref>
A haplológiát nyelvek viszonylag nem régi szakaszaiban is alkalmazták a szóalkotásban. Összetett szavak példái a nemzetközivé vált ''tragikomédia'' és ''tragikomikus'', vö. {{fr}} ''tragi-comédie''<ref name="grevisse_191"/>, ''tragi-comique''<ref name="dubois_230"/>; {{ru}} ''трагикомедия'' (tragikomédia)<ref name="iarteva"/>; {{ro}} ''tragi-comic''<ref name="bidu_234"/>. Ezek a szavak a ''tragikus'' és a ''komédia'', illetve ''komikus'' szavak megfelelőiből keletkeztek, az [[újlatin nyelvek]]ben szokásos szóösszetételi módszerrel, az ''-o-'' [[kötőhangzó]] alkalmazásával, pl. {{fr}} ''tragico-comique''.
 
== A hangváltozások osztályozása ==
Haplológia példái alapszó és [[képző]] között az alábbiak:
* {{hu}} ''ok + vet + -etlen'' > ''okvetetlen'' > ''okvetlen'' (az egyik ''et'' hangcsoport kivetése);<ref name="totfal"/>
* {{fr}} ''analyse'' ’elemzés’ + ''-iste'' > ''analyste'' ’elemző (személy)’ (a képző '''''i'''''-jének a kivetése);<ref>Grevisse – Goosse 2007, 176. o.</ref>
* {{en}} ''prevent'' ’megelőz’ + ''-ative'' > ''preventative > preventive'' ’megelőző’ (a képző ''at'' részének a kivetése);<ref name="bussmann_500"/>
* {{ru}} ''розов(ый)'' [rozov(ɨj)] ’rózsaszín’ + ''-оват'' [ovat] > ''розововатый'' [rozovovatɨj) > ''розоватый'' [rozovatɨj] ’rózsaszín árnyalatú’;<ref name="iarteva"/>
* {{hr}} ''bez'' ’nélkül’ + ''zakonit'' ’törvényes’ > ''bezzakonit'' > ''bezakonit'' ’törvénytelen’.<ref>Barić 1997, 621. o.</ref>
 
A hangváltozásokat több szempontból lehet osztályozni.
Egyes szavak két változatban vannak meg a [[sztenderd nyelvváltozat]]ban, még a nyelvészet [[Terminológiaelmélet|terminológiájában]] is, haplológiával vagy anélkül, pl. {{en}} ''haplogy'' < ''haplology'' ’haplológia’,<ref name="bussmann_500"/>, vagy {{fr}} ''morphonologie'' < ''morphophonologie'' ’[[morfofonológia]]’.<ref>Dubois 2002, 230. o.</ref>
 
=== Nem kombintorikus és kombinatorikus hangváltozások ===
[[Szószerkezet]]ekben is található haplológia egymást követő szavak között. Például a sztenderd franciában, az ''Il écrit dans'' Le Monde ’A ''[[Le Monde]]''-ban ír’ mondatban a ''Le'' határozott [[névelő]] az újság nevéhez tartozik, és megmarad, de kivetik azt a ''le'' ugyancsak határozott névelőt, amely szabályszerűen a [[kötőszó]] után kellene legyen. Egy másik példa a ''J’irai'' ’Oda fogok menni’ szószerkezet, amelynek szabály szerint tartalmaznia kell az ’oda’ jelentésű ''y'' névmást (''J’y irai''), ha előtte egy olyan [[határozó]] van, amelyikre utal, de a két [i] találkozása miatt kivetik..</ref><ref name="bussmann_500">Bussmann 1998, 500. o.</ref><ref name="dubois_230">Dubois 2002, 230. o.</ref><ref name="grevisse_234"/> Példa nem azonos, hanem csak hasonló szegmensek esetében előforduló kivetésre a harmadik [[Személy (nyelvészet)|személyű]] [[Hangsúly (nyelvészet)|hangsúlytalan]] [[személyes névmás]]sal kifejezett [[Tárgy (nyelvészet)|tárgyé]] az azonos szeméjű hangsúlytalan személyes névmással kifejezett részeshatározó elől. Szabályszerűen ez nem vetődik ki, pl. '''''le''' lui dire'' ’megmondani neki’, de előfordul íróknál is a kivetése: ''Ma chère maman, si jolie, si élégante, et qui me plaisait tant sans que j’ose lui dire'' ’Drága édesanyám, olyan csinos, olyan elegáns, és aki annyira tetszik nekem anélkül, hogy merném megmondani neki’ ([[François Léautaud]]).<ref>Grevisse – Goosse 2007, 842. o.</ref>
 
