„Turizmus” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
18. sor:
[[Fájl:MoscenickaDraga1.jpg|thumb|[[Tenger]]parti strand ([[Isztria]], [[Horvátország]])]]
[[Fájl:Sommelier e Tastevin.jpg|jobbra|bélyegkép|Italkínálás egy [[étterem]]ben]]
Az emberi tevékenységek és bonyolult kapcsolatok bonyolult rendszerének részét képezi a turizmus is. Ezek a tevékenységek kölcsönösen függenek egymástól és befolyásolják egymást. ([[tudomány]] [[technika]] [[politika]] [[Gazdasági rendszer|gazdaság]] [[kultúra]]→turizmus → turizmus).
 
A turizmust rendszerként felfogva kell meghatározni:
* a [[környezet]]ét;
* fő elemeit (összetevőit, alkotórészeit, alrendszereit);
* ezek funkcióit és kölcsönhatásait, valamint;
* az egész működési mechanizmusát.
 
A [[természet]] valamennyi társadalmi és gazdasági jelenség kerete, illetve meghatározója. A [[település]]ek és a fő gazdasági tevékenységek alapvetően a természeti adottságok függvényében alakultak ki a különböző térségekben. A hagyományos [[ipar]]i vagy [[mezőgazdaság]]i szerkezetet a [[szolgáltatások|szolgáltatási]] szektor fejlődése jelentősen módosítja. Ezen belül a turizmus napjainkra az egyik legfontosabb [[Idegenforgalmi koncepció|területfejlesztési]] tényezővé vált. Különösen a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, az ipari fejlődésre sem kellően alkalmas területek hasznosítására nyújt jó lehetőségeket a turizmus fejlesztése, főleg ahol szép a természeti környezet. Ezt a [[tenger]]partokon vagy a [[hegy]]ekben kifejlesztett üdülőközpontok világszerte jól bizonyítják.
33. sor:
Ez valóban egy körülhatárolható rendszer az alábbi jellemzőkkel.
 
* nyitottNyitott: a környezetével kölcsönhatásban áll.
* összetettÖsszetett és változatos: a kis családi [[vállalkozás]]októl kezdve a nagy [[multinacionális vállalat]]okig mind a turista igényeinek kielégítését célozzák.
* dinamikusDinamikus: az állandóan változó [[piac]]on tevékenységünk hatásainak folyamatos figyelemmel követése, és az azok alapján szükséges korrekció azonnali elvégzése révén a lehetséges célok elérését biztosítani.
* interdependensInterdependens:<ref>kétoldalú, kölcsönös függés</ref> a [[szálloda|szállodák]], [[étterem|éttermek]], a közlekedési eszközök, az [[turisztikai látnivaló|attrakciók]], az [[utazásszervezés|utazásszervezők]], az [[utazási iroda|utazási irodák]], az üzletek, a szórakozóhelyek, az állami és a helyi turisztikai szervek mind függenek egymástól, a turista igényeinek kielégítésében mindnek megvan a szerepe. Ha csak egyetlen igény kielégítetlen marad, az egész utazás rossz élménnyé torzul, a turista nem tér vissza többé, az ismerőseinek rossz hely hírét költi.
* aA turizmus két alrendszerre, a keresletre és a kínálatra oszlik. Ezek egyúttal a turizmus piacának is fő összetevői. A kereslet és a kínálat összetevői az ábrán láthatók.
 
== A turizmus felosztása ==
47. sor:
A turizmus sokrétűsége, bonyolultsága miatt a turizmus fajait igen nehéz csoportosítani. Különféle szempontok alapján születtek már elhatárolások, de mivel a turizmus egyes ágazatai több csoportosításba is beleférnek, egyértelmű elhatárolásuk még várat magára. A [[hága]]i kongresszus felosztását követően alapvetően két nagy csoportba lehet az egyéni és a társas turizmust felosztani. Ezek a hivatásturizmus vagy szakmai turizmus és a szabadidős turizmus.
 
A felosztások lehetnek még: cél és motiváció szerint, földrajzi kiterjedés szerint (belföldi, külföldi), időtartam szerint (hosszú turizmus, azaz, minimum négy [[vendégéjszaka]] eltöltése idegen helyen, rövid turizmus, tranzit jellegű, átutazó vagy közeli helyre tartó, illetve hétvégi látogatások), évszak, életkor, létszám szerint (társas turizmus: csoportos utazással szervezett, például klubok, intézmények együttes utazása, tömegturizmus, egyénileg szervezett utazás, egyedülállók utazása), gazdasági mérlegre hatása szerint vagy az utazás iránya szerint: (aktív turizmus – az adott országba való beutaztatás, passzív turizmus – az adott országból való kiutaztatás), szociális környezet szerint (támogatott vagy szociálturizmus) és a környezettel való kapcsolat szerint ( [[ökoturizmus]] és [[falusi turizmus]]).
 
