„Hamburg” változatai közötti eltérés

Hamburg lakosságának jelenleg 10%-a, majdnem 180&nbsp;000 ember vallja magát [[római katolikus egyház|római katolikusnak]].<ref>[http://dbk.de/imperia/md/content/kirchlichestatistik/bev_kath_l_nd_02.pdf A német tartományok lakosság és a katolikusok aránya szerint] {{Wayback|url=http://dbk.de/imperia/md/content/kirchlichestatistik/bev_kath_l_nd_02.pdf |date=20070927184728 }} – A német püspöki konferencia számára készített összefoglaló; 2002. Elérés: 2008. január 22.</ref><ref>[http://fowid.de/fileadmin/datenarchiv/Gro_st_dte-Kirchenmitglieder-Bev_lkerung__2003.pdf A népesség vallás szerinti megoszlása néhány kiválasztott német nagyvárosban] {{Wayback|url=http://fowid.de/fileadmin/datenarchiv/Gro_st_dte-Kirchenmitglieder-Bev_lkerung__2003.pdf |date=20070928162636 }}; A Németországi Világnézetek Kutatócsoportjának publikációja; 2007. május 10; Elérés: 2008. január 22.</ref> Az egyházhoz tartozók lélekszáma (főként a [[lengyelek|lengyel]]) bevándorlásnak köszönhetően növekszik. A városban 15 nemzetet (köztük a [[magyarok|magyar]]) képvisel nagyobb katolikus csoport.<ref>[http://www.erzbistum-hamburg.de/ebhh/fremdsprachige_missionen.php A hamburgi püspökség honlapja]; Elérés: 2008. február 9.</ref> A katolikus egyház [[810]] óta van jelen, amikor [[I. Károly frank császár|Nagy Károly]] megbízásából a [[trier]]i püspök egy papot küldött a városba. [[831]]-ben Hamburg már püspöki székhely volt. A katolikus egyház működését a [[reformáció]]t követően erősen korlátozták, majd a [[Harmincéves háború|Vesztfáliai békét]] követően a hamburgi püspökséget fel is oszlatták. A katolikusok növekvő lélekszáma miatt [[II. János Pál pápa]] [[1995]]. [[január 7.|január 7-én]] újraalapította a Hanza-város a püspökségét. Hamburg ma a [[Schleswig-Holstein]]re és [[Mecklenburg–Elő-Pomeránia|Mecklenburg-Elő-Pomerániára]] is kiterjedő [[Hamburgi főegyházmegye|katolikus érsekség]] székhelye.

 

[[Fájl:Hh-Talmud-Tora-Schule.jpg|bélyeg|200px|Az 1913-ban épült tóraiskola ma is zsidó iskolaként működik]]

Hamburgban az [[1600-as évek]]ben jelentek meg a [[Portugália|Portugáliából]] menekülő szefárd [[zsidók]]. A polgárság szívesen fogadta a vagyonos [[zsidó vallás|izraelitákat]], akikből idővel kereskedők és hajózási ügynökök lettek. [[1611]]-ben 125, 1663-ban már 600 zsidó élt a városban. Bár a zsidóknak évente 1000 márka tartózkodási díjat kellett fizetniük és a zsinagóga építését is tiltották a szigorúan evangélikus városban, cserébe viszont otthonaikban szabadon gyakorolhatták vallásukat.<ref>[http://www.hamburgmuseum.de/d/htm_d/textversion/t-juden-ersten.html Az első zsidók Hamburgban]; Hamburg Város múzeumának honlapja; Elérés: 2008. január 29.</ref> A hamburgi zsidók először az [[1806]] és [[1813]] közötti napóleoni megszállás alatt élveztek teljes egyenjogúságot. 1848-ig dúlt politikai küzdelem a zsidók jogállása körül. Az [[1848]]-as hamburgi forradalom után a zsidók a város egyenjogú polgárai lettek, és [[1859]]-ben már a városi törvényhozás 192 küldötte közül 10-en izraeliták voltak.<ref>[http://www.hamburgmuseum.de/d/htm_d/textversion/t-juden-aufklaerung.html Felvilágosodás és emancipáció]; Hamburg Város múzeumának honlapja; Elérés: 2008. január 29.</ref> A [[Német Birodalom|Német Császárság]] kikiáltása és az első világháború között Hamburggal együtt virágzott fel a helyi zsidó közösség is. [[1909]]-ben a városban [[Cionizmus|cionista]] világkongresszust rendeztek. A nácik a háború elején a város teljes zsidó lakosságát négy vasúti szerelvényre zsúfolva [[Lengyelország]]ba deportálták. A város 17&nbsp;000 zsidó polgára közül csak 632 érte meg a háború végét.<ref>[http://www.hamburgmuseum.de/d/htm_d/textversion/t-juden-verfolgung.html Üldözés és megsemmisítés]; Hamburg Város múzeumának honlapja; Elérés: 2008. január 29.</ref><ref>[http://www.ballinstadt.de/de/BallinStadt/auswanderung_HH.htm Kivándorlás Hamburgon át] {{Wayback|url=http://www.ballinstadt.de/de/BallinStadt/auswanderung_HH.htm |date=20070727064025 }}; A balinstadt.de cikke; Elérés: 2008. január 29.</ref><br />