Wikipédia

„Törcsvári-szoros” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a forr.
HerculeBot (vitalap | szerkesztései)
6 166 szerkesztés
a Bot: {{Wd}} sablonhívás törlése a cikk létrehozása következtében
12. sor:
}}
 
A '''Törcsvári-szoros''' (románul ''Culoarul Rucăr-Bran,'' németül ''Törzburger Pass'') a [[Déli-Kárpátok]] szorosa, amely a [[Bucsecs-hegység]]et választja el a [[Királykő-hegység]]től. Romániában, [[Argeș megye|Argeș]] és [[Brassó megye|Brassó]] megyék területén található, fő iránya északkelet–délnyugat. A [[DN73-as (főút, Románia)|DN73-as főút]]{{wdWd|Q2921256}} halad át rajta.
 
A Törcs-patak völgyéből a [[Dâmbovița]] völgyébe átvezető út az ókortól egészen a 19. századig az [[Erdély]]t és [[Havasalföld]]et összekötő útvonalak legjártabbika és egyik legfőbbike volt (a [[Prahova-völgy]] csak a 19. század közepén vette át ezt a szerepet). Népszerű turisztikai célpont, a falvakban számos hagyományőrző eseményt és tevékenységet szerveznek, lehetőség van síelésre és természetjárásra, a [[törcsvári kastély]] pedig a 2010-es években Románia leglátogatottabb turisztikai látnivalója volt.
39. sor:
A Törcsvári-szorosra a [[szeres település]]ek jellemzőek. A hagyományos építészetet az erődítéssel kerített porták ''(gospodării cu ocol întărit)'' képviselik, melyekre hatással volt mint a [[Erdélyi szászok|szász]], mind a Kárpátokon túli építészet. A porták kerítőfala szabálytalan alakú, 5–13 szögű; ezen belül megtalálható a háromszobás, egyszintes ház, istálló, juhakol, sajtkészítő kunyhó, szín. A portákon kívül szezonálisan lakott hodályok is állnak a legelőkön.{{refhely|Ghid 2006|6–8. o.}} A 20. század végén a településeken elszaporodtak a – főleg bukarestiek által épített – modern villák és vendégházak.{{refhely|Ghid 2006|24–25. o.|azonos=G25}}
 
A szoros északkeleti felén, Brassó megyében helyezkedik el [[Törcsvár község]]{{wdWd|Q936166}} (falvai [[Törcsvár]], [[Kispredeál]], [[Porta (Brassó megye)|Porta]], [[Simon (Brassó megye)|Simon]] és [[Szohodol (Brassó megye)|Szohodol]]), [[Alsómoécs község]]{{wdWd|Q1617846}} (falvai [[Alsómoécs]], [[Drumul Carului]]{{wdWd|Q12102554}}, [[Felsőmoécs]], [[Kheja]]{{wdWd|Q12109765}}, [[Magura (Brassó megye)|Magura]]{{wdWd|Q842025}} és [[Pestera]]{{wd|Q2081961}}), valamint [[Fundáta község]]{{wdWd|Q1190843}} (falvai [[Fundáta]], [[Kisfundáta]] és [[Sirnea]]).<ref>{{CitWeb|tit=Plan de dezvoltare locala pentru zona Bran-Moeciu-Fundata GAL “TRANSCARPATICA”|url=https://galtranscarpatica.ro/arhiva-gal-2013-2017/wp-content/uploads/2014/04/proiect-final-PDL-v4.pdf|elér=2019-04-25}}</ref>
 
A szoros Argeș megyei oldalán található [[Dâmbovicioara község]]{{wdWd|Q16425485}} (falvai [[Dâmbovicioara]], [[Ciocanu]] és [[Podu Dâmboviței]])<ref>{{CitWeb|tit=Primaria Dambovicioara|url=https://primaria-dambovicioara.ro/istoricul-localitatii/|elér=2019-04-25}}</ref> illetve [[Rucăr község]]{{wdWd|Q16425532}} (falvai [[Rucăr]] és [[Sătic]]).<ref>{{CitWeb|aut=Claudia Moşoarcă|tit=O trecătoare istorică – Culoarul Rucăr – Bran|dátum=2015-03-21|url=https://www.descopera.ro/descopera-in-romania/14017555-o-trecatoare-istorica-culoarul-rucar-bran|elér=2019-04-25}}</ref>
 
