Főmenü megnyitása

Módosítások

Visszavontam BinBot (vita) szerkesztését (oldid: 21784954)
Néhány helyen fennőtt kalcitkristályok is előfordulnak benne. Tektonikus hasadékok mentén alakult ki, főként korróziós hatásra. Viszonylag rövidek az aknái, amelyekben sok a korróziós forma. A legnagyobb függőleges kiterjedésű aknája a ''Nagy-akna'', amely a végpontra vezet és 26 méter függőleges kiterjedésű. A [[Balaton-felvidéki Nemzeti Park]] Igazgatóság engedélyével, valamint a barlangjáró alapfelszerelésen kívül biztosító kötéllel és önbiztosítással látogatható a lezárt, létrákkal ellátott üregrendszer. A lezárása leginkább életvédelmi okok miatt indokolt.
 
A nevét a feltáró Alba Regia Barlangkutató Csoport adta neki 1981-ben, a csoport fennállásának huszadik évfordulója alkalmából. Előfordul az irodalmában ''I-29.'' (Eszterhás 1984), ''I-29-es viznyelő barlangja'' (Eszterhás 1984), ''I-29. objektum'' (Kordos 1984), ''I-29. sz. objektum'' (Kárpát, Szolga 1977), ''I-29. sz. objektum'' (Kordos 1978), ''I.-29. sz. víznyelő barlangja'' (Székely 2003) és ''Jubileum-zsomboly'' (Székely 1986) néven is. Az I-29 jelölést már a barlang feltárulása előtt is használták a víznyelőre.
 
== Kutatástörténet ==
163 694

szerkesztés