„Thomas Paine” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
21. sor:
[[Fájl:Commonsense.jpg|bélyegkép|265px|Common sense - Józan ész (1776)]]
[[Fájl:Thomas Paine caricature.jpg|bélyegkép|265px|Korabeli gúnyrajz Paine-ről]]
[[1774]] szeptemberében, [[Benjamin Franklin]]nel való véletlen londoni találkozásának hatására az Újvilágba utazott és [[Philadelphia|Philadelphiában]] telepedett le. Itt írta meg első értekezését melyben a rabszolgaság eltörlése érdekében emelt szót. Ennek a munkájának köszönhetően a „Pennsylvania Magazine” című lap újságírója és társszerkesztője lett. Paine Amerikába való megérkezésekor épp kibontakozóban volt az Angliától való elszakadást szorgalmazó függetlenségi mozgalom, melynek fő szószólójaként vált közismerté.
[[1776]]. január 10-én kiadta a ''[[Józan ész (dokumentum)|Common sense]]'' című nagy jelentőségű és az amerikai gyarmaton az írástudó telepesek között is rendkívül népszerű művét, tulajdonképpeni politikai röpiratát, amelyben az örökletes monarchiát természetellenes, az egyenlőséget sértő intézményként bélyegezte meg a köztársaság eszméjével szemben. A Common sense erőteljes hatást gyakorolt a születőben lévő [[Amerikai Egyesült Államok]] számos alapító atyjára, többek között [[George Washington]]ra is, aki e könyv elolvasása után kezdte támogatni az Angliától való elszakadást, de a mű hatott [[Thomas Jefferson]]ra is, aki később a [[Az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata|függetlenségi nyilatkozat]] szövegének megalkotásában vállalt jelentős szerepet. A Common sense népszerűségére jellemző, hogy több mint félmillió példány kelt el belőle, ami akkoriban rekordmennyiségnek számított egy politikai témájú könyv tekintetében. Paine 1776 decemberében, útjára indította [[The Crisis]] című röpirat sorozatát, amelyet [[1783]]-ig folyamatosan publikált. Ebben a cikksorozatában, a [[amerikai függetlenségi háború|függetlenségi háború]] folyamán, a köztársaságpártiak legfőbb szócsöveként a gyarmatok szorosabb együttműködéséért és Angliától való elszakadásáért szállt síkra. Publicisztikáiban ő használta először a később függetlenné váló gyarmatokra a ''United States of America'' [[Amerikai Egyesült Államok]] elnevezést. [[George Washington]] annyira felemelőnek és inspirálónak tartotta Paine legelső, 1776-ban The Crisis címen kiadott esszéjét, hogy parancsba adta felolvasását csapatai előtt.
Az 1776-os év egyébként is sikeres volt Paine számára, mivel az amerikai államok kongresszusa ekkor választotta külügyi titkárává, majd [[1782]]-től a kormányzat hivatalos szóvivője lett. Ebben az időszakban még igen jó viszonyt ápolt a kor vezető amerikai politikusaival, George Washington például hosszú időn át vendégül látta őt vidéki házában. Ám ez az idill nem tartott sokáig, mert Paine idealisztikus és kritikus látásmódja, szókimondó, megalkuvást nem ismerő természete miatt összeveszett Washingtonnal, majd külügyminiszteri posztjáról is menesztették.
Minden bizonnyal ennek a kudarcnak hatására 1786-ban visszatért az óhazába.[[1791]]–[[1792]] között [[Edmund Burke]]-nek a [[francia forradalom|francia forradalmat]] támadó könyvére válaszul írta meg kétkötetes művét, [[The rights of man|Az ember jogai]] címen. Ebben a műben számos egyéb reformötlet mellett javaslatot tett az általános nyugdíjrendszer, az állami iskolarendszer, a temetkezési segélyezés és a hajléktalanok lakhatásáról és ellátásáról való állami gondoskodás intézményeinek bevezetésére. Könyvének radikális hangvétele és tartalma, illetve a hatására kibontakozó reformmozgalmak miatt Angliában perbe fogták, mire Paine azért, hogy elkerülje a halálbüntetést, Franciaországba menekült. Távollétében lázító rágalmazásért azonban mégis elítélték.
[[1792]]-es Franciaországba való megérkezésének idején javában tombolt a forradalom, mely a [[Bourbon-ház]] megdöntését, a királyság intézményének eltörlését és a köztársaság létrehozását tűzte ki céljául, a „Szabadság, egyenlőség, testvériség” eszméjének jegyében.
42 ⟶ 46 sor:
Haladó társadalmi eszméi és munkássága nemcsak korára, de a XIX. század több nagy mozgalmára is jelentős hatást gyakoroltak. Műveit többek között [[Abraham Lincoln]] és [[Thomas Edison]] is nagyra becsülte és érdeklődéssel forgatta.
Emlékét ma múzeum őrzi [[New York]]ban, illetve tiszteletére szülővárosában, [[Thetford]]ban, szobrot állított a hálás utókor.
52 ⟶ 57 sor:
==Magyarul==
*''Az ember jogai''; ford.
==Jegyzetek==
| |||