„Vasárnapi Kör” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a (Sor)szám és pontja utáni szóköz pótlása kézi ellenőrzéssel + kapcsolódó javítások |
a Richard Wright → Richard Wright (zenész) AWB |
||
1. sor:
A '''Vasárnapi Kör''' ''(Sonntagskreis)'' vagy Vasárnapi Társaság az első világháború idején és a bécsi emigrációban [[Balázs Béla (író)|Balázs Béla]] és [[Lukács György (filozófus)|Lukács György]] körül kialakult baráti kör volt. A Kör tagjai vasárnaponként Balázs lakásán gyűltek össze és vitattak meg különböző esztétikai-filozófiai kérdéseket. Az összejövetelek egészen a [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] utáni bécsi emigrációig tartottak. E csoport tagjai hozták létre [[1917]] elején a Szellemi Tudományok Szabad Iskoláját, ahol [[Szabó Ervin (könyvtárigazgató)|Szabó Ervin]] és [[Bolgár Elek]] kivételével szinte csak a Vasárnapi Kör állandó tagjai adtak elő.
== Előzményei ==
A Vasárnapi Kör megalakulásának számos előzménye volt, ennek tekinthető „''A Szellem''" című filozófiai folyóirat, melyet [[Fülep Lajos]] és [[Lukács György (filozófus)|Lukács György]] szerkesztett. Ez a periodika [[1911]]-ben élt meg két számot, s munkatársa volt Fülep Lajos, Lukács György, [[Hevesi Sándor]], [[Mannheim Károly]], [[Ritoók Emma]], [[Balázs Béla (író)|Balázs Béla]] és a korán elhunyt [[Zalai Béla]] is. <br>
Bár [[Ernst Bloch]] [[1912]]-es Budapestre látogatása során a Balázs Béla és Lukács György által vele folytatott beszélgetések már a Vasárnapi Társaság szellemi színvonalán folytak, a gondolat, hogy egy esztétikai és filozófiai kérdések megvitatását célul kitűző kör jöjjön létre, csak [[1913]]-ban merült fel. Balázs Béla, Fülep Lajos és Ritoók Emma először egy irodalmi-esztétikai lapot kívánt alapítani, ám mivel kísérleteik meghiúsultak, végül csak egy baráti társaság mellett döntöttek, mely létrehozásának döntő lökést adott Lukács György hazaköltözése [[Heidelberg]]ből. Lukács bizonyára igyekezett valamit átmenteni-megvalósítani abból a szellemi légkörből, amit Heidelbergben hagyott – talán hiányzott neki a közösség, akikkel megtárgyalhatja a világ nagy problémáit. Ezt igazolja a kör egyik tagjának, [[Hauser Arnold]] művészettörténész visszaemlékezése: ''„... kb. akkor kezdődött, amikor Lukács György Németországból, [[Heidelberg]]ből hazajött az első [világ]háború kitörése idején. És amikor talán egy tucatnyi fiatal, ambiciózus, de felkészületlen fiatal ember köréje csoportosult, és amellyel én [[Mannheim Károly|Mannheim]] barátomon – aki egyetemi kollégám volt – keresztül érintkezésbe léptem."''<br>
Hauser szerint a társaság létrejöttében nagy szerepet játszott a [[Galilei Kör]], továbbá [[Szabó Ervin (könyvtárigazgató)|Szabó Ervin]], aki sokuknak ideálja volt, s a tény, hogy ''„Lukács Németországból magával hozta azt a szellemi légkört, amely az akkori szociológiai atmoszférát képezte Németországban és amely [[Max Weber]]nek, Werner Sombartnak befolyása alatt jött létre."''
== A [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] alatt és után ==
| |||