=== Hivatásturizmus ===
58. sor:
* [[kiállítás]]ok (kereskedelmi és szakmai),
* A szabadidős turizmusból átvett kategóriák, melyek általában a szakmai rendezvények mellékeseményeit jelentik ([[városnézés]], körturizmus, [[wellness|wellnesz]], [[természetjárás]]),
* munkával kapcsolatos utazások (pl. [[diplomácia]]i út), Lásd még: → [[VIP személy]]
* [[incentív utazás]]ok.
 
64. sor:
A szabadidő-turizmus az állandó lakáson kívüli szabad időben végzett és szabadon választott tevékenységek összessége, amelyeket az ember változatosság-igénye motivál.
 
* természetjárásTermészetjárás: egy meghatározott útvonal bejárására vagy megadott cél elérésére irányuló, többnyire természeti környezetben folytatott, [[sport]]olással egybekötött kirándulás, az úgynevezett [[túra]] (gyalogtúra, [[teljesítménytúra]], [[Túrakerékpározás|kerékpártúra]], vízitúra, [[hegymászás|hegymászó]] túra, [[barlangászás|barlangtúra]], [[lovaglás|lovastúra]], [[síelés|sítúra]] stb.). Ez gyakran védekezés a [[civilizáció]]s [[stressz]] ellen: a szabadidő olyan eltöltését jelenti, amikor a városi ember elhagyja a mesterségesen kialakított környezetét, és megpróbál természetesebb környezetbe eljutni.
* [[üdülőturizmusÜdülőturizmus]]: endogén<ref>Önmagából kiinduló</ref> tényezőkből indul neki a turista a vakációnak. Az üdülőturizmus során egy helyen vagy egy régióban tartózkodik a vendég. (Azaz ideépített fogadóképesség egy- vagy kétszezonos, pl. a [[termálturizmus]].).
Fajtái a [[városnézés]], a [[körutazás]] és a rokonlátogatás.:
* [[egészségturizmus]]: [[gyógyfürdő]], [[wellness|''wellness'']];
* [[szociálturizmus]];
* [[vallási turizmus]]: [[zarándoklat|zarándokút]];
* [[sportturizmus]], amely lehet aktív (síturizmus, lovasturizmus stb.) és passzív (szemlélője a [[sport]]nak ([[Formula–1]], [[Olimpiai játékok|olimpia]], világ- és Európa-bajnokságok);
* különleges turizmus: [[hobbiturizmus]], [[szexturizmus]], [[bevásárlóturizmus]],:
** kalandturizmus: a turizmus extrémebb fajtái közé tartozik, célja a különlegesen veszélyes élmények (''túlélő-túra'' pl. [[dzsungel]]), a társadalomból való kiszakadás (kis tengeri [[sziget]]).;
** [[űrturizmus]], amely igazából még nem turizmus.
 
78. sor:
A turizmus, mint rendszer azon kölcsönhatásban álló összetevők együttese, amelyek együttműködése az ember változatossága által motivált helyváltoztatását és állandó [[Környezet (természet)|környezet]]én kívüli tevékenységeit hivatott elősegíteni.
 
A turizmus - mint dinamikus nyitott rendszer - a környezetével aktív kölcsönhatásban áll. Az elmúlt fél évszázadban a legfontosabb külső hatótényezők a tudományos, technikai, gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális változások voltak, amelyek hatására a turizmus tömegjelenséggé vált. A turizmus is hatott a környezetére, jelentős szerepet játszva:
* a világgazdaság legdinamikusabb elemeként a harmadik szektor (a [[szolgáltatások]]) előretörésében, új munkaalkalmak és jövedelmek teremtésében
* az emberek életvitelének alakításában, a modern világhoz való alkalmazkodás megkönnyítésében, a szabadidőben való regenerálódásban és a [[személyiségfejlesztés]]ben
* politikai, társadalmi és kulturális téren. A turizmus e területekkel kölcsönös függésben áll és beépül, ezáltal szerepet játszik a társadalmi változások szükségességének tudatosításában és ezek gyakorlati megvalósításában.
* a természeti és a kulturális környezet alakításában, ahol a turizmus hatása bizonyos esetekben kedvezőtlennek bizonyult, például az élőhelyzavarással, vagy a vadállatok befogásával, vásárlásával [http://greenfo.hu/hirek/2011/06/24/egzotikus-allatfajok-kihalasahoz-jarulunk-hozza-ha-szuvenirkent-hazahozzuk-egyedeiket]
 