== Történelme ==
48. sor:
A Törcsvári-szoros az ókortól egészen a 19. századig az [[Erdély]]t és [[Havasalföld]]et összekötő útvonalak legjártabbika és egyik legfőbbike volt{{refhely|Ghid 2008|28–32. o.|azonos=H28}}{{refhely|Orbán|XXIII. Törcsvár és a törcsvári szoros: Törcsvár|azonos=O1}} – a [[Prahova-völgy]] csak a 19. század közepén vette át ezt a szerepet.<ref>{{cite book |author=Hunfalvy János, Thirring Gusztáv |title=A magyar birodalom földrajza |subtitle=különös tekíntettel a néprajzi viszonyokra |series=II |page=797 |year=1884-1890 |publisher=Athenaeum |location=Budapest |url=http://mek.oszk.hu/13900/13942/pdf/13942_2.pdf}}</ref>{{refhely|Ghid 2008|18. o.}} A [[Dacia (római provincia)|Dáciát]] meghódító római légiók egy része itt kelt át a Kárpátokon; később ez a hágó biztosította a csapatok közlekedését, területén pedig két [[castrum]]ot is emeltek.{{refhely|azonos=H28}}
 
A középkorban a [[Brassó]]t és [[Târgoviște|Târgoviștét]] összekötő szoros fontos kereskedelmi útvonal volt. [[Orbán Balázs (író)|Orbán Balázs]] szerint a [[székelyek]] már a 11. században várat építettek ide, hogy védekezzenek a [[kunok]] és a [[besenyők]] betörései ellen, azonban ezt lerombolták.{{refhely|azonos=O1}} 1212 körül a [[Német Lovagrend]] fából épített várat a torkolatot elzáró, 60 méter magas sziklaszálra, melyet a rendházi főnök (komtur) után ''Dietrichstein''nak neveztek el (latinul ''lapis Tyderici''; valószínűleg innen ered a későbbi ''Törzburg'', azaz Törcsvár név). 1377-ben, [[I. Lajos magyar király]] engedélyével a szászok kővárat építettek ide, hogy védjék az útvonalat a török, tatár betörések ellen.{{refhely|Ghid 2006|15–16. o.}} 1413-ban ide helyezték át a [[Törcsvári vám|vámhivatalt]]{{wdWd|Q25462012}} is,{{refhely|azonos=H28}} mely korábban a hágó másik felén, Rucărnél ''(Ruffam arborem)'' volt. A vám működését eleinte a törcsvári várnagy felügyelte, utóbb azonban az erdélyi fejedelmek haszonbérbe adták a [[harmincadvám]]ot, leginkább [[Brassó]] városának.{{refhely|Orbán|XXIII. Törcsvár és a törcsvári szoros: A törcsvári vám}} 1836-ban a vámot a Giuvala-hágóhoz (a mai Fundata község területe) helyezték át.{{refhely|Ghid 2008|99. o.}}
 
A [[törcsvári kastély]] nem az egyetlen vár volt, amely a szorost védte; hasonló szerepet töltött be a mára már elpusztult [[Orația vára]] (a népnyelvben ''Cetatea Neamțului'') is, Podu Dâmboviței mellett,{{refhely|azonos=H28}} melyet egyes vélekedések szerint a [[Német Lovagrend]], mások szerint [[Radu Negru]] épített. Egyes vélemények szerint ezen a környéken zajlott le a [[posadai csata]]. 16. századi számadások tanúsága szerint az Orația melletti régi utat a középkorban fával burkolták, hogy az igásállatok ne csússzanak meg a mészkövön; az útszakasz német neve ''Königsbrücke'' (Király-híd) volt. Barcasági szász mesterek többször kijavították a faburkolatot; munkájuk jutalmaként havasalföldi legelőket kaptak a Dâmbovița völgyében.{{refhely|azonos=W139}}
54. sor:
1579-ben említik először Dâmbovicioarát, 1602-ben pedig Rucăr települését.{{refhely|azonos=H28}} A 18. században a [[Gubernium]] irányítása alatt álló egészségügyi bizottság [[karantén|vesztegzárat]] tartott fenn a szorosban, a Habsburg birodalom déli és keleti részét körülvevő kordon részeként, mely a külföldről behurcolt járványok terjedését próbálta megakadályozni. A karantén akár több hónapi várakozást is jelentett; a betegeket elkülönítették, ruháikat elégették, az árukat lemosták vagy szellőztették.<ref>{{cite web |url=http://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/vesztegzarallomasok_a_habsburg_birodalom_hatarvideken.html |title=Vesztegzárállomások a Habsburg Birodalom határvidékén |date=20120416 |accessdate=20190513 |author=Kulcsár Krisztina |publisher=Magyar Nemzeti Levéltár}}</ref>
 
