„Perneszy család” változatai közötti eltérés

a
(Sor)szám és pontja utáni szóköz pótlása kézi ellenőrzéssel
(2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta15))
a ((Sor)szám és pontja utáni szóköz pótlása kézi ellenőrzéssel)
* [[1447]]-ben macsói albán,<ref>MOLDF.59367.1447-06-23</ref>
* [[1447]]-[[1460]]-ig alnádor;
* [[1439]]. [[június 5.]]-én<ref>MNL.DF. 13394 1439-06-05</ref> [[Albert magyar király]]tól címereslevelet nyert a maga, testvére Perneszy Pető és unokatestvérei: György fia, Mihály és István nevére.<ref>Nyulásziné Straub Éva. Öt évszázad címere. Budapest. 1987 (13. o.)</ref>
* [[1448]]-ban (Osztályos rokonaival együtt) birtokos lett [[Kaposmérő|Mérő]]n, [[Torvaj]]on, [[Szenna (Somogy megye)|Szennán]], [[Kaposfő|Szomajom]]ban, [[Kalocsafalva|Kalocsafalván]], [[Kára|Kiskárán]] és [[Bárdudvarnok|Bárd]]on is.
 
[[Perneszy Pál (alnádor)|Perneszy Pál]] [[1448]]-ban (Osztályos rokonaival együtt) birtokos lett [[Mérő]]n, [[Torvaj]]on, [[Szenna (Somogy megye)|Szennán]], [[Szomajom]]ban, [[Kalocsafalva|Kalocsafalván]], [[Kára|Kiskárán]] és [[Bárd (település)|Bárd]]on is. Felesége [[Szapolyai-család|Szapolyai Orsolya]], aki [[1500]]. [[március 7.]]-én hunyt el a sírköve alapján. A régi hagyomány szerint Szapolyai Orsolya lehetett [[Szapolyai Imre]] nádor testvére, de újabb vélemények szerint valószínűleg inkább az unokatestvére lehetett. Másrészt Perneszy Pál alnádor gyermekei kora miatt, és maga az ő halála miatt, lehetséges hogy Szapolyai Orsolya egy második felesége lehetett, és nem a gyermekei anyja.<ref name="Perneszy család és a Szapolyai család">{{Cite web|url=http://www.academia.edu/5483910/A_Szapolyai_csalad_legregebbi_cimere_The_Oldest_Coat_of_Arms_of_the_Szapolyai_family|title=Neumann Tibor. A Szapolyai család legrégebbi címere / The Oldest Coat of Arms of the Szapolyai family}}</ref>
 
Perneszy Pálnak volt két fiú gyermeke aki tovább vitte a családot. Az egyik fia Perneszy Zsigmond alispán volt, és [[Újlaki Miklós]] [[Bosznia uralkodóinak listája|bosnyák király]] főtanácsosa. Felesége Némai Kolos Borbála, Némai Kolos László komáromi várnagy lánya, aki [[1500]]-ban még hajadon volt.<ref>MOLDF.86425.1500-04-14</ref> Zsigmond unokája Ferenc fia Perneszy Farkas [[1545]]-ben somogyi alispán,<ref name="sulinet.hu">{{Cite web|url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Zalalovo/pages/004_Zalalovo_tortenete_1566-1690.htm|title=Könyvészeti adatok: Zalalövő története. Az ókortól napjainkig. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007}}</ref> 1557-ben Báthory András balaton szentgyörgyvári povizora.<ref name="sulinet.hu"/> Felesége Polyanai Brodarics Klára, Brodarics Mátyás máramarosi sókamaraispán és Csébi Pogány Sára lánya volt, aki özvegyként szerepelt, 1561-ben. Klára jelentős Zala megyei birtokokat örökölt édesanyja után a Csébi Pogány családtól, és ezek a perneszy család kezébe jutottak.<ref>Zala megyei helytörténeti lexikon. (Pusztazentlászló-Sárkánysziget).Salomvár 20.411.99</ref><ref>Farkas Ákos András (boldogfai) - ELTE MA Diplomamunka. 2014. A Zala vármegyei késő középkori köznemesi családok története. A Csébi Pogány család története. 29-31. o.</ref> Perneszy Farkas leánytestvére viszont háromszor házasodott meg: az első férje Hásshagyi Imre volt, a második Kewsy Benedek, akinek a házastársa volt éppen 1579-ben és az utolsó Zichy István, László és Szenterézsbeti Terjék Dorottya fia.<ref>Zala megyei helytörténeti lexikona. (Tótszerdahely-Vörrű). Vaskapu. 23.482.6</ref>
 