* a világgazdaság legdinamikusabb elemeként a harmadik szektor (a [[szolgáltatások]]) előretörésében, új munkaalkalmak és jövedelmek teremtésében;
A jövő - a külső hatótényezők függvényében - várhatóan a turizmus dimenzióinak és formáinak további kiterjedését hozza magával. A turisztikai szakma feladata, hogy erre a szakszerűségre nevelő szakmai képzéssel készüljön fel, mert ilyen módon lehet a pozitív hatásokat erősítve és a negatív hatásokat gyengítve a társadalomba integrálódni.
* az emberek életvitelének alakításában, a modern világhoz való alkalmazkodás megkönnyítésében, a szabadidőben való regenerálódásban és a [[személyiségfejlesztés]]ben;
* politikai, társadalmi és kulturális téren.; Aa turizmus e területekkel kölcsönös függésben áll és beépül, ezáltal szerepet játszik a társadalmi változások szükségességének tudatosításában és ezek gyakorlati megvalósításában.;
* a természeti és a kulturális környezet alakításában, ahol a turizmus hatása bizonyos esetekben kedvezőtlennek bizonyult, például az élőhelyzavarással, vagy a vadállatok befogásával, vásárlásával [http://greenfo.hu/hirek/2011/06/24/egzotikus-allatfajok-kihalasahoz-jarulunk-hozza-ha-szuvenirkent-hazahozzuk-egyedeiket].
 
A jövő - a külső hatótényezők függvényében - várhatóan a turizmus dimenzióinak és formáinak további kiterjedését hozza magával. A turisztikai szakma feladata, hogy erre a szakszerűségre nevelő szakmai képzéssel készüljön fel, mert ilyen módon lehet a pozitív hatásokat erősítve és a negatív hatásokat gyengítve a társadalomba integrálódni.
 
== A turizmus, mint gazdasági ágazat ==
94 ⟶ 95 sor:
=== A turizmus hozzájárulása egyes országok GDP-jéhez 2008-ban, %-ban<ref>A World Travel & Tourism Council adatai, idézte a Reuters és az MTI 2008. április 7-én</ref> ===
 
Albánia* [[Albánia]] - 14,7;
* [[Ausztria]] - 14,5;
* [[Örményország]] - 10,2;
* [[Belgium]] - 8,9;
* [[Bosznia-Hercegovina]] – 10,3;
Bosznia - 10,3;
* [[Bulgária]] - 12,0;
* [[Horvátország]] - 25,5;
* [[Ciprusi Köztársaság|Ciprus]] - 21,4;
* [[Csehország]] - 10,4;
* [[Dánia]] - 8,5;
* [[Észtország]] - 20,4;
* [[Finnország]] - 8,9;
* [[Franciaország]] - 10,9;
* [[Németország]] - 8,6;
* [[Görögország]] - 17,2;
* '''[[Magyarország]]''' – 6,7;
MAGYARORSZÁG - 6,7;
* [[Izland]] - 13,3;
* [[Írország]] - 7,3;
* [[Olaszország]] - 9,7;
* [[Lettország]] - 7,5;
* [[Litvánia]] - 6,2;
* [[Luxemburg]] - 8,1;
* [[Észak-Macedónia]] – 6,1;
Macedónia - 6,1;
* [[Málta]] - 23,0;
* [[Montenegró]] - 24,6;
* [[Hollandia]] - 7,4;
* [[Norvégia]] - 6,1;
* [[Lengyelország]] - 7,7;
* [[Portugália]] - 15,7;
* [[Románia]] - 5,8;
* [[Szerbia]] - 4,7;
* [[Szlovákia]] - 12,6;
* [[Szlovénia]] - 11,9;
* [[Spanyolország]] - 17,2;
* [[Svédország]] - 7,1;
* [[Svájc]] - 12,6;
* [[Nagy-Britannia]] - 9,2.
 
