„Újgradiska” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kép
aNincs szerkesztési összefoglaló
51. sor:
 
A város (melyet Horvátország legfiatalabb városának is szoktak nevezni) kialakulása a török határ közelségével és a határvédelemmel függ össze. Keletkezésének előzményeként
a Száva bal partján álló Gradiska várát [[1688]]-ban [[Bádeni Lajos]] szabadította fel a török uralom alól, de a térség csak [[1691]]-ben szabadult fel végleg. Ekkor az itteni vár határvár lett, mivel a határt a Száva folyó képezte. A török ekkor a jobbparton egy modernebb erődöt épített ki, mely körül a későbbiekben egy nagyobb település fejlődött ki, melyet a kezdetekben Brebir-nekBrebirnek, majd később Bosanska Gradiškának neveztek. <ref> A török erődöt 1878-ban, Bosznia és Hercegovina okkupációjakor rombolták le.</ref>
 
Ekkor [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia királynő]] úgy határozott, hogy megszilárdítja a déli határvonal védelmét és jelentős építkezésekbe kezdett. Lebonttatta Gradiska régi várát és a helyére hét bástyával és egy négyzetes toronnyal erősített modern erődöt építettek. Az erőd felépülte után a Gradiskai gyalogezred székhelyeként katonai közigazgatási központ lett. [[1748]]. május 1-jén Csernek határában megalapította Újgradiska városát azzal a céllal, hogy ide helyezi át a gradiskai határőrség jövőbeli parancsnokságát. Az újonnan alapított katonai település építését Phillip Lewin Beck ezredes ezredparancsnok vezette, aki először a templomot építtette fel, majd felépültek a parancsnok és helyettesének házai, valamint a helyőrség épületei étteremmel és vendéglővel. Ezután következett az utak és hidak, az iskola építése, majd a kézművesek és kereskedők telepítése. A város az akkori korszerű terveknek megfelelően nyílegyenes, párhuzamos, egymást derékszögben keresztező utcákkal épült. A központi, négyszögletes tér körül építették fel a templomokat, a középületeket és a fontosabb magánszemélyek házait. A város idővel egy új és modern településsé fejlődött. Ezután kezdték a régi, Száva parti Gradiskát Ógradiskának (horvátul: Stara Gradiška, németül: Alt Gradischka) hívni, míg az új város az Újgradiska (horvátul: Nova Gradiška, németül: Neu Gradischka) nevet kapta.
100. sor:
A Páva szecessziós saroképülete 1880-ban épült a Gajeva utcában. Ezt az épületet 1913-ban egy gazdag kereskedő Veco Paunović vásárolta meg, és tetejének sarkára egy bádogból készített, természetes nagyságú gyönyörű pávát helyeztetett. Ezért az épületet általában csak Pávának hívták és a város egyik jelképévé vált.
 
A Horvát Erdőfelügyelőség Štrosmajer utcában álló szecessziós épülete 1913-ban épült-.
Az elesett horvát hősök emlékműve egy gránitból faragott sebesült harcost ábrázol, mely Stanko Jančić alkotása. Építészeti részét Zvonimir Krznarić tervezte. Az emlékmű gránitfalába 357 horvát hős nevét vésték, akik a horvát állam megalakulásának áldozták életüket.