Perneszy Pál alnádornak a másik fia [[Perneszy Imre]] eleinte, ahogy a bátyja Zsigmond is, egészen fiatal korában került az Újlakiak familiáris körébe, majd [[1494]] után<ref name="Perneszy család">{{Cite web|url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/tab/tabi_kilato_2009/pages/tk_04_osztopani_perneszy.htm|title=Dr. Magyar Kálmán.Tab és környékének ősi birtokosai. Forrásadatok a Felsőlendvay család 11-14. századi történetéhez.}}</ref> a hatalmas [[Báthori György (főlovászmester, ?–1534)|Báthory György]] szervitora lett. [[1504]]-ben még a Báthoryak [[Babócsa vára|babocsai várnagya]] volt<ref>MOLD.DF.24867.1504-07-11</ref> ([[1524]]-ben már szerepelt mint elhunyt).<ref>MOLDF.67895.1524-10-03</ref> Perneszy Imre felesége, enyingi Török Ilona, enyingi [[Török Ambrus]] lánya volt, akiről maradt egy említés mint házastársa [[1496]]-ból.<ref>MOLDF.97811.1496-12-20</ref> Imrének két fiúgyermeke volt: az egyik Perneszy István, aki a Gerzsenói Magdolna, György lánya, felesége mellett szerepelt egy oklevélben 1523-ban;<ref>MOLDF.4789.1523-01-19</ref> a másik Perneszy Miklós somogyi alispán 1516-ban<ref>MOLDF.47173.1516-08-09</ref> és 1521-ben Csébi Pogány Zsigmond mellett máramarosi sókamaraispánként tevékenykedett.<ref>Iványi, Béla. (1931). A római szent birodalmi Széki Gróf Teleki család Gyömrői levéltára. 215. o.</ref> Miklós neje Zakmáry Kata, akinek a lánya Perneszy Eufrozsina férjhez ment Chömötey Józsefhez.
 
Perneszy Imre fia, István és Gerzsenói Magdolna gyermeke [[Perneszy András (alispán)|Perneszy András]] felsőlendvai kapitány, baranyai és tolnai alispán volt 1563-ban.<ref>Levéltári közlemények. 5. Föglein. Baranya. 217. o.</ref> Aktivan katonaskodott a török támadások korában, és majd Somogyból Zalában talált otthont, majd 1561-ben megszerezte magának Polyanai Brodarics Katalin felesége után - Csébi Pogány Sárának a másik lánya után- a Zalalövői Pogány kúriát, és más birtokokat.<ref name="sulinet.hu"/> Pogány Sára asszony révén, Brodarics Kata jelentős ősökkel rendelkezett, például az alsólendvai Bánffy család, A Türje nembeli Szentgróti család, és [[I. Osl nembeli Herbord]] comes. Perneszy András személynöki ítélőmester (1564-1566) volt, majd 1577-ben Felsőlendva, 1581-87 között pedig Alsólendva parancsnoka lett,<ref name="sulinet.hu"/> 1596-ban zalai alispánként szerepelt.<ref name="Molnár András 2000">Molnár András. (2000) Zala megye archontológiája 1338-2000. Zalaegerszeg. 252. o.</ref> András gyermekei: Perneszy János kanizsai várnagy volt 1581-ben majd 1596 és 1601 között zalai alispán,<ref name="Molnár András 2000"/> felesége pákosi Paksy Katalin, Paksy Jób és Bajnai Both Margit lánya volt. János testvérei Perneszy György keszthelyi várnagy, és Szentgiróthi és Beregszói Hagymássy Gáborné Perneszy Katalin voltak.
 
