„Költség” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ND (vitalap | szerkesztései)
a kategória + interwiki
ND (vitalap | szerkesztései)
Bővítés
13. sor:
== A költség a vállalatgazdaságtanban és a számvitelben ==
 
A [[vállalatgazdaságtan]] és a [[számvitel]] élesen szétválasztja a költség, a [[ráfordítás]] és a [[kiadás]] fogalmát; ráfordítás alatt minden olyan tételt értenek, ami a [[vállalkozás]]ok [[Eredmény (gazdaság)|eredményét]] csökkenti, kiadás alatt pedig a ténylegesen felmerült kifizetéseiket. A lehetőségköltség (lásd [[#Lehetőségköltség|lejjebb]]) kivételével minden költség ráfordítást jelent és előbb vagy utóbb kiadással jár, de fordítva ez a megállapítás már nem áll fenn. Például ha a vállalkozás egy általa korábban felvett [[hitel]]t fizet vissza, akkor a tőketörlesztés kiadás, a fizetett [[kamat]] pedig kiadás és ráfordítás is egyben (hiszen csökkenti az eredményt); de egyik sem tekinthető költségnek, mert nem kapcsolódik termelési tényező felhasználásához.
 
A számvitelben (és gyakran a vállalatgazdaságtanban is) a költséget a felhasznált termelési tényezők [[bekerülési érték]]ének (kissé pontatlanul leegyszerűsítve: ''vételárának'') segítségével számítjuk ki. Ez ellentétes a mikroökonómiai szemlélettel, ahol a tényezők [[piac]]i értéke a mérvadó. (Igaz, a termeléselmélet modelljében feltételezzük, hogy a tényezőpiacok [[piaci egyensúly|egyensúlyban]] vannak, így a két érték egybeesik – de a valóságban persze többnyire nem így van.)
 
=== Önköltségszámítás ===
 
''Részletesebb leírását lásd az [[Önköltségszámítás]] című szócikkben.''
 
Az önköltségszámítás olyan tevékenység, amelynek során a vállalat meghatározza egy általa előállított [[termék]] vagy [[szolgáltatás]] egységére jutó költséget, a termék/szolgáltatás ''önköltségét''. Az önköltség a termékhez (szolgáltatáshoz) kapcsolódó [[közvetlen költség]]ek és a felosztott [[közvetett költség]]ek összegeként adódik. (A közvetett és közvetlen költségek definícióját lásd [[#Közvetlen és közvetett költségek|lejjebb]].)
 
Az önköltségszámításra egyebek mellett azért van szükség, mert a [[Számviteli törvény]] alapján a saját termelésű [[készlet]]eket a vállalkozásoknak (közvetlen) önköltségen kell nyilvántartaniuk. Ugyanez a törvény előírja, hogy a vállalkozásoknak az ''önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot'' kell készíteniük.
 
Az önköltségszámítás legnagyobb hátránya, hogy a közvetett költségeknek az előállított termékek (szolgáltatások) közötti felosztása alapvetően önkényesen történik, így előfordulhat, hogy a kapott önköltség nem mutatja meg a termék (szolgáltatás) valódi értékét.
 
== A költségek csoportosítása ==
40 ⟶ 48 sor:
 
A két nagy csoport mellett előfordulhatnak még [[majdnem-állandó költség]]ek is. Ezek 0 kibocsátási szinten 0-val egyenlők, más esetekben pedig konstans értéket vesznek fel. Jó példa erre egy üzemcsarnok kivilágítása: ha a csarnokban nem folyik termelés, akkor ott nincs szükség világításra, ha viszont már van termelés, akkor ugyanannyit kell világítani, függetlenül a kibocsátás mértékétől.
 
=== Határköltség ===
 
A [[határköltség]]függvény definíció szerint az összköltségfüggvény első [[derivált]]ja. Kicsit pontatlanul fogalmazva a határköltség azt mutatja meg, hogy mennyivel növeli az összköltséget egy pótlólagos jószágegység kibocsátása.
 
A határköltségfüggvény a termeléselmélet modelljében a vállalatok [[profit]]maximalizálása során jut fontos szerephez.
 
=== Átlagköltségek ===
 
[[Átlagköltség]]nek vagy ''fajlagos költségnek'' (jele AC) egy „átlagos” kibocsátott jószágegységre jutó költséget nevezünk. Egyjószágos modellben az átlagköltség az összköltség és a kibocsátás hányadosaként határozható meg:
 
<center><math>AC(y) = \frac{C(y)}{y}</math></center>
 
Beszélhetünk ''átlagos'' (fajlagos) ''változó költségről'' és ''átlagos'' (fajlagos) ''fix költségről'' is.
 
=== Egyéni és társadalmi költségek ===
47 ⟶ 67 sor:
=== Közvetlen és közvetett költségek ===
 
A számvitelben és a vállalatgazdaságtanban [[közvetlen költség]]nek hívjuk mindazt a költséget, amelynél meghatározható, hogy a vállalat által előállított melyik [[termék]]heztermékhez vagy [[szolgáltatás]]hozszolgáltatáshoz és milyen mértékben kapcsolódik. Ilyen lehet például az alapanyagok beszerzési költsége.
 
[[Közvetett költség]] ennek megfelelően minden olyan költség, amely nem áll közvetlen összefüggésben egyetlen, a vállalat által gyártott termékkel vagy szolgáltatással sem. Ilyenek például a vállalat fűtési költségei.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Költség