Főmenü megnyitása

Módosítások

 
A várat [[II. János magyar király|János Zsigmond]] fejedelem [[1562]]-65 között, az ellene fellázadt [[székelyek]] megfékezésére, újjáépítette és megerősítette, és így - a [[háromszék]]i, szimbolikus nevű [[Székelybánja vár]]ral kiegészítve - több évtizeden át a fejedelmi hatalom támaszaként szolgált.
 
Amikor [[Mihai Viteazul]] havasalföldi vajda Erdélybe betört, a székelyek azzal a feltétellel álltak mellé, hogy visszakapják régi szabadságjogaikat, és az ellenük emelt két várat, a székelyudvarhelyi Székelytámadt várat és a Várhegyen emelt [[Székelybánja vár]]at lerombolhatják. Ennek megfelelően a várakat 1599-ben le is rombolták.
 
[[Benkő József (teológus)|Benkő József]] ([[1740]]-[[1814]]) „A székelyek és székelyföld” c. latin nyelven írt munkájában (fordítása megjelent az "Erdélyi ritkaságok" c. sorozatban [[1944]]-ben) közölt leírás szerint: ''„A vár falán két helyen a kőbe vésett jelvények most is láthatók: a pajzsnak felső részében a Nap és a Hold, a négy folyóval és a kettős kereszttel, (amelyek Magyarország jelvényei), továbbá egy sas, fején koronával, egy oroszlán és két felől egy-egy farkas feje, két lába és mellső része. A pajzsnak alsó részén 3 emberi fej, egyik felől egy egyszarvú, másfelől egy kígyó szájában egy kisgyermekkel, amint karjait széttárja (NB: ez utóbbi János Zsigmond jelvénye).”'' Ez a leírás valószínűleg [[1787]]-89 között született, amikor Benkő József Székelyudvarhelyen lelkész-tanárként dolgozott.