„Puerto Rico állatvilága” változatai közötti eltérés

[[ImageFájl:Common Coquí.jpg|thumb|rightbélyeg|200px|A [[kokibéka]] ''(Eleutherodactylus coqui)'' a legismertebb Puerto Ricó-i állatfaj.]]

'''Puerto Rico állatvilága''' nem olyan gazdag, mint a szigetvilág más szigeteié, ott nagy az [[endemikus faj]]ok száma, és kicsi, elferdült a taxonómiai diverzitás.<ref>{{cite book |author=Charles A Woods, Jason H Curtis, Florence E Sergile |title=Biogeography of the West Indies |year=2001 |publisher=CRC |location= |isbn=0-8493-2001-1}}</ref> A [[denevérek]] az egyetlen fennmaradt szárazföldi emlős taxon. Más [[emlősök]]et az [[ember]] hurcolt be, ilyenek [[macska|macskák]], [[kecske|kecskék]], [[juh|juhok]], a [[jávai mongúz]], és elszabadult majmok. A tengeri emlősök a [[delfinek]], a [[lamantin]]ok és a [[bálnák]]. 349 madárfajából 120 szaporodik [[Puerto Rico|Puerto Ricón]], 47,5%-uk véletlen vagy ritka. A legismertebb Puerto Ricó-i állatfaj a [[kokibéka]], kistestű endemikus békafaj, és 86 fajból áll [[Puerto Rico]] herpetofaunája. Néhány édesvízi [[Halak|halfaj]] őshonos Puerto Ricón, egyes fajokat az ember telepített be. Gerinctelen faunája szegény, de változatos.

A Puerto Ricótól nyugatra található [[Mona]]-szigeten [[Kaktuszfélék|kaktuszokkal]] és erdőkkel gazdagon benőtt egykori [[kalózkodás|kalózsziget]] mára mesebeli üdülőparadicsommá vált, különleges növény- és állatvilágának köszönhetően pedig a természetbúvárok és a [[cserkészet|cserkészcsapatok]] egyik legkedveltebb úti célja - a [[hispaniolai orrszarvú leguán]] ''(Cyclura cornuta)'' egyik alfaja a [[mona-szigeti orrszarvú leguán]] ''(Cyclura cornuta stejnegeri)'' például kizárólag a Föld ezen pontján található meg.

Az első emberek mintegy 4000 évvel ezelőtt érkeztek, nagyobb mértébenmértékben az európaiak több mint 500 évvel ezelőtt jelentős hatással voltak Puerto Rico állatvilágávalállatvilágára.<ref>{{cite web|url=http://www.biodiversityhotspots.org/xp/Hotspots/caribbean/Pages/default.aspx|title=Caribbean - Human impacts|accessdate=2006-09-19|date=|year=|month=|format=|work=Biodiversity Hotspots|publisher=Conservation International|pages=|language=|archiveurl=https://web.archive.org/web/20070714081125/http://www.biodiversityhotspots.org/xp/hotspots/caribbean/Pages/default.aspx|archivedate=2007-07-14}}</ref> VadászatA vadászat, az élőhelyek pusztítása és a betelepített állatfajok okozták a szigetcsoport állatvilága kihalását. A [[Puerto Ricó-i amazon]]t a 20. század második felében kezdték megmenteni a kihalástól. Az [[IUCN]] szerint 2002-ben 21 veszélyeztetett faj volt Puerto Ricón: kettőkét emlős, nyolc fészkelő madár, nyolc hüllő és három kétéltűfajkétéltű faj.<ref name=Earthtrend>{{cite web|url=http://earthtrends.wri.org/pdf_library/country_profiles/bio_cou_630.pdf|title=Biodiversity and protected areas - Puerto Rico|accessdate=2006-09-14|author=|date=|year=2003|month=|format=pdf|work=|publisher=EarthTrend|pages=1–2|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090304213030/http://earthtrends.wri.org/pdf_library/country_profiles/bio_cou_630.pdf|archivedate=2009-03-04}}</ref>

[[Fájl:LocationPuertoRico.png|thumb|rightbélyeg|200px|[[Puerto Rico]] földrajzi elhelyezkedése]]