Perneszy István és Gerzsenói Magda fia, András testvére Perneszy István 1566 után Erdélybe került, első felesége Rajki Anna, a második bethleni Bethlen Anna volt. Ő volt a család erdélyi ága alapítója.
* [[Perneszy András (alispán)|Perneszy András]] - István és Gerzsenói Magdolna fia volt. Tolna és Baranya vármegye közös alispánja ([[1562]]. [[november 5.]]- [[1563]]. [[április 19.]]-),<ref>Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974) O.125.</ref> [[Zala vármegye]] másodalispánja [[1590]]. [[február 11.]]-én.<ref name="MNL. ZM Archontologiája: Perneszy András">{{Cite web|url=http://archives.hungaricana.hu/hu/archontologia/19845/?query=DB%3DTISZT|title= MNL Zala megye archontológia: Perneszy András.}}</ref> [[Batthyány Ferenc (horvát bán)|Batthyany Ferenc]], majd Julius Salm und Neuburg gróf familiárisa. Perneszy András felesége polyanai Brodarics Katalin, csébi Pogány Sára és polyanai Brodarics Mátyás máramarosi sókamaraispán lánya volt (Brodarics Mátyás bátya, [[Brodarics István]] püspök, magyar kancellár volt). Perneszy András és Brodarics Katalin egyetlen gyermeke: János.
 
*[[Perneszy János (kanizsai lovaskapitány)|Perneszy János]] - András és polyanai Brodarics Katalin fia, [[1577]]-ben Komárvárosban (Kiskomáromban) katonáskodott, [[1581]]-ben kanizsai lovaskapitány. [[Zala vármegye]] alispánja ([[1596]]. [[január 2.]] - [[1601]]. [[február 3.]]).<ref>Molnár András. (2000) Zala megye archontológiája 1338-2000. Zalaegerszeg. 252. o.</ref> Zala vármegye országgyűlési követe három ízben: [[1598]]-ban, [[1600]]-ban és [[1601]]-ben.<ref>Molnár András. (2000) Zala megye archontológiája 1338-2000. Zalaegerszeg. 241. o.</ref> Felesége Pakosi Paksy Katalin, pakosi Paksy Jób és bajnai Both Margit lánya. Paksy Katalintól fia, Perneszy Ferenc, született.
 
*[[Perneszy Ferenc]] - János és pákosi Paksy Katalin gyermeke. Németújvári gróf [[Batthyány Ferenc (főispán)|Batthyány Ferenc]] ([[1577]]-[[1629]]) soproni főispán, majd fia gróf Bathyány Ádám ([[1610]]-[[1659]]) hűséges familiárisa volt.<ref name="sulinet.hu">{{Cite web|url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Zalalovo/pages/004_Zalalovo_tortenete_1566-1690.htm|title=Könyvészeti adatok: Zalalövő története. Az ókortól napjainkig. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007}}</ref> Zala és Somogy vármegyék alispánja ([[1623]] [[május 1.]] - [[1648]]. [[november 14.]]) volt.<ref>Molnár András. (2000) Zala megye archontológiája 1338-2000. Zalaegerszeg. 252. o.</ref> Négy ízben Zala vármegye országgyűlési követe: [[1620]]-ban, [[1630]]-ban, ([[1637]]. [[augusztus 20.]] - [[1638]]. [[március 26.]]), és ([[1646]]. [[április 12.]] - [[1647]]. [[június 17.]]).<ref>Molnár András. (2000) Zala megye archontológiája 1338-2000. Zalaegerszeg. 242. o.</ref> Neje Szombathelyi Györgynek, vízkeleti Vízkelety Ilonától való leánya, Szombathelyi Zsófia volt. Fiaik:János és István voltak.
 
