„A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban. Levéltári dokumentumok 1941–1947” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a évszám után pont |
||
30. sor:
'''A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban''' című dokumentumgyűjtemény bevezető tanulmányában{{refhely|Krausz}} [[Krausz Tamás]] emlékeztet arra, hogy Magyarország [[1941]]. június 27-én támadta meg a [[Szovjetunió]]t, anélkül, hogy erre akkor [[Adolf Hitler|Hitler]] igényt tartott volna. Az első magyar megszálló csapatok az eredetileg frontbevetésre szánt Kárpát-csoport részeiből kerültek ki, majd a magyar politikai vezetés 5 dandárt ajánlott fel a megszálló tevékenységek ellátására. 1941. október 6-án [[Vinnicja|Vinnyicában]] alakult meg a Magyar Megszálló Csoport Parancsnokság, amihez 1942 februárjára már 5 hadosztály és több más kisebb egység tartozott, mintegy 40 ezer fős élelmezési létszámmal. Ekkor a megszálló magyar csapatokat két részre, a Nyugati és a Keleti Megszálló Csoport Parancsnokságba osztották fel.
A nyugati csoport a [[Dnyeper]]től nyugatra viszonylag békés körülmények között tevékenykedett, a keleti viszont [[Csernyihiv|Csernyigov]], [[Brjanszk]], [[Kurszk (település)|Kurszk]] térségében a kezdetektől fogva harcérintkezésbe került nagyobb partizánalakulatokkal. Parancsnokai ismert katonai vezetők voltak, mint [[Bogányi Károly]], [[Bakay Szilárd]], [[László Dezső (katonatiszt)|László Dezső]], [[Álgya-Pap Zoltán]], [[Somlay Zoltán]] tábornokok, [[Zachár Sándor]] ezredes.
| |||