„Meronímia és holonímia” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
52. sor:
Egyes csoportok sajátos nyelvváltozatot használnak azért, hogy összetartozásukat, elkülönülésük és beavatottságukat érzékeltessék, valamint hogy mások ne értsék meg őket. Ezt argónak nevezik a magyar, a francia<ref name="grevisse_24"/> vagy a román nyelvészetben,<ref name="bidu_63"/> tolvajnyelvnek, jassznyelvnek vagy vagánynyelvnek is a magyarban, és szlengnek az angol nyelvű nyelvészetben,<ref name="bussmann"/> valamint másokban is, mint a [[Cseh nyelv|cseh]] és a [[Slovák nyelv|szlovák]].<ref>Klimeš 1997. o.</ref>
 
Más csoportok az összetartozásukat, az elkülönülésüket és a beavatottságukat érzékeltetik a sajátos nyelvváltozatukkal, anélkül, hogy arra törekednének, hogy ne értsék meg beszédüket. Ezeket is argóknak nevezik a francia nyelvészetben<ref name="grevisse_24"/> és a románban,<ref name="bidu_63"/> valamint szlengeknek az angol nyelvű és más nyelvészetekben. A magyar nyelvészetben is egyes szerzők e csoportoknak szlengeket tulajdonítanak,<ref name="kis">Például Kis 1997.</ref> mások csoportok szerint külön [[ifjúsági nyelv]]et, [[Diákszleng|diáknyelvet]], katonanyelvet, [[hobbi]]nyelveket említenek meg.<ref name="jaszo"/><ref name="bokor"/><ref name="zsemlyei"/> Hasonlóak voltak a céljai a múltbeli felső társadalmi csoportok és az őket utánzó [[Burzsoázia|kispolgárok]] ún. szalonnyelvének is. Ezt zsargonnak nevezik a magyar<ref name="jaszo"/><ref name="bokor"/><ref name="zsemlyei"/>, a román<ref>Constantinescu-Dobridor 1998, [https://dexonline.ro/definitie-dtl/jargon '''jargon'''] szócikk.</ref> vagy az orosz<ref name="jarceva"/> nyelvészetben.
 
A fentebb említett szaknyelvek használói nem akarnak elkülönülni, de ezeket sem értik kívülállók. A francia köznyelvben ezért beszélnek például [[Filozófia|filozófusok]] zsargonjáról, [[Teológia|teológusok]] zsargonjáról stb.<ref name="grevisse_24"/> Szakmai zsargonoknak vagy szakzsargonoknak nevezik ezeket egyesek a magyar nyelvészetben,<ref name="jaszo"/><ref name="kalman"/> az angolban<ref name="bussmann"/> és a románban.<ref name="bidu_266"/> Ezek között különösebb helyzete van a politikusok nyelvének. Ez lehet ugyanolyan szakzsargon, mint a többi, de kívülállókhoz szólva lehet ködösítő szándékú is.<ref name="jaszo"/>
109. sor:
 
* [[Zsemlyei János]]. A mai magyar nyelv szókészlete. Részletek ''A mai magyar nyelv szókészlete és szótárai'' egyetemi jegyzetéből. Kolozsvár: Erdélyi Tankönyvtanács. 2002; az interneten: [https://fr.scribd.com/document/253447589/A-Magyar-Nyelv-Szokeszlete-I-resz I. rész]. 2009 (Hozzáférés: 2019. októben 8.)
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
 
* [[Csoportnyelv]]
* [[Diákszleng]]
* [[Ifjúsági nyelv]]
* [[Nyelvváltozat]]
* [[Regiszter (nyelvészet)]]
* [[Rétegnyelv]]
* [[Szaknyelv]]
* [[Szleng]]
* [[Tolvajnyelv]]
* [[Zsargon]]