A hágón keresztül nemcsak utazók és kereskedők közlekedtek, hanem számos hadjáratban is szerepet kapott, kezdve a kunok és besenyők betöréseivel, folyatva a török és tatár támadásokkal; viszont a magyarok is a törcsvári szoroson át támadták meg Havasalföldet. A szoros kisebb mértékben az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharc]]ban is érintett volt: 1849. március 19-én ezen az úton menekült [[August von der Heydte|Heydte]]{{wdWd|Q20752743}} serege Havasalföldre.{{refhely|Orbán|XXIII. Törcsvár és a törcsvári szoros: A törcsvári szoros hadtörténete}}
 
1891-ben korszerűsítették a szoroson átvezető országutat. Az avatási ünnepségen [[I. Károly román király]] is részt vett.{{refhely|azonos=G4}}
70. sor:
;Argeș megyében
[[Kép:Cheile Dambovicioarei-2012.jpg|bélyegkép|Dâmbovicioara-szoros]]
* [[Orația vára]]{{wdWd|Q12723869}} romjai Podu Dâmboviței falutól 1,5 kilométerre ([[LMI-kód]]ja AG-II-a-A-13763)
* Brâncoveanu-híd (1711) a DN73-as főút és a DJ22-es megyei út kereszteződésénél (AG-II-m-B-13764)
* Szent császárok-templom (1940) Podu Dâmboviței faluban (AG-II-m-B-13765)
103. sor:
* 19. századi Szent Miklós-templom Simon faluban (BV-II-m-B-11823)
* 18-19. századi Szent Paraszkiva-templom Simon faluban (BV-II-a-A-11824)
* [[Traian Moşoiu]]{{wdWd|Q7832693}} tábornok mellszobra (1927) a törcsvári parkban (BV-III-m-B-11858)
 
===Védett területek===
Országos szinten védett területek a szoros községeinek területén:<ref>{{CitPer|tit=Lege nr. 5 din 6 martie 2000 privind aprobarea Planului de amenajare a teritoriului national - Sectiunea a III-a - zone protejate|per=Monitorul Oficial al României|fasc=152|dátum=2000-04-12|url=http://www.cimec.ro/Monumente/Zonenaturale.htm}}</ref>
* [[Bucsecs-hegység]]: [[Abruptul Bucşoiu, Mălăeşti, Gaura]]{{wdWd|Q12723005}} (Bran és Alsómoécs községek területén)
* [[Zernyesti-szoros]]{{wdWd|Q12723964}} (Alsómoécs község területén)
* [[Denevér-barlang]]{{wdWd|Q12737952}} (Alsómoécs község területén)
* [[Dâmbovicioara-szoros]]{{wdWd|Q12723936}} (Rucăr és Dâmbovicioara községek területén)
* [[Dobreşti-barlang]]{{wdWd|Q18545368}} (Dâmbovicioara község területén)
* [[15. sz. barlang]]{{wdWd|Q18545379}} (Dâmbovicioara község területén)
* [[Dâmbovicioara-barlang]]{{wdWd|Q12737939}} (Dâmbovicioara község területén)
* [[Uluce-barlang]]{{wdWd|Q18545393}} (Dâmbovicioara község területén)
* [[Stanciu-barlang]]{{wdWd|Q12737969}} (Dâmbovicioara község területén)
* [[Grindi zsomboly]]{{wdWd|Q12721332}} (Dâmbovicioara község területén)
 
==Jegyzetek==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Törcsvári-szoros”