„MSZMP Politikai Főiskola” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
z-> k
1. sor:
{{Iskola infobox}}
Az '''MSZMP Politikai Főiskola''' - teljes nevén '''MSZMP Központi Bizottsága Politikai Főiskolája''' - 1968 és 1990 között működő felsőoktatási intézmény volt, melyet a [[Magyar Szocialista Munkáspárt]] (MSZMP) - vagyis az állampárt - tartott fenn és működtetett, a "''marxista tudomány"'' elmélyítésére, a káderképzés és a továbbképzés fejlesztésére.<ref>{{CitPer|szerző= |cím=A POLITIKAI BIZOTTSÁG HATÁROZATA |alcím= |periodika=Pártélet |év=1967 |hónap=07 |nap=01 |oldal=16 |évfolyam=12 |szám=7 }}</ref>
 
==Előzmények==
A kommunista ideológiai és káderképzés a [[második világháború]]t követően, 1945-től fontos kérdés volt a [[Magyar Dolgozók Pártja|MDP]] vezetői számára. Már ekkor létrehozták az úgynevezett pártiskolákat (az elsőt Debrecenben, majd a következőt Budapesten).<ref>{{CitPer|szerző= |cím=Erősítsük a pártmunkát |alcím= |periodika=[[Szabad Nép]] |év=1945 |hónap=05 |nap=24 |oldal=2 |évfolyam=3 |szám=48 }}</ref> A pártiskolák a szemináriumoktól kezdve, a néhány napos, hetes, vagy akár egy éves tanfolyamig szervezték a dolgozók és pártfunkcionáriusok ideológiai képzését - nemritkán bentlakásos formában. 1949-től már a [[Magyar Dolgozók Pártja]] Központi Vezetősége mellett működő, kétéves képzést adó Pártfőiskola működött lényegében 1968-ig. Bár nevében főiskola volt, valójában diplomát nem adott az intézmény. Ezzel párhuzamosan tovább működött az egyéves, öt, vagy három hónapos, illetve kéthetes pártiskola is.<ref>{{CitPer|szerző=Bíró Zoltán |cím=Emeljük pártunk eszmei-politikai színvonalát |alcím= |periodika=[[Szabad Nép]] |év=1949 |hónap=10 |nap=7 |oldal=3 |évfolyam=7 |szám=233 }}</ref>
 
==A Politikai Főiskola története==
1968-ban a képzés színvonalának emelése érdekében döntött az MSZMP KB a képzés felsőoktatású színvonalúvá tételéről. Az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Főiskolája [[1968]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-jén]] kezdte meg működését. Nappali és levelező tagozatot indítottak, a végzettek egyetemi diplomát kaptak.<ref name="partelet1968">{{CitPer| cím=Pályázati felhívás| per=[[Pártélet]]| év=1968| hónap=02| nap=01| tom=13| fasc=2| pag=11}}</ref> A főiskola fennállásának teljes időtartama alatt [[Budapest]]en a [[Budapest XIV. kerülete|XIV.]] [[Ajtósi Dürer sor]] 19-21. szám alatti épületkomplexumban volt, itt működött a kollégium is.
 
A főiskola Oktatói egyetemi oktatói címet kaptak.<ref name="partelet1968" /> Az itt diplomát szerzők mentesültek az általános államigazgatási ismeretekből teendő vizsga alól, ha a közigazgatásban vállaltak munkát.<ref>{{CitPer|szerző= |cím=A Minisztertanárs 1014/1982. (V. 6.) számú határozata |alcím=
a tanácsi dolgozók képesítéséről szóló 1025/1971. (VI. 22.) Korm. számú határozat módosításáról |periodika=[[Magyar Közlöny]] |év=1982 |hónap=05 |nap=06 |oldal=424 |évfolyam= |szám=25 }}</ref>
 
A Politikai Főiskola az MSZMP kettészakadása, illetve a rendszerváltozás következtében 1989. december 31-én jogutód nélkül megszűnt, javait a [[Művelődési Minisztérium]] vette át. Hallgatóinak kis része az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] Szociológiai Intézetében folytathatta tanulmányait, és volt olyan elképzelés is, hogy az [[ELTE Bölcsészettudományi Kar]]án politikaelmélet szakot indítanak, ahol kifutó rendszerben egyszeri kivételes képzési formaként a Politikai Főiskola többi tanulója is diplomát szerezhet. Az ELTE kari tanácsa azonban a tervvel nem értett egyet, így bár az 1990/1991-es tanévre már több volt politikai főiskolás átjelentkezett, ők ezen a tervezett szakon nem folytathatták a tanulmányaikat. Politikaelmélet szak csak 1994-ben indult az ELTE-n modern tantervvel nem csak a volt politikai főiskolásoknak.<ref>{{CitWeb |url=http://univa.mflsz.hu/index.php/politikai-f-iskola |szerző= |cím=Politikai Főiskola |dátum= |oldal= |elér=2019-01-22 |weblap=A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség közös adatbázisa }}</ref>
 
