„Koreai háború” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a linkjav. |
|||
45. sor:
[[Fájl:US Army in Korea under Japanese Rule.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|Amerikai katonák Koreában, 1945 szeptembere]]
[[Japán Birodalom|Japán]] 1910-ben annektálta Koreát, amit ezt követően 1945-ig saját területeként igazgatott, míg a koreaiak hiába próbálták felhívni a világ figyelmét elnyomásukra. A [[Szövetséges hatalmak a második világháborúban|szövetségesek]] már a [[második világháború]] idején foglalkoztak a félsziget jövőjével. A [[kairói konferencia]] idején megállapodtak abban, hogy Korea függetlenségét „megfelelő időben” helyreállítják. [[teheráni konferencia|Teheránban]] ezt az időpontot [[Franklin D. Roosevelt]] amerikai elnök mintegy negyven évre becsülte. A megfelelő időben megfogalmazás a [[potsdami konferencia|potsdami nyilatkozatban]] is szerepelt.<ref name="Kül-Világ">{{cite web |url=http://epa.oszk.hu/00000/00039/00003/faludi.html |title=A "koreai kérdés" eredetéről |author=Faludi Péter |publisher=Kül-Világ 2004/3 |accessdate=2015-01-11}}</ref> A konfliktus előzményeként a [[Hirosima és Nagaszaki bombázása|Nagaszakira dobott atombomba]] másnapján, augusztus 10-én [[Dean Rusk]] ezredest bízták meg a félsziget felosztásával, és augusztus 14-én egy [[National Geographic Society|National Geographic]] térkép alapján a [[38. szélességi fok]]ot jelölte meg választóvonalként.<ref>Keith Pratt: ''Everlasting Flower: A History of Korea''. Reaktion Books, 2007, {{ISBN|978-1861893352}}; 241. o.</ref> A szovjetek ellenkezés nélkül fogadták el, hogy ettől északra a szovjet, délre pedig az amerikai hadsereg fogadja a [[Koreai-félsziget]]en a [[Japán Császári Hadsereg|japán csapatok]] kapitulációját, és kezdje meg a megszállást.<ref name="Stone54">Oliver Stone–Peter Kuznick: ''Egy új világháború küszöbén''. In: BBC History, 2014/12. szám, ISSN 2062-5200; 54. o.</ref> A [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]] megállt a 38. szélességi foktól északra, szeptember 8-án pedig [[John R. Hodge]] altábornagy katonái is bevonultak Koreába, így két megszállási övezet jött létre. Hodge semmilyen politikai felkészültséggel és helyismerettel nem rendelkezve látott hozzá az amerikai katonai kormányzat felállításához.<ref>Keith Pratt: i. m. 243. o.</ref> Xdddddd
A [[jaltai konferencia|jaltai konferencián]] elfogadott, a felszabaduló gyarmatok [[gyámsági rendszer|nemzetközi gyámság]] alá helyezéséről szóló döntéssel szemben a [[Jo Unhjong]] vezette [[Koreai Néppárt]] az azonnali függetlenség pártján állt. Szeptember 6-án [[Szöul]]ban kikiáltották a [[Koreai Népköztársaság]]ot, Hodge azonban nem bízott a baloldali kormányban és az állam csupán februárig létezett. Időközben hazatért az [[A Koreai Köztársaság ideiglenes kormánya|ideiglenes]] kormány legelső elnöke, [[Li Szin Man]] is. Kezdetben délen volt több kommunista, míg északon több [[kereszténység Koreában|keresztény]], de utóbbiak üldözése miatt jelentős, több százezres áttelepülés kezdődött meg. Az amerikaiak, attól tartva, hogy az egész félsziget szovjet befolyás alá kerül, feloszlatták a helyi Népi Bizottságokat és helyükre volt japán tisztviselőket neveztek ki, a volt japán rendőrökből kezdték az új karhatalmat szervezni, miközben a jobboldali [[Koreai Demokrata Párt]]ot támogatták.<ref name="Pratt434">Keith Pratt: i. m. 243–244. o.</ref>
| |||