„Grősz-per” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a (Sor)szám és pontja utáni szóköz pótlása kézi ellenőrzéssel + kapcsolódó javítások
32. sor:
==A per előkészületei és a vádlottak==
A koncepciós per előkészítése során 1951. május 10-én született „Államvédelmis javaslat a Grősz József és társai elleni ügyben a vádlottak és a tanúk személyére” dokumentum részletesen tárgyalja a felhozandó vádakat, mely gyakorlatilag a per hivatalos vádirata is lett.<ref name=":0">Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára V-105752/1. Grősz József és társai. 35-40. o.</ref>
A vád alapja, hogy a vádlottak összeesküvést folytattak arra, hogy az akkor fennálló államrendszert megdöntsék, s egy restaurált rendszert hozzanak létre. A per előkészülete során több kormánylista is volt, ahogy a koncepció formálódott, de Grősz József személye mint ideiglenes államfő mindegyiken szerepelt.<ref>Történeti Hivatal V-105752/1. Grősz József és társai. 21-28. o.</ref> A koncepció lényege szerint a pert úgynevezett amalgám módszer szerint kell megszervezni, amely eleve előírta több különböző ügy, esemény egybeolvasztását, keverését.<ref name=":2" /> Így a perben az alapkérdést, ami az államellenes összeesküvés összekeverték kémkedéssel (természetesen belevonva az Egyesült Államok nagykövetségének egyik magyar tisztségviselőjét), valutaüzérkedést (amiért eleve halálbüntetést is kiszabhattak), gyilkossággal, amit a szovjet katonák ellen követtek el, igaz harminc szovjet katona megölése sokkal nagyobb esemény lett volna, mint ami akkor bekövetkezett, valamint egy korábbi perben a vádlottat fel is mentették. A vádlottakat különböző időpontokban tartóztatták le, de hivatalosan előzetes letartóztatásba 1951.áü.001211/l. számú ügyészségi határozattal 1951. június 4-én kerültek.<ref name="BFL XXV. 4 1990">BFL XXV. 4. fi 001211/1951; 744/1990. Grősz József és társai. 825. p</ref> A per előkészítése során a vádlottak személyében történtek változások, hiszen dr. Gyomlay László, akit az AVH 1951. február 25-én vett őrizetbe 1951. március 17-én a vizsgálati fogságban elhunyt, így „helyére” Pongrácz Alajos került.<ref>{{cite book|last1=Csaba|first1=szerk., a bevezető tanulmányt írta és a mutatókat összeáll. Szabó|title=A Grősz-per előkészítése 1951|date=2001|publisher=Osiris K.|location=Budapest|isbn=9633891981|pages=16|url=http://mek.oszk.hu/14000/14025/14025.pdf|accessdate=9 July 2016}} - 24. oldal</ref> A per koncepciós jellege ezen is megmutatkozik, hiszen nem a személyek voltak a lényegesek, hanem az, hogy az ügy hihetővé váljon.
 
{| class="wikitable"
113. sor:
==A tárgyalás és az ítélet==
[[Fájl:Endredy-Vendel.jpg|bélyegkép|Endrédy Vendel, hatodrendű vádlott]]
A tárgyalást B. II. 001217. számon a Budapesti Megyei Bíróság Dr. Olti Vilmos vezette tanácsa 1951. június 15-én kelt végzésével 1951. június 22-ére délelőtt 9 órára, a Markó utca 27. II. em. esküdtszéki terembe tűzte ki. A bírósági tanács öt tagú volt. A tanácsvezető bírón kívül Formán András ács, Miklós Károly térmester, Markovits István élmunkás kovács és Garancsy Mihály bíró ülnökként vett részt.<ref>BFL XXV. 4. fi 001211/1951; 744/1990. Grősz József és társai. 837. p.</ref> A vádat Alapy Gyula ügyészségi elnök képviselte.<ref name="BFL XXV. 4 1990"/> A vádlottak az alábbi védőügyvédeket kérték fel:<ref>BFLXXV. 4.f. 001211/1951; 744/1990. Grősz József és társai. 826-827. p.</ref>
{| class="wikitable"
!Vádlott
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Grősz-per