„Közönséges lantszarvúantilop” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
A '''közönséges lantszarvúantilop''' ''(Damaliscus lunatus)'' az [[emlősök]] ''(Mammalia)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] [[párosujjú patások]] ''(Artiodactyla)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]], ezen belül a [[tülkösszarvúak]] ''(Bovidae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] és az ''Alcelaphinae'' alcsaládba tartozó [[faj]].
 
== ElterjedéseElőfordulása ==
[[Szenegál]]tól [[Szudán]] nyugati részéig és Dél-Afrikától Kelet-Afrikáig a szavannákon fordul elő.
 
A közönséges lantszarvú antilop alfajinak száma és a fajon belül az egyes populációk egymáshoz viszonyított helyzetének értékelésen nem teljesen egységes. A faj nagy elterjedési területén belül hagyományosan az alábbi alfajokat szokás megkülönböztetni:
 
* '''Szasszabi''' ''(Damaliscus lunatus lunatus)'' – [[Dél-Afrika (régió)|Dél-Afrika]]
* '''Topi''' ''(Damaliscus lunatus topi)'' – , Kelet-Afrika szavannáin él, ez a legelterjedetebb alfaj.
* '''Jimela''' ''(Damaliscus lunatus jimela)'' – [[Kelet-Afrika|Kelet-Afrikában]], a kelet-afrikai tavak vidékén él
* '''Tiang''' ''(Damaliscus lunatus tiang)'' – [[Csád]] és a [[Közép-afrikai Köztársaság]] területén él.
* '''Korrigum-tehénantilop''' ''(Damaliscus lunatus korrigum)'' – [[Afrika|Nyugat-Afrika]] szavannáin él.
 
Wilson és Reeder kutatók [[2005]]-ben a közönséges lantszarvúantilopot a következő három különálló fajra osztotta fel:
 
* ''Damaliscus korrigum'', mely magában foglalja az északi alfajokat, mint a topi, a korrigum és a jimela. A tiangot nem különítették el a többi alfajtól.
* ''Damaliscus lunatus'' , ez a faj csak a déli alfajt, a szaszabit foglaja magában.
* ''Damaliscus superstes'' , ez egy kis különáló populációt foglal magában, melyet [[Zambia]] északi részén fedeztek fel [[2003]]-ban. Angol neve Bangweulu-tsessebe.
 
Az alábbi különálló fajokat nem fogadják el általánosan, a legtöbb kutató továbbra is egyetlen faj elkülönült alfajianak véli őket.
 
== Megjelenése ==
A közönséges lantszarvúantilop fej-törzs-hossza 150-205  centiméter, marmagassága 100-130  centiméter és testtömege 75-160  [[kilogramm]]. Az állat nagy testű, nagy marmagasságú, csapott hátú és hosszú, rojtos [[farok|farkú]]; szőre rőtbarna és fényes bíborszínű. A [[szarv]] mindkét nemnél kissé lant alakú és hátrahajló, szabályosan rovátkolt, hossza elérheti az 50  centimétert. Előreálló homloka és hosszú pofája van. Feje mindkét oldalán középen felülről lefelé húzódó sötét csík található.
 
== Életmódja ==
[[Fájl:KenyanTopi.jpg|thumb|right|250px|Topi a kenyai Masai Mara Nemzeti ParkbanRezervátumban]]
 
Társas lény; csordákban legelészik, melyet egy bika vezet. Táplálékát [[Perjefélékperjefélék|fűfélék]] és lágyszárú [[lágy szárú növények]] alkotják. MaximumLegfeljebb 18  [[év]]et élhet.
 
== Szaporodása ==
Az ivarérettséget 2  éves kortól éri el. A párzási időszak az élőhely földrajzi adottságaitól függ. A vemhesség 225-240  [[nap]]ig tart, ennek végén a nőstény általában  1, esetenként 2  [[borjú|borjat]] hoz a világra. Az elválasztás 4  [[hónap]] után következik be, de a borjú az anyával marad a következő párzási időszakig.
 
== Források ==