„Nap” változatai közötti eltérés

2 bájt törölve ,  1 évvel ezelőtt
Az utolsó előtti Merkúr átvonulás [[2006]]-ban volt, a következőre [[2016]]-ban került sor.
 
==== Vénusz -átvonulások ====
A [[Vénusz]] átvonulásai hasonlóak a Merkúréihoz, azzal az egyetlen különbséggel, hogy a sokkal ritkábbak a legbelső bolygóéinál, évszázadonként mindössze két alkalommal. Csillagászati pályaszámítások szerint 6000 év alatt (kri. e. 2000–4000-ig) mindössze 81 átvonulás volt vagy lesz, a [[21. század]]ban [[2004]]-ben és [[2012]]-ben volt. Az átvonulások szabályos időrendben történnek, az egyes előfordulások között rendre 8–121,5–8–105,5 év telik el. Az átvonulások ritka bekövetkezéséért a bolygók [[inklináció|pályahajlása]] (az ekliptika síkja és a bolygó Nap körüli keringésének síkja közötti szögeltérés) felelős. A Vénusz és a [[Föld]] pályája között 3,39° eltérés van, így az esetek többségében a földi megfigyelő nézőpontjából a belső bolygószomszédunk vagy a Nap „alatt”, vagy „fölött” halad el (a nap látszó átmérője 0,5°, amely nagyságrenddel kisebb a 3,39°-nál). Csak akkor kerül sor átvonulásra, ha a Vénusz pályájának ún. leszálló, vagy felszálló csomópontján van (azaz a pálya éppen metszi az ekliptika síkját), amikor a Nap és a Föld közé kerül.<ref>{{cite web|url=http://polaris.mcse.hu/2004._ev_archivuma/venusz-atvonulasok-2004-junius-8.html|title=Vénusz-átvonulás - 2004. június 8.|author=Nagy Z. A. és Keresztúri Á.|language=magyar|publisher=MCSE|accessdate=2010-09-20}}</ref><br />
 
A [[Vénusz]] átvonulásai hasonlóak a Merkúréihoz, azzal az egyetlen különbséggel, hogy a sokkal ritkábbak a legbelső bolygóéinál, évszázadonként mindössze két alkalommal. Csillagászati pályaszámítások szerint 6000 év alatt (kr. e. 2000–4000-ig) mindössze 81 átvonulás volt vagy lesz, a [[21. század]]ban [[2004]]-ben és [[2012]]-ben volt. Az átvonulások szabályos időrendben történnek, az egyes előfordulások között rendre 8–121,5–8–105,5 év telik el. Az átvonulások ritka bekövetkezéséért a bolygók [[inklináció|pályahajlása]] (az ekliptika síkja és a bolygó Nap körüli keringésének síkja közötti szögeltérés) felelős. A Vénusz és a [[Föld]] pályája között 3,39° eltérés van, így az esetek többségében a földi megfigyelő nézőpontjából a belső bolygószomszédunk vagy a Nap „alatt”, vagy „fölött” halad el (a nap látszó átmérője 0,5°, amely nagyságrenddel kisebb a 3,39°-nál). Csak akkor kerül sor átvonulásra, ha a Vénusz pályájának ún. leszálló, vagy felszálló csomópontján van (azaz a pálya éppen metszi az ekliptika síkját), amikor a Nap és a Föld közé kerül.<ref>{{cite web|url=http://polaris.mcse.hu/2004._ev_archivuma/venusz-atvonulasok-2004-junius-8.html|title=Vénusz-átvonulás - 2004. június 8.|author=Nagy Z. A. és Keresztúri Á.|language=magyar|publisher=MCSE|accessdate=2010-09-20}}</ref><br />
Megfigyelési szempontból a jelenség sokkal látványosabb. Mivel a bolygó sokkal nagyobb és sokkal közelebb is van a Földhöz, ezért látszólagos mérete sokkal nagyobb is (55"-60", azaz a Merkúrénak 5–6-szorosa), megfelelő védőeszközzel szabad szemmel is könnyen felfedezhető a napkorong előtt. Látványa lényegében megegyezik a Merkúréval, egy kerek, penumbra nélküli [[napfolt]]. Természetesen igazán távcsővel nyújt élményt a megfigyelés. A megfigyelések általában a kontaktusokra (a nap peremének a bolygó általi érintésére – kívülről is és belülről is –), valamint az átvonulás időtartamára vonatkoznak.