„Természetvédelem” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta15)
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a (Sor)szám és pontja utáni szóköz pótlása kézi ellenőrzéssel + kapcsolódó javítások
81. sor:
Ez a törvényben rögzített logikai struktúra a természetes- vagy jogi személyeket ért károsodások kapcsán kialakult szempontrendszert követi.
 
Amikor azonban az ügyész a Tvt. 60. §-ban, valamint a 81§ (4) bekezdésében foglalt feladatának eleget téve, lényegében a „társadalom képviseletében” („a köz érdekében”) nyújt be kártérítési keresetet, akkor ez a helyzet nehézzé teszi az egyes kárelemek világos elkülönítését és az elkülönített komponensek jogi minősítését.
 
Élővilág-védelmi és ökológiai szempontból, egy élőhely és élőlényközösség vonatkozásában elkövetett természetkárosítás legnagyobb mértékben azáltal okoz kárt a társadalomnak, hogy a károsodás következtében az ún. bioszféra-szolgáltatások sérülnek. Az elmaradt (kieső) bioszféra szolgáltatások értékének meghatározása vagy szakértői becslése az ökológiai közgazdaságtan területén kialakult módszertan segítségével történhet [3, 4, 5, 8, 11, 13]. Ennek az elmaradt szolgáltatásnak az értéke logikailag a Ttv 81. § (2) b) pontban felsorolt elmaradt haszonnak (mint közismert vagyoni kár típusnak) felelne meg. Tekintve azonban, hogy ez a kár az emberi társadalom egészét érinti, így az egyes emberekre mintegy a „társadalom működésének rendszerén” átszűrődve érkezik el, ennek következtében gyakorlatilag nem vagyoni kárként jelenik meg. Nyilvánvaló, hogy ez a kár komponens egyúttal „a természeti állapot és minőség károsodásából ered” így a (2) bekezdés d) pontjához is tartozna, ugyanakkor teljesen nyilvánvaló, hogy végső soron a „társadalom, (…) életkörülményeinek romlásában” fejeződik ki, így a (2) bekezdés e) pontjában foglalt nem vagyoni kár fogalmától sem különíthető el.