A nem kombinatorikus hangváltozás spontán, csak a beszédhang jellegétől függ, [[fonetika]]i [[Kontextus (nyelvészet)|kontextusától]] független. Ilyen például a /h/ [[fonéma]] eltűnése az összes [[újlatin nyelvek]] által örökölt [[Latin nyelv|latin]] szóban, akkor is, ha egyesekben szó elején megvan írásban, a [[helyesírás]]ukban érvényesülő [[etimológia]]i elv révén, pl. latin ''pre'''h'''endere'', '''''h'''omo'' > [[Francia nyelv|francia]] ''prendre''<ref>TLFi, [https://www.cnrtl.fr/definition/prendre '''prendre'''] szócikk.</ref>, ''homme'' [ɔm]<ref>TLFi, [https://www.cnrtl.fr/definition/homme '''homme'''] szócikk.</ref>; [[Román nyelv|román]] ''prinde'', ''om''.<ref name="dobridor_m"/> Egy másik példa a latin nyílt '''''e''''' [[Elöl képzett, alsó nyelvállású, ajakréses magánhangzó|[ɛ]]] [[kettőshangzó]]vá [je] válása a román nyelv által örökölt szavakban: ''f'''e'''rrum'' > ''f'''ie'''r'' ’vas’, ''p'''e'''ctus'' > ''p'''ie'''pt'' ’mell’.<ref name="dobridor_m"/>
Mivel a fenti haplológia esetei sztenderd nyelvváltozatiak, az illető nyelvek [[helyesírás]]a tükrözi őket. Vannak mégis olyanok is, amelyek nem jelennek meg írásban. Ilyen az a haplológia, amely azonos vagy nagyon hasonló [[magánhangzó]]k közötti [[hangűr]]t küszöböl ki. Példa erre a franciában az ''Il va à Arras'' ’[[Arras]]ba megy’ mondat. Az egymást követő három [a] közötti két hangűrt haplológia oldja fel egyetlen [a] megnyújtásával: [ilva'''ː'''ʁɑs].<ref>Grevisse – Goosse 2007, 26. o.</ref>
 
Kombinatorikus hangváltozást szomszédos hangok okoznak. Például a románban a hangsúlyos [e] az [[Középen képzett, alsó-középső nyelvállású magánhangzó|[ə]]] magánhangzót tartalmazó [[szótag]] előtt kettőshangzóvá válik, és a két szegmens [[Nem (nyelvészet)|nem]], [[Szám (nyelvészet)|szám]] és [[Eset (nyelvészet)|eset]] szerint váltakozik, pl. ''n'''e'''gru'' (hímnem) – ''n'''ea'''gră'' (nőnem) ’fekete’.<ref name="dobridor_m"/>
Haplológia nem sztenderd nyelvváltozatokban is van, például a fesztelen [[Regiszter (nyelvészet)|nyelvi regiszterben]] és a népiben, vagy mint egyéni jelenség a gördülékeny és gyors beszédben. Az ilyen haplológiát az írás csak [[stilisztika]]i céllal tükrözi. Példák:
 
* {{fr}} ''pa'' < ''pa'''pa''''' ’apu’;<ref>Grevisse – Goosse 2007, 36. o.</ref>, ''lycéen'' [liˈsɛ̃] < [liseˈɛ̃] (magánhangzó kivetése hangűr miatt);<ref>Grevisse – Goosse 2007, 174. o.</ref>
=== Fonetikai változások és fonológiai változások ===
* {{ro}} ''jumate'' < ''jum'''ăt'''ate'' ’fél’ (½);<ref name="bidu_234"/>
 
* {{en}} ''library'' [ˈlaɪbrɪ] < [ˈlaɪb'''rə'''rɪ] ’könyvtár’;<ref name="crystal_224"/>
Bár hagyományosan csak fonetikai változásokról szoktak beszélni, mégis kétféle változás van aszerint, hogy megváltoztatják-e vagy sem a nyelv fonémáinak rendszerét.<ref>Dubois 2002, 82–83. o. nyomán szerkesztett szakasz.</ref> Egyes változások csak fonémák kiejtését érintik, de nem hatnak a [[fonológia]]i rendszerre. Ilyen pédául az [[óangol nyelv]] hosszú magánhangzóinak kettőshangzóvá válása a modern [[Angol nyelv|angolban]], mint a ''stan'' [sta'''ː'''n] > ''stone'' [stown] ’kő’ szóban.
* {{hr}} ''Tankosa'' (női keresztnév) < ''Tanko'''ko'''sa'' ’vékony hajú’ < ''tanka'' ’vékony’ + ''kosa'' ’haj’.<ref>Barić 1997, 613. o.</ref>
 
