„Háromkürtő-zsomboly” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a (Sor)szám és pontja utáni szóköz pótlása kézi ellenőrzéssel + kapcsolódó javítások |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát BinBot (vita) szerkesztéséről Szenti Tamás szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
25. sor:
A vízszintes kiterjedése 23 méter. A legmélyebb pontja a ''Záporos-terem''. Néhány csontmaradvány mellett 29 csigafajt is meghatároztak a kitöltéséből [[őslénytan]]i kutatásakor. A csigafajok közül több ma már kipusztult a területről és vízi fajok is előkerültek. A vizsgált anyag leginkább fiatal [[holocén]]ben élt fajokat tartalmazott. [[Kordos László (geológus)|Kordos László]] véleménye szerint a leletegyüttes legrégebbi maradványai legfeljebb középső [[pleisztocén]] korúak, de valószínűbb, hogy óholocén korúak. Farkascsontokat is találtak a zsombolyban. A bejárásához a [[Balaton-felvidéki Nemzeti Park]] Igazgatóság engedélye és kötéltechnikai eszközök alkalmazása szükséges. A bejárati aknájában, valamint ahol még szükséges, rögzített vaslétrák segítik a közlekedést.
A barlang a három kürtő csatlakozásánál található, a felszín közeli rész legtágasabb üregéről a ''Háromkürtő''ről lett elnevezve. Előfordul az irodalmában ''csőszpusztai I-12-es viznyelő barlangja'' (Eszterhás 1984), ''Dögkút-zsomboly'' (Kordos 1984), ''Háromkürtős-zsomboly'' (Kárpát 1977), ''Három-kürtő-zsomboly'' (Szolga 1977), ''I-12'' (Kordos 1976), ''I-12.'' (Kárpát, Szolga 1977), ''I.-12.'' (Szolga, Kárpát, Gönczöl, Szarka 1978), ''I-12. sz. objektum'' (Kordos 1982) és ''I.-12.
== Kutatástörténet ==
| |||