„Formula–1” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Balesetek és biztonság: 1 link kékítés, 1 redundáns link megszüntetve, spacek beszúrva |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
18. sor:
A '''Formula–1''' (rövidítve: '''F1''', magyarul korábban rendszerint '''Forma–1''', {{ny-en|Formula One}}) a legrangosabb nemzetközi autóverseny-sorozat, melynek szabályait a [[Nemzetközi Automobil Szövetség]] (FIA) határozza meg.<ref name="F1 szabályai">{{cite web | title = A Formula–1 általános szabályai | publisher = FIA.com | url = http://217.204.13.141/sport/Regulations/f1regs.html | format = | accessdate = 2008-05-31 }}{{Halott link|url=http://217.204.13.141/sport/Regulations/f1regs.html |date=2019-05 }}</ref> A Formula–1-es világbajnokságban nyitott karosszériájú, együléses versenyautók vehetnek részt.<ref name="tech szabalyok">{{cite web|url=http://www.formula1.com/inside_f1/rules_and_regulations/technical_regulations/|title=A Formula–1 technikai szabályai|publisher=formula1.com|accessdate=2008-06-14|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080606011835/http://www.formula1.com/inside_f1/rules_and_regulations/technical_regulations/|archivedate=2008-06-06}}</ref> A versenysorozat több állomásból, Grand Prix-ből (nagydíjból) áll, melyeket szilárd burkolatú, erre a célra kialakított zárt, vagy városi pályákon rendeznek. Az eredmények alapján évente két világbajnokot avatnak, egy egyénit és egy konstruktőrit (csapat-világbajnokság). A versenyeket több százmillióan nézik televízión, a világ több mint kétszáz országában.<ref name="F1 nezettseg">{{cite web| title = 2005-ös nézettségi adatok| publisher = Pitpass| date = 2006-10-03| url = http://www.pitpass.com/fes_php/pitpass_news_item.php?fes_art_id=29548| format = | accessdate = 2007-06-26| archiveurl = https://web.archive.org/web/20070926234623/http://www.pitpass.com/fes_php/pitpass_news_item.php?fes_art_id=29548| archivedate = 2007-09-26}}</ref>
Az első Formula–1-es világbajnokságot [[1950-es Formula–1 világbajnokság|1950]]-ben rendezték.<ref name="1950 veg">{{cite web|url=http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1950|title=Az 1950-es világbajnokság végeredménye|publisher=Motorsport-Total.com|accessdate=2008-06-14|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080106021110/http://www.motorsport-total.com/f1/db/results/year.php?y=1950|archivedate=2008-01-06}}</ref> A Formula–1 történelmi központja [[Európa]], ahonnan a dohányreklámok tilalma, valamint a feltörekvő [[ázsia]]i országok gazdasági nyomása miatt kezd kiszorulni. Ma már a világ számos pontján tartanak Formula–1-es nagydíjat, többek között [[Azerbajdzsán|Azerbajdzsánban]], [[Kína|Kínában]], [[Bahrein]]ben és [[Szingapúr]]ban. [[
Az autók a körülbelül 1000<ref>{{Cite web |url=https://www.m4sport.hu/forma-1/cikk/2019/04/04/a-ferrari-es-az-1000-loero-mit-kotyogott-ki-mick-schumacher/ |title=Archivált másolat |accessdate=2019-04-08 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20190408091556/https://www.m4sport.hu/forma-1/cikk/2019/04/04/a-ferrari-es-az-1000-loero-mit-kotyogott-ki-mick-schumacher/ |archivedate=2019-04-08 }}</ref> [[lóerő]]s ''(a motor kb 820-840 lóerős, plusz az elektromos motor által fejlesztett 160 lóerő)'', 14 000 percenkénti fordulatra korlátozott V6-os 1,6 literes turbó motorok ''(2014-től V6-os turbó motor, korábban V8-as)'' segítségével elérhetik a 380<ref>http://www.grandprix247.com/2016/06/22/bottas-sets-f1-top-speed-record-in-baku/</ref> km/órás [[sebesség]]et, egyes kanyarokban 6-7<ref>{{Cite web |url=https://www.formula1.com/en/latest/features/2017/3/f1-video-2017-vs-2016-g-force-comparison.html |title=Archivált másolat |accessdate=2017-05-08 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170708111806/https://www.formula1.com/en/latest/features/2017/3/f1-video-2017-vs-2016-g-force-comparison.html |archivedate=2017-07-08 }}</ref> [[Nehézségi gyorsulás|g-s]] erő is nehezülhet a versenyzőkre. A sportágban számos technikai újítás jelent meg története során. Az autókban a motor teljesítménye mellett sokat fejlődött az [[elektronika]], az [[aerodinamika]], a felfüggesztés és a [[gumiabroncs]]ok.
| |||