Ellenben fonéma eltűnése fonológiai változás. Például az ófrancia nyelvben megvoltak a /ts/ és a /dz/ [[zár-réshang]]ok, amelyek az /s/, illetve a /z/ [[réshang]]okká váltak. Ezzel [[minimális pár]]ok tűntek el, és tagjaik [[Homonímia|homonimák]] lettek, akkor is, ha az írás megkülönbözteti őket, pl. ''cire'' ’viasz’ és ''sire'' (a királyok megszólítása), mindkettő ejtése [si'''ː'''r].
 
=== A hangok erősségi foka tendenciájának szerinti változások ===
 
Ebből a szempontból a hangváltozásokat két nagy csoportra lehet osztani.<ref>Kálmán – Trón 2007, 108–111. o. nyomán szerkesztett szakasz, kivéve a külön jelzett forrásból származó információt.</ref>
 
Egyes változások eredménye '''a hang gyengülése''', ami eltűnéséhez is vezethet. A gyengülés mindig a meglévő és észlelhető különbségek csökkenésének irányába megy. Olyan helyen következik be, ahol a különbségek egyébként is kevésbé észlelhetők, és így kevésbé informatívak is a jelentést illetően, például [[Hangsúly (nyelvészet)|hangsúlytalan]] szótagban. Például az angolban a legtöbb hangsúlytalan szótagban megszűntek a franciából átvett szavakban meglévő, az /ɛ/ és az /a/ közötti különbségek, mindkettőből /ə/ lett: francia ''performe'' [p'''ɛ'''ʁˈfɔʁm] ’végrehajt’ > angol ''perform'' [p'''ə'''ˈfɔ'''ː'''m], fr. ''parade'' [p'''a'''ˈʁad] ’parádé’ > ang. ''parade'' [pəˈreɪd].
 
Beszédhang eltűnésének példája a magyar nyelvben a szóvégi rövid magánhangzóké, mivel ezek mind hangsúlytalanok voltak, pl. ''utu'' > ''út''. Hasonló eset a legtöbb fonetikai kontextusban a szóvégi latin /a/ magánhangzóé a francia által örökölt szavakban, pl. ''porta'' > ''porte'' [pɔʁt] ’ajtó’.
 
Gyengülési jelenség beszédhangok összeolvadása is. Egyik fajtája kettőshangzó egyetlen magánhangzóba való fejlődése, amint az a latin '''''au''''' [aw]-val történt a franciában, amelyben [o] lett, pl. ''aurum'' > ''or'' ’arany’.
 
Olykor viszonylag hosszú szószegmens olvadt össze, pl. lat. ''vitellus'' > fr. ''veau'' [vo] ’borjú’.
 
'''Hangok erősödése''' olyan helyeken történik, ahol a különbségek amúgy is viszonylag jól észlelhetők (hangsúlyos szótagban, szótag elején stb.), és a mégjobb észlelhetőség irányába megy. Például a latinban és egyes [[újlatin nyelvek]]ben a hangsúlyos szótagokban a a rövid magánhangzók megnyúltak (pl. lat. ''amo'' > olasz ''amo'' [a'''ː'''mo] ’szeretek’) vagy kettőshangzóvá váltak: lat. ''schola'' ’iskola’ > olasz ''scuola'', spanyol ''escuela''; lat. ''mola'' > román ''moară''.<ref name="bidu_270"/>
 
=== Hangváltozások motivációjuk szerint ===
 
==== Fonetikai motiváció ====
 
A beszélő általában arra törekszik, hogy minél kisebb erőkifejtéssel ejtse ki a hangokat.
 