A [[karibKarib-lemez]], óceáni tektonikus lemez, hozzátartozik az [[Antillák]] összes szigete (kivéve [[Kuba]]) köztük [[Puerto Rico]] is, ez a késő [[Mezozoikummezozoikum]]ban alakult ki.<ref>{{cite journal |author=Martin Meschede and [[Wolfgang Frisch]] |year= |month= |title=The evolution of the Caribbean Plate and its relation to global plate motion vectors: geometric constraints for an inter-American origin |journal=Transactions of the Fifteenth Caribbean Geological Conference |volume= |issue= |pages=1 |id= |url= |accessdate = 2006-09-11 }}</ref> Rosen szerint, amikor [[Dél-Amerika]] levált [[Afrika|AfrikátólAfrikáról]], egy vulkanikus szigetcsoport a "Proto„Proto-Antillák"Antillák” alakultak ki. Később eloszlott a mai [[Nagy-Antillák|Nagy]]- és [[Kis-Antillák]]ra, mert egy új törésvonal a "Proto-Antillák".<ref>{{cite journal| author = Rosen, D.E. | year = 1975 | month = | title = A vicariance model of Caribbean biogeography | journal = Systematic Zoology | volume = 25 | issue = 4| pages = 431–464 | doi = 10.2307/2412905| id = | url = http://jstor.org/stable/2412905| format = | accessdate =| publisher = Society of Systematic Biologists }}</ref> Geológiailag [[Puerto Rico]] fiatal, 135 millió évvel ezelőtt alakult ki.

A feltételezett Gaarlandia (a [[Nagy-Antillák]] angol neve (Greater Antilles) + Madár Gerinc Föld) földhíd 30-35 millió évvel ezelőtt létezhetett az [[Andok]]kal volt kapcsolatban, Gaarlandiához tartozhatott a mai [[Nagy-Antillák]] három szigete ([[Kuba]], [[Hispaniola]], [[Puerto Rico]]). Egy magyar botanikus, [[Borhidi Attila]] is feltételezte Gaarlandia létezését, az [[Antillák]] növényvilága többnyire andesi eredetű, Gaarlandián nem csak anemcsak növények, de még az állatok is átjuthattak.

[[Fájl:Puerto Rican shrew.jpg|250px|bélyegkép|A sajnos már kihalt ''[[Nesophontes edithae]]'' egy Puerto Ricó-i rovarevő volt.]]

A szigeten már az őshonos szárazföldi emlősök kipusztultak, például a ''[[Nesophontes edithae]]'', a [[Puerto Ricó-i hutia]] ''(Isolobodon portoricensis)'' és a [[tüskéspatkányfélék]] ''(Echimyidae)'' család néhány faja (''[[Heteropsomys antillensis]]'', ''[[Heteropsomys insulans]]'', ''[[Puertoricomys corozalus]]'') és egy kihalt antillai rágcsálócsalád a ''[[Heptaxodontidae]]'' egy faja a ''[[Elasmodontomys obliquus]]''. A szigeten fennmaradtak afennmaradt [[denevérek]], ezek a [[nagy nyúlszájú denevér]], az [[antillai szellemdenevér]], a [[Parnell bajszos denevére]], a [[kormos bajuszos denevér]], a [[jamaicai gyümölcsdenevér]], az [[antillai gyümölcsdenevér]], a [[barna virágdenevér]], [[Leach denevére]], a [[piros gyümölcsdenevér]], a [[barna késeidenevér]], a [[vörös szőrösfarkú-denevér]], a [[vörös szőrösfarkú-denevér]], a [[pallas-szelindekdenevér]], és a [[mexikói szelindekdenevér]]. A [[Puerto Ricó-i hutia]] valójában [[Hispaniola]] ([[Haiti]] és a [[Dominikai Köztársaság]]) szigetén volt őshonos, a [[Taíno]] [[indiánok]] telepítették be [[Puerto Rico]] szigetére. A Puerto-Ricó-i vizek gyengéd óriása a [[karibi manátusz]] ''(Trichechus manatus)''. A [[hosszúszárnyú bálna]] ''(Megaptera novaeangliae)'' téli szaporodó helyeszaporodóhelye az [[északi félgömb]]ön van, még a [[Karib-tenger]]ben is szaporodik.

