„Bartók Béla (zeneszerző)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Az édesapa halála után: Gazság Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:738:8FF:F100:CC28:A93E:9A8B:16A9 (vita) szerkesztéséről 2001:738:8FF:F100:8470:1256:8CE6:5522 szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
74. sor:
Jó tempóban haladt e tanulmányokkal, ám az egész család életére nézve változást hozott édesapja fiatalon, 32 éves kdorában, 1888. augusztus 4-én bekövetkezett halála. Apja, anyja és bátyja mellé temették a németközségi temetőben. Férje halálát megelőzően Bartókné Voit Paula nem tanított az iskolában, gyermekeit nevelte, és zongoraleckéket adott. Innentől a család fenntartásának gondja reá nehezedett. 1888 őszén hivatalos értesítést kaptak: az igazgatói szolgálati lakást át kell adniuk az utódnak.
Bartókné gyermekeit továbbra is példás nevelésben részesítette, különös pontosságra és rendszeretetre szoktatva őket. A kisfiú gyorsan alkalmazkodott a szerény körülményekhez, az iskolai füzeteket esténként apja nehéz lexikonjai alá rakta, „mert csúnya a füzet, ha szamárfüles” – vallotta be felnőttes komolysággal. A rendszeretet korán beidegződött, második természetévé vált. Így ismerte Bartókot, a művészt mindenki:
Évenkénti költözés következett: Nagyszentmiklós után [[Nagyszőlős]], [[Nagyvárad]], [[Pozsony]], [[Beszterce (település)|Beszterce]], majd újra, ezúttal már végleg Pozsony. Az állandó mozgás és változás Bartók zenei fejlődésére nem hatott kedvezően, általában nem voltak képességeinek megfelelő tanárai, vagy nem ismerték fel kvalitásait, és rossz jegyekkel minősítették őt. Ennek ellenére egy idő után már komponált is, általában táncdarabokat.
| |||