Ennek egyik módja a szegmensek leegyszerűsítése, például a [[Nazális hang|nazális magánhangzók]] orálissá alakítása azzal, hogy az [[Artikulációs fonetika|artikuláció]] egyik összetevője elvész. Ez az összetevő a lágy szájpadlás lefelé való mozgása, amely által a levegő az orrüregen át is távozik. Ha ez nem történik meg, a levegő csak a szájüregen át áramlik, minek következtében a magánhangzók orálissá válnak. Ez a változás rendszeresen ment végbe például több [[Szláv nyelvek|szláv nyelvben]]. Az [[ószláv nyelv]]ben még voltak nazális magánhangzók, de például a [[szlovén nyelv]]ben már nem. E változás példái *''j'''ę'''zykъ''<ref>A [[csillagjel]] (*) nem dokumentált, csak feltételezett szóalakot jelöl.</ref> > ''j'''ę'''zik'' > ''j'''e'''zik'' ’nyelv’ és *''r'''ǫ'''ka'' > ''r'''o'''ka'' kéz.<ref>Dulicsenko 2005, 204. o.</ref>
 
Egy másik útja az artikulációs erőfeszítés csökkentésének a hangok sorozatának egyszerűsítése. Ez többek között [[hasonulás]]sal jön létre, azaz egy hang átveszi szomszédos vagy közeli hang egy vagy több vonását. Például szóvégi hang és a következő szó első hangja között történik, és ezzel a könnyítéssel gördülékenyebb lesz a beszédfolyam, mint amikor például az angol ''te'''n''' mice'' szókapcsolatot egyetlen szóként [ˈte'''m'''maɪs]-nak ejtik ki.<ref>Crystal 2008, 39. o.</ref> A sorozatok egyszerűsítésének egy másik módja a szótagszerkezetre vonatkozik, például magánhangzó betoldásával szókezdeti mássalhangzó-csoport elé, pl. ószláv ''dvor'' > magyar '''''u'''dvar''.<ref>A. Jászó 2007, 52. o.</ref> Beszédhang gyengülése és végül lekopása is eredményezheti ezt, pl. óangol ''nama'' > középangol ''name'' [nεmə] > modern angol ''name'' [neɪm].<ref>Bussmann 1998, 1280. o.</ref>
 
==== Analógiai motiváció ====
 
Hangváltozást [[analógia]] is motiválhatja, mert megkönnyíti szavak elsajátítását. Kölcsönhatással nyilványul meg fogalmilag összetartozó szavak között. Például a románban a [[Jövevényszó|jövevény]] ''octombrie'' ’október’ szóban található nem etimologikus '''''m''''' azzal magyarázható, hogy ugyanaz a mássalhangzó van meg egyéb hónapok nevében is: ''septembrie, noiembrie, decembrie''.<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 50. o.</ref>
 
==== Nyelven kívüli motiváció ====
 
A hangváltozásokat [[Társadalom|társadalmi]] és [[lélektan]]i tényezők is motiválhatják, mint amilyen a beszélő azon törekvése, hogy minél szélesebb legyen számára a [[kommunikáció]] köre, hogy alkalmazkodjon bizonyos társadalmi csoportokhoz stb. Magáévá teszi például nagyobb presztízssel rendelkező nyelvváltozatok jellegzetességeit, mint amikor egyes [[amerikaiak]] a ''tomato'' ’paradicsom’ szót nem az amerikai sztenderd szerint ejtik [təˈmeɪtoʊ]-ként, hanem egy vélt [[Nagy-Britannia|brit]] sztenderd szerint [toˈma'''ː'''to'''ː''']-nak, miközben a helyes [[brit angol kiejtés]] [təˈmɑ'''ː'''təʊ].<ref>Bussmann 1998, 1098. o.</ref>
 
