|
Több filozófiai tanulmányban fordul szembe a korábbi dogmatikus marxista értelmezésekkel: fontosabb tanulmányai: ''Ellentét és antagonizmus. Kísérlet az ellentétes és közös érdekek dialektikájának megvilágítására'' (Korunk 1957/5); ''[[Francis Bacon (filozófus)|Francis Bacon]] az évszázadok távlatából'' (Korunk, 1961/4); Az időszerű Herakleitosz (Korunk, 1961/8–9); ''A marxista filozófia keletkezése'' (I. Cernea Geneza marxismului c. könyvének kritikája. Korunk, 1964/5, 6, 8, 11); ''Karel Kosik: Dialektika konkretniho'' (recenzió, StUBB, Series Philosophia, 1968); ''[[Georg Wilhelm Friedrich Hegel|Hegel]] és a tanítványok'' (Korunk, 1970/8); ''[[Baruch Spinoza|Spinoza]] – három évszázad távlatából'' (A Hét, 1977/26–27); ''Kortársunk, [[Karl Marx|Marx]]'' ([[Ifjúmunkás]], 1977/47–52. és 1978/1–6).
Magyarországon élve írásait az [[Aetas]], [[Élet és Irodalom]], [[Forrás (folyóirat)|Forrás]], [[Hitel (folyóirat, 1988–)|Hitel]], Limes, Magyar Élet, [[Magyar Hírlap]], Magyar Napló, Pro Minoritate, Regio, [[Valóság (folyóirat, 1958–)|Valóság]], illetve A Hét, [[Kelet-NyugatKelet–Nyugat (hetilap)|Kelet–Nyugat]], Korunk, [[Magyar Kisebbség (folyóirat)|Magyar Kisebbség]] közli. Főképpen a megbukott rendszer múltjával, a nacionalizmussal és annak két világháború közötti jelentkezési formáival, a nemzetfogalom újragondolásával foglalkozik. E témakörökben fontosabb írásai: ''Plenaris interruptus, avagy egy rendhagyó bukaresti KB-ülés és kikövetkeztethető háttere'' (Ábel Béla álnéven, [[Élet és Irodalom]], 1988/46); ''A balkáni román iskolaügy mára megtagadott öröksége'' [Guţu, Papacostea, Goga] (Sárréti Sándor álnéven, Hitel, 1989/6); Van-e még kiút a „félnemzetecske”-létből (Ábel Béla álnéven, Limes Nemzetpolitikai Szemle, 1989/1); ''Pogrom-tanácsadó'' (Magyar Nemzet 1990. máj. 8.); ''A polgárosodás buktatói: protekcionizmus és kontraszelekció Nagy-Romániában'' (1919–1940) (Korunk, 1991/7); ''Korszerű nemzetmodell – elavult nemzettudat'' (Valóság, 1991/12); ''A romániai Fekete Könyv magyarul'' (Regio, 1993/4); ''Megjegyzés egy államnemzet apológiájához'' (Népszabadság, 1993. július 21.); ''Levél [[Cseke Péter (költő)|Cseke Péter]]nek arról, hogy mi lehet a „nem lehet” mögött, avagy Tóth Sándor „ceterum censeo”-ja még egy változatban'' (in: Lehet – nem lehet? Kisebbségi létértelmezések 1937–1987. Marosvásárhely, 1993); ''Hozzászólás nemzetállam ügyben'' (Magyar Hírlap, 1994. február 23.); ''A nacionalizmus színeváltozásai'' (Gáll Ernő könyvének kritikája, Regio, 1995/1–2); ''A gyűlölet hullámai'' (Forrás, 1994/11); ''Adalék téveszméink újragondolásához'' (A Hét, 1994/49); ''Nem politikai közösség, több annál: emberformáló közösség'' ([[Magyar Tudomány]], 1995/1); ''Az értelem keresése'' (''[[Fábián Ernő]] könyvéről'', Magyar Élet, 1995/1); ''Állam- és nemzetkoncepció a francia típusú alkotmányokban'' (Magyar Kisebbség, 1995/2); ''Román zsebkönyv magyaroknak'' (''[[Miskolczy Ambrus]]: Eszmék és téveszmék.'' Aetas, 1995/4); ''Mit ér a politikai nemzet, ha magyar?'' (Élet és Irodalom, 1996. márc. 1.); ''Az érdemi vita fölöttébb üdvös voltáról'' (Élet és Irodalom, 1996. jún. 7.); ''Alkotmány-problémák kisebbségi alulnézetből'' (Pro Minoritate, 1996. nyár); Egy *emlékirat színe és visszája (Gáll Ernő Számvetés c. könyvének kritikája, Regio 1996/8); ''Néhány román paradoxonról'' (Magyar Kisebbség 1998/1); ''A szókimondás optimuma mint történelmi kategória'' (Tóth Sándor válaszol [[Beke György]] kérdéseire. A Hét, 1998/45, 46); Egy félreértés természete ([[Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1874–)|Erdélyi Múzeum]], 1999/1–2); Mintha nem is egyazon személyről beszélnénk (Kritika, 2001/38–39); ''Kis traktátus a nemzetállamról'' (Regio, 2002/4).
== Kötetei ==
|