*Perneszy János - Ferenc és Szombathelyi Zsófia gyermeke. [[Lendva|Alsólindva]] és [[Nempti]] főkapitánya. A lövői véghely főkapitánya volt [[1671]] és [[1674]] között.<ref name="sulinet.hu">{{Cite web|url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Zalalovo/pages/004_Zalalovo_tortenete_1566-1690.htm|title=Könyvészeti adatok: Zalalövő története. Az ókortól napjainkig. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007}}</ref> Zala és Somogy vármegyék közös alispánja ([[1677]]. [[február 4.]] - [[1678]]. [[február 14.]]).<ref>Molnár András. (2000) Zala megye archontológiája 1338-2000. Zalaegerszeg. 252. o.</ref> Neje Felsőkáldi Káldy Krisztina volt, akitől született egyetlen gyermeke osztopani Perneszy Zsigmond († [[1763]]. [[április 17.]]-én, [[Pozsony]]ban, 101 éves korában)<ref name="Perneszy Zsimond MACSE">{{Cite web|url=http://www.macse.org/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=100452|title=MACSE adatbázis. Perneszy Zsigmond adatlapja.|accessdate=2016-03-13|archiveurl=https://web.archive.org/web/20160313120938/http://www.macse.org/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=100452|archivedate=2016-03-13}}</ref> a pozsonyi kamara futára, ki az atya által elidegenített javak visszaszerzésének jogát [[1694]]-ben vizeki Tallián Gergelyre ruházta át, sőt utóbb fiának, Tallián Ádámnak 200 forintért a birtokjogi iratokat is átadta. E Perneszy Zsigmondnak Jablonczay Zsuzsától fia Perneszy János Antal ([[1709]] - [[1739]]) helytartótanácsi fogalmazó volt,<ref name="Perneszy János MACSE.">{{Cite web|url=http://www.macse.org/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=100457|title=MACSE. Perneszy János adatlapja.|accessdate=2016-03-13|archiveurl=https://web.archive.org/web/20160313195724/http://www.macse.org/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=100457|archivedate=2016-03-13}}</ref> ki [[1730]]. [[január 12.]]-én vette el Pozsonyban O'Maxin Annát. Egyetlen fiú gyermekük Perneszy József (*[[Pozsony]], [[1721]]. [[február 9.]]-†?) volt, aki mint egyszerű fűtő, teljes szegénységben vitte sírba nagynevű nemzetsége fiú ágát.
 
* [[Perneszy István]] - Ferenc és Szombathelyi Zsófia gyermeke. [[1651]] és [[1671]] között a lövői véghely főkapitánya. Felesége nyéki Rauch Zsuzsanna, nyéki Rauch Dániel (fl. [[1596]]–[[1663]]), [[Zorkóháza|nedelici]] főharmincados, a szlavóniai harmincadok főnöke, szlavóniai al-bán és Fürnberg Anna Jusztina leánya.<ref>A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)TanulmányokII.Dominkovits Péter: Az állami pénzügyigazgatás és főúri szolgálat kettőssége. A kamarai hivatalviselő, főúri familiáris Rauch Dániel. 95. o.</ref> Perneszy István és Rauch Zsuzsanna egyetlen felnőtt kort ért fia Perneszy Ferenc, aki [[1675]] és [[1683]] között a lövői véghely főkapitány volt. Perneszy Ferencnek, feleségétől, béri Balogh István özvegyétől, felsőkáldi Káldy Rebekától, aki egyben [[Balogh Ádám (brigadéros)|béri Balogh Ádám]] kuruc brigadérosnak az anyja is volt, született egy gyermeke Perneszy Zsigmond; ez az utóbbi pedig nem örökölt, ezért az öt évszázad alatt gyűjtött tetemes családi vagyon e Ferenc nővéreire: Perneszy Anna Juliára, előbb vizeki Tallián Gergely, majd (1694) Babocsay Ferenc veszprémi főkapitány nejére; Perneszy Zsófiára (fl. [[1651]]–[[1702]]), zalalövői [[Csapody István (várkapitány)|Csapody István]] (†[[1703]]), a győri lovas alparancsnok hitvesére és Perneszy Jusztinára, Vukovics Mihály feleségére és ezek gyermekeire szállt. A lövői földbirtok, a várkastély és a lövői kapitányi cím zalalövői Csapody Istvánra szállt át, aki élete végéig viselte. Ő volt az utolsó lövői várkapitány.<ref>Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)Valter Ilona: A zalalövői-zalamindszenti r. k. templom barokk oltára. 151. o.</ref>
 