== Történeti hangváltozások ==
 
A [[19. század]] első felében a [[Dánok|dán]] [[Rasmus Rask]] és a [[Németek|német]] [[Jacob Grimm]] tudósok megállapították, hogy egyes hangváltozások rendszeresen történtek. Ezt az észrevételt később az ún. [[újgrammatikusok]] iskolájához tartozó nyelvészek, például [[Wilhelm Scherer]] és [[Hermann Paul]] fejlesztették tovább, azt igyekezve bizonyítani, hogy ezek a változások törvényszerűek, mint a [[természet]] törvényei.<ref name="dubois_82"/> Bár utóbb bebizonyosodott, hongy nincs szó teljeskörűségről, léteznek olyan hangváltozások, amelyek a következő elv alapján jöttek létre: ha egy X hang különböző, X' hanggá lesz egy szóban, akkor ugyanaz a változás megy végbe minden olyan szóban, amelyben megvan az X hang, vagy mindegyikben, amelyben az X hang egy bizonyos fonetikai kontextusban van. Eszerint egyes változások egyformán jöttek létre az összes olyan nyelvben, amely ugyanannak az alapnyelvnek a leszármazottja, például a latin /h/ fonéma egyik újlatin nyelvbe sem öröklődött át. Ez egy rendszeres fonetikai hasonlóság. Egyéb olyan változások, amelyek egy bizonyos kontextusban lévő hangot vagy hangcsoportot érintettek, nyelvtől függően különbözőképpen történtek meg, de mindegyikben minden olyan szóban, amely teljesíti az eredeti feltételeket. Például a latin /kt/ hangcsoport (az ''octo'' ’nyolc’, ''lactem'' ’tej’, ''factum'' ’tény’ szavakban) az [[Olasz nyelv|olaszban]] /tt/ lett (''otto'', ''latte'', ''fatto''), a [[Spanyol nyelv|spanyolban]] /tʃ/ (''ocho'', ''leche'', ''hecho''), a [[Portugál nyelv|portugálban]] /jt/ (''oito'', ''leite'', ''feito''), a románban /pt/ (''opt'', ''lapte'', ''fapt''). Ezek rendszeres fonetikai különbségek.
 
Általában ilyen hangváltozások a nyelvtörténet egy bizonyos időszakában keletkeznek, örökölt szavakban, és egy bizonyos időszakbeli átvételekben. Például a viszonylag régi mássalhangzó-csoporttal kezdődő szavakat a magyar [[Protézis (nyelvészet)|protézissel]], azaz eléjük beiktatott magánhangzóval vette át (pl. lat. ''schola'' > ''iskola''), de ez már nem érvényes a viszonylag új jövevényszavakra, pl. [[Német nyelv|német]] ''strand''.<ref>Sipőcz 2006, 215–216. o.</ref> Hasonló a magánhangzók közötti latin /b/ kiesésének esete a román által örökölt szavakban (pl. ''caballus'' > ''cal'' ’ló’, ''hiberna'' > ''iarnă'' ’tél’), amely már nem működött, amikor elkezdődött az ószláv hatása a románra. Bizonyítékként nem történt meg pl. a ''iubi'' ’szeretni’, ''grăbi'' ’sietni’ stb. szavakban.<ref name="bidu_270">Bidu-Vrănceanu 1997, 270–271. o.</ref>
 
Egyes rendszeres hangváltozások nem általánosak a nyelvben, hanem területi nyelvváltozat(ok)ra korlátozódnak. Ilyen a románban az [ə] hangsúlytalan [e] helyett a [[munténia]]i [[nyelvjárás]]ban: ''''d'''ă'''schid'' ~ sztenderd ''d'''e'''schid'' ’nyitok’.<ref name="dobridor_l"/>
 
Egyrészt a rendszeres különbségek, másrészt a rendszeres hasonlóságok, mint amilyen egyes hang(csoport)ok fennmaradása, valamint mások eltűnése [[Rendszeres hangmegfelelések törvénye|rendszeres hangmegfeleléseket]] képeznek. Ezek alapján a történeti fonetika hozzájárul nyelvek rokonságának megállapításához és nem dokumentált alapnyelvek rekonstruálásához.<ref name="eifring"/>.
 
== Aktuális hangváltozások ==
 
Egyes történeti hangváltozások az aktuális nyelvben tőhangváltások alkalmával nyilvánulnak meg. Például a románban a latin [o] > [o̯a] (kettőshangzó) változás történeti: latin ''porta'' > ''poartă'' ’kapu’. Ez kombinatorikus változás, a latinban a következő szótagban létező [a] okozta, amely a románban [ə] lett. A mai románban is ez a változás kombinatorikus, következésképpen, ha a következő szótagban nem [ə] van, a kettőshangzó visszavált [o]-ra: ''p'''oa'''rtă'' ~ ''p'''o'''rți'' ’kapuk’.<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 38–39. o.</ref> Viszonylag nem régi jövevényszavakban is megvan ez a tőhangváltás, de nem sztenderd, pl. ''pedagog'' (hímnem) ~ ''pedagoagă'' (nőnem) ’pedagógus’.<ref name="bidu_270"/>
 
