„Képes Géza” változatai közötti eltérés

| név = Képes Géza

| kép = Képes Géza 1985.jpg

| képméret =

| képaláírás = A ''[[Szép versek]]'' antológiában megjelent portréinak egyike<br>[[Vahl Ottó]] felvétele

| születési helynév =[[Mátészalka]]

| születési dátumhely =[[1909]]. [[február 1.Mátészalka]]

| halál helye = [[Budapest]]
| halál dátuma = [[1989]]. [[augusztus 19.]] {{életkor-holt|1909|2|1|1989|8|19}}

| nemzetiség = magyar

| házastárs =

| szakma = költő, műfordító, tanár

| művésznév =

| becenév =

| munkái =

| kitüntetései = [[Baumgarten-díj]] (1943, 1949) <br> [[József Attila-díj]] (1950, 1952, 1956, 1974) <br> [[Déry Tibor-díj]] (1984)

'''Képes Géza''' ([[Mátészalka]], [[1909]]. [[február 1.]]<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9TPF-NL9?i=660&cc=1452460&cat=1018394 |title=Születési bejegyzése a mátészalkai polgári születési akv. 19/1909. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-10}}</ref> – [[Budapest]], [[1989]]. [[augusztus 19.]]) költő, [[műfordító]], tanár, a [[Magvető Könyvkiadó]] egyik alapítója és igazgatója.

Szülei Képes Gyula és Török Emma voltak. Általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte el. Középiskolai tanulmányait a [[Sárospatak]]i Református Gimnáziumban járta ki. A [[Pázmány Péter Tudományegyetem]]en Eötvös-kollégistaként magyar-német-angol tanári diplomát szerzett. 1933-1940 között [[Sárospatak]]on tanított, majd az Angol Intézetben nevelőtanárként dolgozott. 1942-ben járt első ízben [[Finnország]]ban, ahol finnül tartott előadást a két világháború közötti magyar irodalomról. A II. világháború alatt (1939-1945) rövid ideig a Honvédelmi Minisztériumban fordító volt. Részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945-ben az [[Eötvös József Collegium]]ban oktatott. 1945-1954 között a [[Magyar Rádió]] irodalmi osztályának vezetőjeként dolgozott. Hozzá köthető a Falu- és a Gyermekrádió megalapítása és megindítása. 1947-től a Rádió Gyermekújság felelős szerkesztője volt. 1954-ben megszervezte a [[Magvető Könyvkiadó]]t. 1957-ben elbocsátották a [[Magvető Könyvkiadó]]tól. Az [[1950-es évek]] végétől az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] Irodalomtörténeti, majd Irodalomtudományi Intézetének kutatója volt. 1955-ben szerkesztésében indult útjára [[Helikon (folyóirat, 1955–)|Helikon : Világirodalmi Figyelő]] című irodalomelméleti folyóirat. ''Az Észt irodalom kistükre'' című antológia költői anyagának jelentős része az ő fordításában jelent meg 1969-ben.