[[ImageFájl:Rhesus Macaques.jpg|thumbbélyeg|leftbal|200px|A [[rhesusmajomrézuszmajom]] ''(Macaca rhesus mulatta)'' Puerto Ricó-banRicóba betelepített állat.]]

Élnek itt betelepített emlősök, mint például a [[jávai mongúz]] ''(Herpestes javanicus)'', melyetamelyet azért telepítették be, hogy a [[cukornád]] ültetvényeken a [[patkány]]okat kiirtsa. Ez a faj elszaporodott, és mára már a helyi állatvilágot fenyegeti. A [[rhesusmajomrézuszmajom|rhesus majmotrézuszmajmot]] ''(Macaca mulatta)'' kutatási célokból telepítették be a szigetre. A, rhesusde majmokezek ellopják a [[fehérhasú szula|fehérhasú szulák]] tojásait és ezért jelentenek veszélyt más fajokra.

[[Fájl:Puerto Rican Tody (Todus mexicanus) RWD.jpg|250px|bélyegkép|A [[puerto ricói todi]] ''(Todus mexicanus)'' a [[todifélék]] ''(Todidae)'' puerto-ricói faja.]]

A szigeten 349 madárfaj honos [[Puerto Rico|Puerto Ricón]], közülük 18 faj endemikus. A sziget endemikusEndemikus madarai például a [[nagy mangókolibri]] ''(Anthracothorax viridis)'', a [[sárgavállú csiröge]] ''(Agelaius xanthomus)'', a [[Puerto Ricó-i gyíkászkakukk]] ''(Coccyzus vieilloti)'' és a [[Puerto Ricó-i amazon]] ''(Amazona vittata)''. A [[csíkos karvaly]] is megtalálható [[Puerto Rico|Puerto Ricón]], a [[karibi flamingó]] ''(Phoenicopterus ruber)'' nem állandó [[madár]] [[Puerto Rico|Puerto Ricó-n]]. A [[todifélék]] a legkezdetlegesebb madarak a Nyugat-Indiai szigetvilágban, Puerto Ricón egy endemikus faja él a [[sárgahasú todi]] más néven [[Puerto Ricó-i todi]] ''(Todus mexicanus)''.<!-- ref name=Bond/ -->

[[ImageFájl:Yellow-shouldered Blackbird.jpg|thumbbélyeg|leftbal|200px|A [[sárgavállú csiröge]] ''(Agelaius xanthomus)'' egy [[Puerto Rico]] 18 endemikus madárfaja közül.]]

[[Puerto Rico|Puerto Ricón]] 25 kétéltű- és 61 hüllőfaj honos.

|[[ImageFájl:Puerto Rican Boa.JPG|thumb|rightbélyeg|200px|A [[Puerto Ricó-i karcsúboa]] ''(Epicrates inornatus)'' a legnagyobb Puerto Ricó-i kígyó.]]

[[ImageFájl:Hawksbill Turtle.jpg|thumb|rightbélyeg|200px|A [[közönséges cserepesteknős]] ''(Eretmochelys imbricata)'' egy kritikusan veszélyeztetett tengeri hüllő.]]

Valószínűleg a nyugat-indiai [[hüllő]] kládot,kládok valószínűlegitt vetődtek partra vetődtek [[Dél-Amerika|Dél-Amerikából]]. A sziget őshonos hüllői a [[Puerto-Ricói karcsúboa]] ''(Epicrates inornatus)'', a [[hispaniolai orrszarvú leguán]] ''(Cyclura cornuta)'', a [[Stejneger-ékszerteknős]] ''(Trachemys stejnegeri)'' és a [[Puerto Ricó-i tarajos anolisz]] ''(Ctenonotus cristatellus)'', a [[Puerto Ricó-i tarajos anolisz]] képes változtatni a színét, mint a [[Kaméleonfélék|kaméleon]], [[Puerto Rico]] leggyakoribb gyíkfaja az [[élesszájú anolisz]] ''(Anolis pulchellus)''. A [[pápaszemes kajmán]] ''(Caiman crocodilus)'' betelepített faj [[Puerto Rico|Puerto Ricón]].

|[[ImageFájl:Puerto Rican crested toad.JPG|thumb|rightbélyeg|200px|A [[Puerto Ricó-i varangy]] ''(Bufo lemur)'' egy endemikus [[kétéltűek|kétéltűkétéltűfaj]]faj Puerto Ricón.]]

