„Karl Marx” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Visszavontam az utolsó  változtatást (188.143.70.242), visszaállítva InternetArchiveBot szerkesztésére
19. sor:
{{kommunizmus}}
 
'''Karl Marx''',{{jegyzet*|Manfred Kliem, Marx életének fontosabb dokumentumait publikáló kötetében, Marx születési anyakönyvi bejegyzésének dokumentumát kommentálva az alábbi megállapítást teszi a „Karl Heinrich Marx” névforma téves elterjedésével kapcsolatban: „Ez a születési anyakönyvi bejegyzés két tekintetben is fontos. Először azért, mert azt mutatja, hogy Marxnak csak ''egy'' keresztneve volt, s nem hívták ''Karl Heinrich Marx''nak, amint ezt bonni és berlini egyetemi végbizonyítványaiban (lásd: 31. és 39. számú dokumentum) olvasható, s amint Engels is írta rövid Marx-életrajzában, amelyet az 1892-es jénai »Handwörterbuch der Staatswissenschaften«-ba (Az államtudományok kézikönyvébe) írt. [Karl Marx és Friedrich Engels Művei (MEM) 22. köt. 316–324. old.] Egyébként Engels is ezt írta 1871-ben Liebknechtnek (amikor – Marxszal együtt – az újszülött Karl Liebknecht keresztapja lett): ''Marx és én nem tartunk titokban keresztnevet, mindegyikünknek csak egy van.'' – Másodszor pedig azért, mert számunkra szokatlanul, ''Carl''nak van írva benne Marx keresztneve. Ha szigorúan vennők, ragaszkodnunk kellene ehhez az írásmódhoz, mert kétes esetekben mindig a születési bizonyítvány a döntő. A porosz hatóságok által Marxnak kiállított dokumentumok legtöbbjén is C betűvel szerepel a keresztnév. Maga Marx azonban szinte kizárólag ''Karl Marx''ként írta alá a nevét; ahol ''C. Marx''ot írt, ott nyilván a ''Charles''-t, vagyis keresztneve francia vagy angol formáját rövidítette.” Manfred Kliem: ''Marx élete dokumentumokban. 1818–1883.'' Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1978. 38. old.}}{{jegyzet*|A német nyelvű Wikipédia 1. jegyzete Heinz Monz: Karl Marx. Grundlagen zu Leben und Werk, NCO-Verlag, Trier 1973. 214. old. és 354. old. forrásra hivatkozva szintén tévedésen alapulónak nyilvánítja a „Karl Heinrich Marx” névformát, mely csupán néhány, a valóságos név és használata szempontjából nem mérvadó dokumentumon szerepel. Magyarázata szerint Marx apja iránti tisztelete jeléül nevezte magát így fiatal éveiben. Köztudott Marx mennyire szerette apját, fényképét élete végéig magánál hordta.}} elterjedt magyaros formában '''Marx Károly''' ([[Trier]], [[1818]]. [[május 5.]] – [[London]], [[20001883]]. Január[[március 014.]]) német [[Filozófia|filozófus]], [[Közgazdaságtan|közgazdász]], [[Szociológia|szociológus]], a [[Kommunizmus|kommunista]] munkásmozgalom teoretikusa és a [[marxizmus]] névadója, a modern társadalomtudomány és a szociológia alapítója. A történelem egyik legnagyobb befolyást elérő gondolkodója, nézetei jelentős hatást gyakoroltak a baloldali munkásmozgalomra és az ahhoz kapcsolódó filozófiai irányzatokra. Művei közül kiemelkedik a ''[[Kommunista kiáltvány]]'' (1848) és ''[[A tőke]]'' (1867–1894), melynek csak első kötete jelent meg életében, a további köteteket barátja, [[Friedrich Engels]] rendezte sajtó alá.
 
A [[Porosz Királyság|poroszországi]] [[Trier]] városában született jómódú, középosztálybeli, kikeresztelkedett, asszimilálódott [[Zsidók|zsidó]] családba. A [[Bonni Egyetem]]en és a [[Humboldt Egyetem]]en tanult, ahol [[Georg Wilhelm Friedrich Hegel]] bölcselete és az [[ifjúhegelianizmus]] filozófiai irányzata iránt érdeklődött. 1841-ben szerzett doktori címet a jénai egyetemen, kiváló minősítéssel. 1842-ben találkozott először [[Friedrich Engels]]szel, akivel később életre szóló barátságot kötött. 1843-ban Párizsba költözött, mely szellemi horizontját jelentősen kitágította. Eljárt a francia radikális munkásmozgalom gyűléseire, szinte valamennyi jelentős képviselőjével megismerkedett. Társaival megalapította a ''Deutsch–Französische Jahrbücher'' című folyóiratot, melynek csak egyetlen dupla száma jelent meg. Ekkoriban írta valláskritikai korszakát lezáró munkáját, a Bevezetést [[A hegeli jogfilozófia kritikájához]], és [[A zsidókérdéshez]] című tanulmányát. Ettől az időszaktól fordult a közgazdaság tanulmányozása felé, melynek eredményeképp megszületett [[Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből]] című munkája. 1844 nyarától bekapcsolódott a német emigránsok [[Vorwärts!]] („Előre!”) című lapjának szerkesztésébe, melynek politikai vezetőjévé vált. Párizsi tartózkodásának legnagyobb terjedelmű alkotása az Engelsszel közösen írt [[A szent család vagy a kritikai kritika kritikája]] című szatirikus mű, mely a dialektikus és történelmi materializmus kidolgozásában fontos szerepet töltött be. 1845 januárjában a porosz kormány kérésére, egy cikke miatt kiutasították Franciaországból, s családjával Brüsszelbe kellett áthelyeznie lakóhelyét. 1849-ben politikai tevékenysége miatt száműzték [[Porosz Királyság|Poroszországból]] és [[Franciaország]]ból, ezért feleségével és gyermekeivel együtt [[London]]ba költözött, ahol azután egészen haláláig háborítatlanul folytathatta munkásságát.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Karl_Marx