„Buziásfürdő” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →A 19. századig: ismétlés jav. |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
102. sor:
A [[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]] így számolt be a méltóságok szeptember 2-i érkezéséről: „''Szokatlanul fényes napokat él az egyszerű kis Buziás község. Melyet az a szerencse ért, hogy az idei őszi hadgyakorlatok egy részének színteréül szemeltetvén ki, ezek lefolyása alatt öt napig lakóhelyül szolgálhat a királynak... A király és kísérete elszállásolásáról a vallásalapítványi főtiszti hivatal gondoskodott. Az igen egészséges helyen fekvő főtiszti lakás és hivatal nagy, egyemeletes épületét, az úgynevezett kastélyt ez alkalomra tökéletesen kiürítették s választékos csínnal újra rendezték, ő Felsége a tágas főtiszti lakásnak három legnagyobb szobáját foglalja el az emelet homlokzati részén, honnan kellemes kilátás nyílik a szomszédos és valóban gyönyörű fürdői parkra... Ő Felsége megérkezésekor a vasútnál Temes megye fényes küldöttsége fogadta Molnár Viktor vezetése alatt, ki a királyhoz rövid üdvözlő beszédet intézett, bent a városban pedig, a fejedelmi szállás előtt egy díszszázad élén a főtisztikar és dr. Wlassics miniszter fogadta, majd pedig szállására kalauzolta a felséget.''”<ref name=kiraly/>
A 19. század második felében [[román görögkatolikus egyház|görögkatolikus]] esperesség központja volt, majd 1899-ben [[Széphely|Zsebelyről]] ide helyezték az [[román ortodox egyház|ortodox]] esperesi székhelyet is.<ref name=zamfir>{{cite book |last=Zamfir |first=Florin |title=Școala și
===A 20. században===
|