„Zsolnay porcelángyár” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
A terület 2010-es tervezője szerepel a szövegben, a gyár története szempontjából nem annyira lényeges, hogy a bevezetőben ugyanazt megismételjük. |
||
5. sor:
A [[pécs]]i '''Zsolnay porcelángyár''' a magyar ipar történetének kiemelkedő, egykor külföldön is jó hírű szereplője. Fénykorát a századfordulón élte, amikor a Kárpát-medence teljes területére szállított építészeti kerámiát,<ref>{{cite web | url=http://hg.hu/blog/14863-zsolnayval-szulethet-ujja-a-szarejevoi-varoshaza| title=Zsolnayval születhet újjá a szarajevói városháza|date=2012-08-17 |accessdate=2013-04-05 | publisher=hg.hu |author=hg|format=html |language=magyar}}</ref><ref>{{cite web | url=http://hg.hu/cikk/epiteszet/8585-zsolnay-a-csaszarvarosban| title=Zsolnay a császárvárosban|date=2010-01-22 |accessdate=2013-04-05 | publisher=hg.hu |author=Merényi György|format=html |language=magyar}}</ref><ref>{{cite web | url=http://hg.hu/cikk/epiteszet/8627-a-zsolnay-becsben-tundokles-es-bukas| title=A Zsolnay Bécsben: tündöklés és bukás|date=2010-01-25 |accessdate=2013-04-05 | publisher=hg.hu |author=Merényi György|format=html |language=magyar}}</ref> dísztárgyait és porcelánkészleteit pedig (részben a saját fejlesztésű [[Eozin (máz)|eozinnak]] köszönhetően) sorra díjazták a világkiállításokon.
A néhai gyár területén a [[2010]]-es [[Európa kulturális fővárosa]] évad részeként új városrészt alakítottak ki [[Zsolnay Kulturális Negyed]] néven
A területen működik a Zsolnay [[védjegy]]ek jelenlegi jogosultja, a [[Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.]] is.
62. sor:
== Jelen és jövő ==
A Zsolnay-gyár a pécsi önkormányzat tulajdonába került, területén a [[2010]]-es [[Európa kulturális fővárosa]] egyik kulcsprojektjeként kulturális negyedet alakított ki. A tervezésre kiírt nyílt, nemzetközi tervpályázatot az MCXVI Építészműterem nyerte meg, Csaba Katalin, Herczeg László és Pintér Tamás János felelős tervezők vezetésével.<ref>{{cite web | url=http://hg.hu/cikk/epiteszet/14477-kulturnegyed-sufnipalyazatbol| title=Kultúrnegyed sufnipályázatból|date=2012-05-23 |accessdate=2013-04-05 | publisher=hg.hu |author=Ongrádi Melinda|format=html |language=magyar}}</ref><ref>{{cite web | url=https://www.mcxvi.hu/portfolio/zsolnay-kulturalis-negyed| title=A Zsolnay Kulturális Negyed tervezési munkájának bemutatása a tervező MCXVI Építészműterem Kft. oldalán|accessdate=2019-10-02 | publisher=MCXVI Építészműterem Kft. |format=html |language=magyar}}</ref> A terület nagysága és a feladat komplexitása miatt a negyeden 12 építésziroda dolgozott. Magyarország legnagyobb alapterületű iparműemlék-felújítása szakaszosan készült el, az átadások 2010-től 2012-ig húzódtak. A Zsolnay Kulturális Negyed területén megnyílt több kiállítás, ide költözött a [[Bóbita Bábszínház]], a [[Pécsi Galéria]] és a [[Pécsi Tudományegyetem]] több tanszéke, valamint látványmanufaktúrát, planetáriumot és vendégházat is kialakítottak.
Az addigi egyetlen szakmúzeum, a Káptalan utcában működő [[Zsolnay Múzeum]] mellett a kulturális negyed területén álló Sikorski-házban nyílt meg [[Gyugyi László]], az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban élő műgyűjtő kollekcióját bemutató tárlat, „[[Gyugyi-gyűjtemény]] - A Zsolnay Aranykora” címmel. Emellett 2011-ben [[Winkler Barnabás]] budapesti építész-műgyűjtő kollekciója is idekerült a gyár korai korszakából származó rózsaszínű porcelántárgyakkal.<ref>{{cite web | url=http://hg.hu/cikk/design/13636-a-zsolnay-pink-titka| title=A Zsolnay pink titka|date=2011-12-23 |accessdate=2013-04-05 | publisher=hg.hu |author=Merényi György|format=html |language=magyar}}</ref> 2012 áprilisában pedig ugyancsak a kulturális negyed területén, a beruházás záróelemeként megnyitott a család- és gyártörténeti kiállítás is.<ref>{{cite web | url=http://hg.hu/cikk/epiteszet/14297-ujra-csillog-a-zsolnay-negyed| title=Újra csillog a Zsolnay-negyed|date=2012-04-23 |accessdate=2013-04-05 | publisher=hg.hu |author=Fintha Mátyás|format=html |language=magyar}}</ref>
| |||