„Budapest XVI. kerülete” változatai közötti eltérés

A Rákosi rétek{{jegyzet|megj=A '''Rákosi rétek''' a [[Rákos-patak]] mentén a [[rákoskeresztúr]]i határtól a Keresztúri út vonala a [[Kerepesi út]]ig, onnan tovább a Kerepesi út, a Hajcsár út, a MÁV-aluljárótól kezdve pedig a [[Róbert Károly körút]] vonala által határolt terület.<ref>Nagy Lajos: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_BPTM_TBM_12/?query=%22A%20r%C3%A9tek%22&pg=163&layout=s Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században] (162. o.), Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)</ref> A '''Rákosmező - aviatikai telep''' vagy '''''"Hangárváros"''''' a katonai lovassági gyakorló tér területén az 1910-es nemzetközi repülőversenyre kialakított hangárokból és felszállópályából álló tér volt, ami az aviatikusok állandó gyakorlóhelyéül szolgált a Fehér út és a Terebesi út találkozásánál.<ref>[http://www.kobanya.hu/docs/kobanya/hu/news/172082.pdf Bp. X. kerület a Gyakorló utcai lakótelep komplex regenerációja] (194. old.), kobanya.hu, 2010.</ref> Az 1920-as évekig üzemelt, fénykorában 16 hangár állt ott és alakult egy pilótaiskola is.<ref>[https://mult-kor.hu/cikk.php?id=12179&pIdx=2 Ferihegy régóta a régió első számú reptere lehetne / Rákosmező], mult-kor.hu - 2006. február 3.</ref>|group=m}} mellett Mátyásföld is az amatőr magyar aviatika bölcsője volt az 1900-as évek elején. A kezdetleges hangárokban repülőgéptervezők, -építők és reptetők emlékét a környező utcák nevei ([[Zsélyi Aladár]], [[Prodam Guido]], vagy Pilóta utca), a [[Mátyásföld, repülőtér megállóhely|repülőtér HÉV megállóhely]] és emlékmű is őrzi. 1915-ben a [[Magyar Általános Gépgyár]] Részvénytársaság (MÁG) a hadsereg ösztönzésére Mátyásföldön új nagy gyártelep építésébe fogott. A századforduló után létrejött üdülőtelep melletti urasági szántón – a korábbi Beniczky birtokon - hozták létre repülőgépgyárukat. Az 1916-ban még csak részben, 1917-ben teljesen elkészült és megnyitott üzem kb. 1200 munkást foglalkoztatott a környékről. Felismerve a katonai gépjármű és repülőgépmotor-gyártás mellett a komplett repülőgépekre való igényt, egyezséget kötöttek a legsikeresebb vadászrepülőgép-gyártó [[Fokker]] Repülőgépgyárral, hogy az Mátyásföldön bővítse üzemeit vadászrepülőgépeinek építésével és berepülésével, így a hozzá tartozó repülőtér megépítésével. A háborút lezáró [[trianoni békeszerződés]] előírta a magyar repülőgépipar és repülőterek megsemmisítését is, amely során a MÁG-ban fellelhető teljes „repülőanyagot" megsemmisítették, de maga a repülőtér a hat megkímélt, állandó épületű repülőtér közé számított, melyeket a későbbi légiforgalom érdekében megkíméltek a lerombolástól, mivel a szerződés végrehajtásának időpontjában már az [[Antant]] hatalmak kezdeményezték a Mátyásföldet érintő, nemzetközi légi forgalmuk megnyitását. 1918–1937 között a mátyásföldi volt Budapest nemzetközi forgalmat is bonyolító légikikötője. A Magyar Általános Gépgyárból a 2010-es években is eredeti állapotukban fellelhetők még a gyár főépülete – ami reptérre néző oldalán található egy ''[[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy]]-erkély''nek nevezett épületrész, mely mögött a kormányzóhelyettes szolgálati lakása rejtőzött –, a 39 méter magas dísztornya és a szerelőcsarnokok egy része.<ref name=HH19920919>''Volt egyszer egy repülőtér'' (10-11. old.), [http://www.helyihirek.hu/pdf/hh04/19920919/1.pdf Helyi Hírek 4. évf. 9. szám], helyihirek.hu - 1992. szeptember 19.</ref><ref name=Druzsin2017>Druzsin József: [http://epa.oszk.hu/02700/02735/00085/pdf/EPA02735_katonai_logisztika_2017_3-4_180-218.pdf A 100 éves mátyásföldi repülőtér katonai, repülés- és gyártástörténeti, valamint katonai logisztikai emlékei] (180-218. old.), Katonai logisztika 25. évf. 3-4. sz., epa.oszk.hu - 2017.</ref><ref>Legát Tibor: [https://magyarnarancs.hu/lokal/tiszavirag-airport-105121 Tiszavirág airport], MagyarNarancs 2017/27., magyarnarancs.hu - 2017. július 6.</ref>