=== Idegenforgalmi marketing ===
<!--[[Fájl:Khazneh.JPG|jobbra|bélyegkép|[[Petra]] (Jordánia) a romváros]]-->
[[Fájl:Peru Machu Picchu Sunrise.jpg|jobbra|bélyegkép|Egy híres [[turisztikai látnivaló]]: [[Machu Picchu]] ([[Peru]])]]
A turizmus két alrendszere a kereslet és a kínálat. Ezek egyben - a gazdasági célú [[elemzés]] középpontjában álló - piac összetevői is. A kereslet (a küldő terület a potenciális turistákkal) és a kínálat (a turista-fogadó terület a maga szolgáltatásaival) között a kapcsolatot a [[marketing]], illetve a turisták áramlása (közlekedés) és tartózkodása teremti meg.
 
A turista számos külső és belső tényező hatására dönt az utazásról. A marketing az utazásra próbál befolyást gyakorolni (a turisták [[döntés]]ére, elhatározására igyekszik befolyást gyakorolni. illetve egy konkrét szolgáltatás vagy termék megvásárlására akarja rábírni a vásárlót. A [[turisztikai termék]] a turista [[motiváció]]jának megfelelő [[turisztikai látnivaló]]ra, idegenforgalmi szakszóval ''attrakció''jára (például: [[műemlék]]együttes, program, intézmény, [[természeti érték]]) épülő komplex szolgáltatási csomagokból áll, amelyek tartalmazzák a közlekedést, szállást, étkezést és más szolgáltatásokat. A motiváció és az attrakció összefüggése a turisztikai piac működésének az alapja. A turista–termék és a motiváció–attrakció összefüggéseinek megfelelően a piac szegmensekre osztható. Ennek ismerete a turizmus tervezésének, fejlesztésének és a marketingjének a kulcskérdése.
142 ⟶ 143 sor:
A turizmus növekedését vagy csökkenését sok tényező együttes hatása befolyásolja. Pozitív irányú a változás akkor, ha a társadalomban nő a rendszeres [[személyi jövedelem]], ha stabil az ország [[pénznem]]e és ha növekszik a [[konjunktúra|konjunkturális]] helyzet. Negatívan befolyásolja a turizmus növekedését az [[ipar]]i [[termelés]] visszaesése, a [[bérstop]], az instabil pénznem, illetve a különböző [[vis maior]] események ([[háború]], [[terrorizmus]], [[katasztrófa|természeti katasztrófák]]).
 
A turizmus alapvetően megváltozott az [[internet]] használatával. A világháló szabad utat biztosít a szabad szerkesztésben, nézegetésben, programok összeállításában és a hely lefoglalásában. Ezt a változást a repülőtársaságok és a szállodaláncok hamar felfedezték. Ma már a vendégek nagy része olcsó "fapados"„fapados” ''(budget flights)'' rendszerben közlekednek (ez többszörösére növelte például az angol turisták számát Magyarországon), olcsó hétvégi szállodai tarifákat alkalmaznak részükre a szállodák. Ma már [[idegenvezető]]t is keresnek egyéni vállalkozói ''(private guide)'' rendszerben, akik saját gépjárművükkel is nyújthatnak szolgáltatást.
 
== Szakmák a turizmusban ==
156 ⟶ 157 sor:
Az [[utazásszervezés]] munkájához szükséges alapvető kritériumok:
 
* Ismerniismerni kell az idegenforgalmi célkitűzéseket és az ezekhez kapcsolódó szabályokat, az idegenforgalmat érintő jogszabályokat és hatósági előírásokat, a vállalat üzletpolitikai irányelveit, ügyviteli rendjét, a cég szerződéseit az egyes szolgáltatókkal.;
* Figyelemmelfigyelemmel kell kísérni azoknak a nemzetközi partnereknek és úti céloknak (relációk és desztinációk) a gazdasági és politikai viszonyait, földrajzát, kultúráját, amelyekkel a szervező foglalkozik, és naprakész információkkal kell rendelkezni.
 
=== Kapcsolódó szakmák ===
A turizmushoz (idegenforgalomhoz) szorosan kapcsolódó egyéb szektorok, tevékenységek:
* [[közlekedés]];
* [[vendéglátás]];
* [[szálloda|szálláshely-szolgáltatás]];
* [[programszervezés]];
* [[banki tevékenység]]: [[valuta]], [[deviza]] vétele és eladása.
 
== Egyes régiók, országok turizmusa ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Turizmus