„Ferenc József-sziklák” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
10. sor:
Az 1884-ben létesített román koronabirtok ''(Domeniile Coroanei)'' magába foglalta a Sinaiától nyugatra eső [[Bucsecs-hegység]] előhegyeit. Ebbe beletartozott a [[Piatra Arsă]] lábánál, 1270 méter magasan található nagy tisztás is (''Stâna Regală'', azaz Királyi [[esztena]]), melyen istállókat és esztenaházat építettek, és egy 60–70 tehénből álló csordát tartottak. A tisztást állítólag [[I. Károly román király]] fedezte fel, és már kezdettől fogva a román királyi család egyik kedvenc kirándulóhelye volt: gyakran jöttek ide sétálni, lovagolni, piknikezni; ezenfelül ünnepélyeket is tartottak, és itt látták vendégül a korszak koronás főit is.{{refhely|Manea|144–147. o.|azonos=M144}}<ref name=adev>{{cite web |url=https://adevarul.ro/locale/ploiesti/poiana-regala-stancile-franz-joseph-locurile-preferate-carol-i-regina-maria-plimbari-petreceri-campenesti-1_564c8f5d7d919ed50e5898a5/index.html |title=Poiana Regală și stâncile Franz Joseph |date=20151119 |accessdate=20191010 |first=Dana |last=Mihai |publisher=Adevărul}}</ref> A helyet [[Mária román királyné|Mária hercegnő]] is kedvelte; egy közeli kis tisztáson mesebeli házikót építtetett magának a fák lombkoronájában.<ref>{{cite web |url=https://adevarul.ro/locale/ploiesti/cuibul-princesei-peles-povestea-casutei-copaci-reginei-maria-1_536620fb0d133766a857f2f2/index.html |title=Povestea căsuței din copaci a Reginei Maria |date=20140504 |accessdate=20191010 |first=Dana |last=Mihai |publisher=Adevărul}}</ref>
 
1896 szeptemberében [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] a [[Román Királyság]]ba érkezett, egyrészt a [[Vaskapu-szoros]] szabályozott szakaszának felavatása alkalmából, másrészt a románok [[Hármas szövetség (1882)|Hármas szövetség]]-beli tagságának újbóli megerősítése céljából. A [[Osztrák–Magyarpolitikai Monarchia|monarchia]] politikájaviszonyok ellenére Ferenc Józsefet és I. Károlyt szoros barátság fűzte egymáshoz, és a román király igyekezett jó benyomást tenni az általa tisztelt császárra. Miután két napot töltöttek Bukarestben, Ferenc József és kísérete vonattal Sinaiára indult, ahol lelkes fogadtatásban részesült. A másfél napos sinaiai program magába foglalta a [[Peleș-kastély]] és a [[sinaiai kolostor]] megtekintését, ünnepélyeken való részvételt, és ezek mellett egy kirándulást a Királyi esztenához. Itt ebédeltek, és a tisztástól keletre elhelyezkedő szikláról megtekintették a Prahova-völgy panorámáját.<ref name=mn>{{CitPer |aut=Ioniță, Maria |tit=Secvențe dintr-o vizită oficială la Peleș a împăratului Franz Iosef I |per=Muzeul Național |ann=2002 |tom=14 |pag=239–245 |issn=1015-0323 |url=http://www.muzeulnationaljournal.ro/fisiere/dl.asp?filename=14-Muzeul-National-XIV-2002-18-IONITA-vizita-Peles-franz-Iosif.pdf}}</ref>
 
A látvány igen tetszett Ferenc Józsefnek, és igent mondott, mikor I. Károly felajánlotta, hogy róla nevezi el a sziklaegyüttest.<ref name=mn/> 1897-ben I. Károly utasítására lépcsőket és korlátokat építettek a kilátóig,{{refhely|azonos=M144}} a szikla oldalán pedig bronz [[dombormű]]vet helyeztek el a látogatás emlékére. A domborművet eredetileg Lecomte du Nouÿ szobrász készítette márványból a Peleș-kastély számára; a szikla oldalán látható bronztábla annak egy másolata.<ref>{{cite web |url=https://amfostacolo.ro/impresii9.php?iid=62660&d=drumetie-spre-poiana-stanei-regale--sinaia |title=Poteca Regală – istorie și natură |date=20150817 |accessdate=20191011 |publisher=Am Fost Acolo}}</ref>