==A képzés sajátosságai==
Nappali tagozaton a képzés három, levelezőn négy év volt. A levelező tagozatos hallgatókat az utolsó féléves tanulmányaik elvégzése érdekében a munkahelyükről függetlenítették, és abban a szemeszterben lényegében nappali rendszerű képzést kaptak. Felvételi feltétel volt az [[érettségi vizsga]] és a [[Marxizmus–leninizmusMarxizmus-Leninizmus Esti Egyetem]] hároméves képzése végén elérhető tudásanyaggal egyenértékű ''marxista felkészültség''. További feltétel volt az ötéves gyakorlati munkatapasztalat - ez alatt a vállalatokban, szövetkezetekben, intézetekben, hivatalokban végzett munka, vagy a fegyveres testületekben teljesített szolgálat, s egyben az öt év folyamán a pártszervezetek vagy tömegszervezetek tevékenységében való részvétel, vagy független munkatársként végzett tevékenység az MSZMP, a [[Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség|KISZ]], a [[szakszervezet]]ek, a [[Hazafias Népfront]] s más tömegszervezeti, illetve tömegmozgalom szerveiben. Az öt éves tapasztalatból adódóan felvételizni csak a legalább 24. életévüket betöltők jelentkezhettek.<ref>{{CitPer|szerző= |cím=A Politikai Bizottság 1968. január 9-i határozata az MSZMP KB Politikai Főiskolájának feladatairól |alcím= |periodika=[[Pártélet]] |év=1968 |hónap=02 |nap=01 |oldal=9-11 |évfolyam=13 |szám=2 }}</ref>
 
===Oktatott tantárgyak===
37. sor:
*[[Nemes Dezső]] (1968-1977)<ref name="nszab1977">{{CitPer|szerző= |cím=Közlemény az mszmp központi bizottságának üléséről |alcím= |periodika=[[Népszabadság]] |év=1977 |hónap=04 |nap=15 |oldal=2 |évfolyam=35 |szám=87 }}</ref>
*Szabó József (1977-1987)<ref name="nszab1977" />
*[[Romány Pál]]{{Wd|Q7264037}} (1988-1989)<ref>{{CitPer|szerző= |cím=A Minisztertanács 1040/1988. (V. 31.) MT határozata |alcím=egyetemi tanári kinevezésről és rektori megbízásról |periodika=[[Magyar Közlöny]] |év=1988 |hónap=05 |nap=31 |oldal=638 |évfolyam= |szám=23 }}</ref>
 
==Utóélete==
A főiskola megszűnését követő években az ott diplomázók végzettségével kapcsolatban a társadalom részéről hullámzó volt az érdeklődés, a sajtóban időről-időre előkerült a közélet vagy a tudományos és művészeti élet egyes szereplőinek végzettségének kérdése. 2012-ben [[Schmitt Pál plágiumügye]] farvizén az ideológiai területen szerzett végzettségek vizsgálatát ismét sürgették. Ennek kapcsán a [[Heti Válasz]] összeállított egy ötven nevet tartalmazó listát, melyben a Politikai Főiskola, illetve a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem korábbi oktatóinak és hallgatóinak neve és életútja szerepelt. A cikk rámutatott arra, hogy a tudományos-művészeti élet és a közélet számos szereplőjének rendszerváltás előtt született szakdolgozati témája valamilyen ideológiai területtel függ össze.<ref>{{CitWeb |url=http://valasz.hu/reflektor/tudomanyos-szocializmus-48198 |szerző=[[Szőnyi Szilárd]] |cím=Tudományos szocializmus |dátum=2012-04-18 |oldal= |elér=2019-02-08 |weblap=[[Heti Válasz]] }}</ref>
 
==ForrásokJegyzetek==
{{Forrásokjegyzetek}}
 
{{Nemzetközi katalógusok}}