Egyéni hangváltozások is történnek folyamatosan, például [[metatézis]]ek a helyes szóalak nem ismerése miatt, amint az a gyerekek esetében fordul elő a beszéd tanulásának folyamatában, pl. román ''portocală'' ’narancs’ helyett ''potrocală''.<ref name="dobridor_m"/> Az egyébként helyesen beszélő személyek nyelvbotlásai is hangváltozások, pl. az angol '''''r'''abbits and '''ch'''ickens'' ’nyulak és csirkék’ helyett '''''ch'''abbits and '''r'''ickens'' metatézis.<ref name="crystal_415">Crystal 2008, 415. o.</ref>
 
Az egyéni hangváltozások speciális kategóriáját képezik a hangalakzatok. Ezek szándékosak és azért használják őket a [[szépirodalom]]ban, hogy stílusi effektusokat érjenek el, vagy hogy eleget tegyenek verselési követelményeknek. Az utóbbiak közé tartozik a [[Szinerézis (nyelvészet)|szinerézis]] (két magánhangzó egy szótagban való kiejtése), amely arra szolgál az alábbi példában, hogy meglegyen a verssorban a szótagok szükséges száma:
:''mivel, amint mondják, érti is a mág'''iá'''t'', / netalán lányának leli orvosságját,'' ([[Babits Mihály]]: ''Második ének'')<ref>Szathmári 2008, '''Hiátus''' szócikk.</ref>
 
== Főbb hangváltozások ==
 
A hangváltozásokat több kategóriába lehet sorolni.
 
Hang vagy hangcsoport betoldása ([[adjekció]]) a [[Protézis (nyelvészet)|protézis]] (szó elejére), az [[epentézis]] (szó belsejébe) és a [[paragogé]] vagy epitézis (szó végére).
 
Ilyen szegmensek kiesését ([[détrakció]]t) képez az [[Aferézis (nyelvészet)|aferézis]] (szó elejeről), a [[Szinkópa (nyelvészet)|szinkópa]] (szó belsejéből) és az [[apokopé]] (szó végéről).
 
Szó belsejében és szavak határán létrejöhet [[Szinerézis (nyelvészet)|szinerézis]] (kettőshangzó alakulása két magánhangzóból) és ellenkezője, a [[dierézis]].
 
Egyéb fontos változások a [[transzmutáció]]k csoportjába tartozó [[metatézis]] (szegmensek felcserélése), a [[hasonulás]] (hang vonásának vagy vonásainak átruházása egy másik hangra) és ellenkezője, az [[elhasonulás]], valamint a diftongálás (magánhangzó változása kettőshangzóvá) és ellenkezője, a monoftongálás (kettőshangzó leredukálása úgy, hogy más magánhangzó jön létre, mint a kettőshangzót képző magánhangzó és [[félhangzó]]).
 
Egyes fenti hangváltozásoknak altípusaik is vannak. Ilyenek a következők:
* A hasonulás speciális esete a [[magánhangzó-harmónia]].
* Az apokopé altípusa az elízió, azaz szóvégi magánhangzó elhagyása úgy, hogy az érintett szó egyetlen fonetikai szót alkot magánhangzóval kezdődő szóval.<ref>Dubois 2002, 173. o.</ref>
* A elhasonulás speciális esete a [[haplológia]], azaz két szomszédos egyforma szegmens egyikének a kiesése.
 
A fenti változások közül a legtöbb hangalakzat is, amelyek gyűjtő elnevezése „[[metaplazmus]]”. Ezek a protézis, az epentézis, a paragogé, az aferézis, a szinkópa, az apokopé, a metatézis, a szinerézis és a dierézis.
 
== Jegyzetek ==
33 ⟶ 100 sor:
== Források ==
 
* {{hr}}[[Adamikné Barić,Jászó EugenijaAnna|A. ''etJászó alAnna]].'' Általános ismeretek a nyelvről és a nyelvtudományról. A. Jászó Anna (szerk.) [httpshttp://vkfr.scribd.com/doc12620867_132564457?hash=28831048ac0b54ee0d&dl=74da4480941aa7f751doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''HrvatskaA magyar nyelv gramatikakönyve''] (Horvát grammatika). 28. kiadás. ZágrábBudapest: Školska knjigaTrezor. 19972007. {{ISBN|953978-0963-400108144-119-5}}. 11–72. o. (Hozzáférés: 2019. szeptember 2930.)
 
