„Mohandász Karamcsand Gandhi” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a (Sor)szám és pontja utáni szóköz pótlása kézi ellenőrzéssel + kapcsolódó javítások |
|||
81. sor:
[[Kép:A news bureau photo, Oct. 6, 1947.jpg|right|bélyegkép|180px|Gandhi két unokahúga társaságában, 1947. október 6.]]
[[Fájl:Young India.png|thumb|180px|A ''"Young India''' című folyóirat egy címlapja 1919-ből]]
Gandhi soha nem állította, hogy bármilyen új elvet vagy tant alkotott volna, csak próbálta alkalmazni „az örök igazságokat a mindennapi életünkre és gondjainkra.”<ref>Tendulkar 4. köt. 66.sk.</ref> Saját bevallása szerint nézeteinek kialakításában éppúgy merített a [[Biblia|Bibliából]] és más szent iratokból, továbbá [[Henry David Thoreau|Thoreau]], [[John Ruskin|Ruskin]], [[Ralph Waldo Emerson|Emerson]], [[Giuseppe Mazzini|Mazzini]], [[Lev Nyikolajevics Tolsztoj|Tolsztoj]] műveiből, mint a hindu írásokból.<ref name="M.K. Gandhi: Önéletrajz">M. K. Gandhi: Önéletrajz</ref> Nagy hatással volt rá a [[Bhagavad-gíta|Bhagavad-gítá]], a [[Hegyi beszéd]], Tolsztoj ''Isten királysága benned van'' című írása, Ruskin ''Mind a végsőkig'' és Thoreau ''Polgári engedetlenség'' című alkotásai.<ref>Világvallások A-Zs; 2009 → Gandhi</ref>
Az igazság utáni kutatása során során minden eszmét gondosan mérlegre helyezett. Úgy vélte, hogy valamennyi vallási hagyomány az egyetlen Isten különböző megnyilvánulása.{{refhely|Tom Butler-Bowdonː Szellemek a palackban → Gandhi; 2008>}} Kijelentette, hogy üzenete és módszereinek lényege az egész világnak szól. Gyakorlatban is példát mutatott a világnak és követőinek.
101. sor:
* Vallotta, hogy „senkinek sem sikerülhet önmaga megismerésére jutnia, ha nem szabja életét bizonyos szabályokhoz. Három ezek közül általánosan kötelező. Az első megkívánja, hogy az ember ragaszkodjék az [[szatja|igazság]]hoz... Nincs magasabb rendű [[vallás]], mint az Igazság és az Igazságosság... A második azt kívánja, hogy az ember ne bántson meg másokat. Aki másokat megbánt, az nem alkalmas arra, hogy e világban éljen... A harmadik azt kívánja, hogy uralkodjunk a szenvedélyeinken, mivel csak az képes megismerni önmagát, aki a szenvedélyein teljesen úrrá tud lenni.”
S ez a tökéletesedés sem öncélú; Gandhi szerint az öntökéletesedés egyetlen célja, hogy az ember méltóképpen tudja teljesíteni kötelességét, azt a feladatot, ami egyedül őrá vár, amit senki más nem végezhet el helyette; s ez nem más, mint a többi ember önzetlen szolgálata. S ezt a szolgálatot nem azért kell vállalni, hogy másoknak jót tegyünk, hanem azért, mert ez a létezés törvénye... Minden önző vágy erkölcstelen, míg az a vágy, hogy magunkat jobbá tegyük azzal a céllal, hogy másoknak jót tehessünk, valóban erkölcsös. Azoknak, akik az erény útját járják, nem szabad elveszteniük bátorságukat arra a gondolatra, hogy az erény olyan ritka ezen a világon, és hogy az erkölcsös emberek a kisebbséget alkotják. Kötelességük egyszerűen azt tenni, ami helyes, a többit bízzák Istenre...”<ref>M. K. Gandhi: Az erkölcsiség vallása</ref><ref>{{Cite web |url=http://tar.infotars.hu/ppl513/private/utmutato02.htm# |title=Archivált másolat |accessdate=2011-03-17 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070823111517/http://tar.infotars.hu/ppl513/private/utmutato02.htm# |archivedate=2007-08-23 }}</ref>
Életében összesen mintegy hat és fél évet töltött különböző börtönökben.<ref>{{Cite web |url=http://library.thinkquest.org/07aug/00458/ghandi.htm# |title=Archivált másolat |accessdate=2012-08-10 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130306155417/http://library.thinkquest.org/07aug/00458/ghandi.htm# |archivedate=2013-03-06 }}</ref> Az itt eltöltött idő önvizsgálatra, tanulásra és elmélkedésre késztette.
142. sor:
=== Vegetarianizmus ===
Származásából és erkölcsi felfogásából adódóan a [[vegetarianizmus]] mellett tett hitet. Mint mondta „egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogy az állatokkal bánik... Helytelen mindennapi imáinkban a könyörületes Isten áldását kérnünk, míg magunk nem gyakorlunk elemi könyörületet teremtménytársaink iránt.”<ref>http://www.krisna.hu/w/?q=node/2069</ref><ref>M. K. Gandhi: A vegetarianizmus erkölcsi alapja</ref>
''"Számomra a bárány élete nem értéktelenebb, mint egy ember élete. Vonakodnom kellene, hogy elvegyem egy bárány életét az emberi test kedvéért. Fenntartom, hogy minél tehetetlenebb egy teremtmény, annál inkább az ember feladata megvédeni az ember kegyetlenségétől."''
223. sor:
A tevékenységet, a test edzését igen fontosként tárgyalja. "Bármilyen munkája legyen is az embernek, mindig kell időt szakítania a testgyakorlásra, miként az étkezésre is szakítunk időt." Gondolatmenetében a paraszti munkát, az (indiai) paraszt természetes életét és tevékenységét tartotta az eszményi tevékenységnek. Minél jobban eltérünk ettől az állapottól, annál inkább kárát vallja egészségünk.<ref name="Oláh Andor: India üzenete (Mahatma Gandhi)"/>
A táplálkozásában Gandhi nemcsak vallási és erkölcsi, de egészségügyi szempontból is elutasította a húsevést. A vastagbélben rothadással bomlik, ez állandó önmérgezésforrás a szervezetben és számos betegség kiváltója. "Az emberi felépítés gondos vizsgálata azt bizonyítja, hogy a hús nem természetes táplálék... és a Természet az embert növényevőnek szánta." A [[vegetarianizmus|vegetárius]] étrendet illetően első alapfeltétele, hogy a gyümölcsétrend a legjobb étrend, a gyümölcsök az ember fennmaradásához szükséges összes elemet tartalmazzák. Második alaptétele: "Nem szükséges megfőzni ételünket. Ami nyersen nem ehető, azt nem szánta a Természet tápláléknak." "<ref name="M.K. Gandhi : A Guide to Health"/> "Sok drága időt vesztegetünk főzésre. Ha [[nyers vegetarianizmus|nyers étrend]]en tudnánk élni, sok időt, energiát és pénzt spórolhatnánk meg, amit hasznosabb célra fordíthatnánk. Továbbmenve "a gyümölcsétkezés után a növényi étrend a legjobb. Ez gyümölcsön, zöldségen kívül főzelék- és gabonafélékből, valamint tejből áll."<ref name="M.K. Gandhi : A Guide to Health">M. K. Gandhi : A Guide to Health</ref>
Elítélte az Indiában szokásos erős fűszerezést és az erős sózást is.
| |||