A [[kokibéka]] ''(Eleutherodactylus coqui)'' magas, vékony „ko-ki” hangzású hívóhangjáról kapta a nevét. Az [[óriás varangy]] ''(Bufo marinus)'' betelepített faj a szigeten. Őket 1920-ban szándékosan telepítették be Puerto Ricóra a [[cserebogárformák|cserebogár]] kiirtása érdekébenkiirtására. A [[Puerto Ricó-i varangy]] ''(Bufo lemur)'' egy endemikus, kihalófélben lévő varangyfaj [[Puerto Rico|Puerto Ricón]].

|[[ImageFájl:White grunt.jpg|thumb|rightbélyeg|200px|A fehér röfögőhal ''(Haemulon plumieri)'' az egyik leggyakoribb zátonyhal a [[Karib-tenger]]ben.]]

Az első Puerto Rico-i halakkal foglalkozó leírásokat [[Georges Cuvier]] és [[Achille Valenciennes]] készítette, 1828-ban. A szigetről származó példányok alapján 33 fajt írtak le tanulmányaikban. Három élőhely típusélőhelytípus van, [[mangrove]], [[zátony]] és tengerifűvektengerifüvek találhatóak Puerto Ricón. 677 halfaj él Puerto Ricónitt. Puerto Rico édesvíziÉdesvízi halai közül 30 fajfajt telepítettek betelepítettbe, amikamelyek [[Afrika|Afrikában]], [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]] vagy [[Észak-Amerika]] délkeleti részén honosak.

[[Fájl:Aedes aegypti biting human.jpg|thumb|rightbélyeg|200px|''[[Aedes aegypti]]'' vitathatatlanul a legismertebb szúnyog [[Puerto Rico|PuertoRicón, Ricón]]amely a dengue-vírust terjeszti.]]

A gerinctelen [[fauna]] a szigeten nagyszámú és gazdag egyedszámmal rendelkezik, de a fajtagazdagsága összehasonlítva más trópusi faunákkal alacsonynak tekinthető. 300 [[lepke]]faj honos Puerto Ricón.

|[[Fájl:Elkhorn coral.jpg|thumb|rightbélyeg|200px|A jávoragancs korall 2006-ban került a veszélyeztetett fajok listájára.]]

Puerto Rico tengeri gerintelen faunájából 61 [[szivacsok|szivacsállat]], 171 [[csalánozók|csalánozó]], 8 [[zsinórférgek|zsinórféreg]], 1,176 [[puhatestűek|puhatestű]], 129 [[gyűrűsférgek|gyűrűsféreg]], 342 [[rákok|rák]], 165 [[tüskésbőrűek|tüskésbőrű]], 131 [[mohaállatok|mohaállat]], 117 [[kőkorallok|kőkorall]], 99 [[bőrkorallok|bőrkorall]] és [[szarukorallok|szarukorall]], 13 ''[[Corallimorpharia]]'' és 8 ''[[Hydrozoa]]''. A puerto ricó-i korallfajok a [[szikla csillag korall]] ''(Montrastaea annularis)'', aaz [[ujj korall]] ''(Porites porites)'' és a [[jávoragancs korall]] ''(Acropora palmata)''.

[[ImageFájl:Puerto Rican parrot.jpg|thumb|rightbélyeg|200px|A [[Puerto Ricó-i amazon]] ''(Amazona vittata)''.A védelmi erőfeszítések mentették meg a fajt a kihalástól.]]

A bennszülöttek 4&nbsp;000 évvel ezelőtt jutottak el a szigetre, az állatoknak aállatok húsát elfogyasztották, a bőrükkel pedig kereskedtek. Az állatvilág számának jelentős csökkenését okozta a [[16. század]]ban a szigetre érkező [[európa]]iak terjeszkedése.