* {{ro}} Bidu-Vrănceanu, Angela ''et al.'', [https://www.academia.edu/10986209/87525919-DSL-Dictionar-de-Stiinte-Ale-Limbii ''Dicționar general de științe. Științe ale limbii''] (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. {{ISBN|973-440229-3}} (Hozzáférés: 2019. szeptember 2930.)
 
* {{en}} Bussmann, Hadumod (szerk.) [http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf ''Dictionary of Language and Linguistics''] (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. {{ISBN|0-203-98005-0}} (Hozzáférés: 2019. szeptember 2930.)
 
* {{ro}} Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. ''Dicționar de termeni lingvistici'' (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: [https://dexonline.ro/ Dexonline] (DTL) (Hozzáférés: 2019. szeptember 2930.)
 
* {{en}} Crystal, David. [https://anekawarnapendidikan.files.wordpress.com/2014/04/a-dictionary-of-linguistics-and-phonetics-by-david-christal.pdf ''A Dictionary of Linguistics and Phonetics''] (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. {{ISBN|978-1-4051-5296-9}} (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)
 
* {{fr}} Dubois, Jean ''et al.'' ''Dictionnaire de linguistique'' (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002
 
* {{ru}} Dulicsenko, A. D. Словенский язык (A szlovén nyelv). Moldovan, A. M. ''et al.'' ''Языки мира: Славянские языки'' (A világ nyelvei. A szláv nyelvek). Moszkva: Academia. 2005. 198–233. o.
* {{fr}} Grevisse, Maurice – Goosse, André. ''Le bon usage. Grammaire française'' (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. {{ISBN|978-2-8011-1404-9}}
 
* {{en}} Eifring, Halvor – Theil, Rolf. [http://www.uio.no/studier/emner/hf/ikos/EXFAC03-AAS/h05/larestoff/linguistics/ ''Linguistics for Students of Asian and African Languages''] (Nyelvészet ázsiai és afrikai nyelveket tanulmányozó hallgatók számára). Oslói Egyetem. 2005 (Hozzáférés: 2019. szeptember 30.)
 
* [[Kálmán László]] – Trón Viktor. [http://www.szepejudit.hu/kalman_tron_bevezetes.pdf ''Bevezetés a nyelvtudományba'']. 2., bővített kiadás. Budapest: Tinta. 2007, {{ISBN|978-963-7094-65-1}} (Hozzáférés: 2019. szeptember 30.)
 
* Sipőcz Katalin. 10. fejezet – A magyar mint uráli nyelv. Kiefer Ferenc (szerk.) ''Magyar nyelv''. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. {{ISBN|963-05-8324-0}}; az Interneten: [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_536_MagyarNyelv/adatok.html ''A magyar nyelv'']. [http://www.tankonyvtar.hu/hu Digitális Tankönyvtár]. Letölthető PDF. 208–225. o. (Hozzáférés: 2019. szeptember 30.)
 
* Szathmári István (főszerk.) ''Alakzatlexikon. A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve''. Budapest: Tinta. 2008
* {{ru}} Jarceva, V. N. (szerk.) [http://tapemark.narod.ru/les/ ''Лингвистический энциклопедический словарь''] (Nyelvészeti enciklopédiai szótár). Moszkva: Szovjetszkaja Enciklopédia. 1990 (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)
 
* {{fr}} [http://www.cnrtl.fr/definition/ Trésor de la langue française informatisé] (A francia nyelv számítógépes tezaurusza) (TLFi) (Hozzáférés: 2019. szeptember 30.)
* Tótfalusi István. ''Idegenszó-tár. Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára''. Harmadik, bővített kiadás. Budapest: Tinta. 2008; az interneten: [https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tinta/TAMOP-4_2_5-09_Idegenszo-tar/Idegenszo-tar_1_1.html ''Idegenszó-tár'']. Digitális tankönyvtár (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
 
* [[DetrakcióAferézis (nyelvészet)]]
* [[Apokopé]]
* [[Dierézis]]
* [[Elhasonulás]]
* [[Epentézis]]
* [[Hangalakzat]]
* [[Hangeltolódás]]
* [[Haplológia]]
* [[Hasonulás]]
* [[Magánhangzó-harmónia]]
* [[Metaplazmus]]
* [[Metatézis]]
* [[Paragogé]]
* [[Protézis (nyelvészet)]]
* [[Szinerézis (nyelvészet)]]
* [[Szinkópa (nyelvészet)]]
* [[Tőhangváltás]]
* [[Transzmutáció]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Meronímia_és_holonímia”