A [[relief]]eket és egyéb domborműveket mindig kifestették.
AzA falfestményeken az ábrázolás árnyékolás nélküli és nem perspektivikus. A természetes arányokat nem vették figyelembe; az alakok mérete társadalmi helyzetüktől függ. Átmeneti színeket nem használtak; a felületek foltjai egyszínűek. Mindez sajátos ellentétben áll a halott mellé helyezett, hivatalnokoka és szolgákat ábrázoló faszobrocskák teljesen realisztikus ábrázolásmódjával.<ref>Egyiptom művészete. In: Molnár Albert et al., 1961: Művészettörténeti ABC. Terra Kiadás, Budapest. pp. 111.</ref> Gyakran ábrázoltak történeteket; ezek jeleneteit sávokban rendezték el. A több jelenetben elbeszélt történeteket időrendben mutatták be. A festmények és a domborművek átmenete folyamatos: a festmények kontúrjait gyakran bevésték, a lapos domborműveket pedig kiszínezték. Hasonlóképpen összeszövődik a festészet és a [[hieroglif]] írás|hieroglif képírás]]: a festményeken rendszeresen írásjelek tűnnek fel. Az [[V. dinasztia|V. dinasztiától]] a festmények finom, biztos vonalvezetése, a színharmónia, a jelenetek életet sugárzó kompzíciójakompozíciója egyaránt képzett művészekre utal (MűvLex, 595–596. old.)