A Perneszy név fiágon feltűnik még egyszer Somogy vármegyében, amikor [[1767]]-ben Antal vármegyei esküdtté lett, és nemességét Vas vármegye bizonyítványával igazolta, de az ő osztopáni Perneszy családhoz való tartozása nem ismeretes.
Az osztopáni Perneszy család dunántúli hatalmas birtokállományát az anyai ági leszármazottjai örökölték meg. [[Zalalövő]]n, miskei és monostori Thassy Ferencné vizeki Tallián Bobála ([[1702]]-[[1781]]) révén, a [[Thassy család (miskei és monostori)|miskei és monostori Thassy család]] az egyik helyi földbirtokos volt, mivel Tallián Borbála nagyanyja, vizeki Tallián Gergelyné Perneszy Julianna volt. Azonban a család kihaltakor, a hatalmas birtokállomány örökösei Zala és Somogy vármegyében a [[Csapody család|zalalövői Csapody család]], a [[boldogfai Farkas család]], valamint a [[Rosty család|barkóczi Rosty család]] lettek. Perneszy Zsófia és zalalövői [[Csapody István (várkapitány)|Csapody István]] (†[[1703]]), a zalalövői várkapitány fia, zalalövői Csapody Ferenc ([[1689]]-[[1762]]), Vas vármegye szolgabírája, és leánytestvére zalalövői Csapody Mária, barkóczi Rosty László, Vas vármegye szolgabírájának a felesége a két egyetlen örököse volt. A Rosty család, Rosty László révén, illetve a boldogfai Farkas család, Rosty László lánya, barkóczi Rosty Anna ([[1722]]-[[1784]]), [[Farkas Ferenc (alispán)|boldogfai Farkas Ferenc]] ([[1713]]-[[1770]]) zalai alispán felesége, révén örökölték a jogokat a Perneszyek földjei felett.
 
A 11 Somogy vármegyei úrbéri birtok, amely egykor a Perneszy család tulajdona volt, összesen 6636 úrbéri holdat alkotott, és rajta 328 jobbágy és 80 zsellér lakott. A központja, a legnagyobb birtok, [[Ádánd]]on volt, amely egyedül maga 1401 úrbéri holdból állt. Zalalövői [[Csapodi Gábor|Csapody Gábor]] ([[1760]]–[[1825]]), Somogy vármegye alispánja, királyi tanácsos, [[1802]]. [[május 24.]]-én fizette ki az utolsó birtokrészét, amely a boldogfai Farkas családé volt, és ezzel ő vált ennek a hatalmas örökségnek az egyetlen tulajdonosává.<ref>Fónagy Zoltán. (2013). A Nemesi Birtokviszonyok az Úrbérendezés Korában. Adattár II. MTA. Budapest. 1260. o.</ref> Csapody Gábor fia, zalalövői [[Csapody Pál]] ([[1808]]-[[1859]]), táblabíró, 1848-as honvédkapitány magtalan halálával, a hatalmas családi birtokot és az ádándi kastélyát eladták.
 
==A család címere==
165 521

szerkesztés