„Ljupina” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
új lap |
|||
45. sor:
== Története ==
A település első írásos említése ''„Luphyna”'' néven még birtokként [[1261]]-ben ''„Zelnatech”'' határának leírásában történt, melyből kiderül, hogy a birtok egy része a Száva mentén húzódott. Az [[1332]] és [[1335]] között kelt [[pápai tizedjegyzék]] Pál nevű plébánosát említi. Az okiratból az is kiderül, hogy az itteni plébániatemplom Szent János tiszteletére volt szentelve. Ezt erősíti meg a Szentszék [[1429]]. február 14-én kelt levele, melyben a templom titulusaként Keresztelő Szent Jánost említi. <ref> Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine.</ref> [[1396]]-ban ''„Liphine”'' néven cserneki nemesek birtokai között szerepel. Neve ''„Liphinye, Lyphynye, Liphynie”'' névalakokban a [[15. század]]ban többször előfordul köznemesek nevében is. <ref> Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.</ref> [[1536]] körül megszállta a török.
[[1698]]-ban ''„Luknia”'' néven Perucze keleti szomszédjaként szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. <ref>[https://issuu.com/mesicbooks/docs/ive_ma__uran_-_popis_naselja_i_stan/5 Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 234. oldal.] </ref> [[Magyarország első katonai felmérése|Az első katonai felmérés térképén]] ''„Lupinia”'' néven található. Lipszky János [[1808]]-ban Budán kiadott repertóriumában ''„Ljupina”'' néven szerepel. <ref name="Lipszky"> [https://archive.org/details/agv6489.0001.001.umich.edu Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 384. o.]</ref> Nagy Lajos [[1829]]-ben kiadott művében ''„Ljupina”'' néven 98 házzal, 516 katolikus vallású lakossal találjuk. <ref>[https://archive.org/details/bub_gb_MrgAAAAAcAAJ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 161. o.] </ref> A gradiskai határőrezredhez tartozott.
Miután [[1871]]-ben megszűnt a katonai közigazgatás Horvátországhoz, Pozsega vármegyéhez csatolták. [[1881]]-ben a vármegye Újgradiskai járásának része lett. 1857-ben 435, 1910-ben 627 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 91%-a horvát, 7%-a német, 2%-a szerb anyanyelvű volt. [[Pozsega vármegye]] Újgradiskai járásának része volt. Az [[első világháború]] után [[1918]]-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) [[Jugoszlávia]] része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 87%-a horvát, 7%-a szerb, 2%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A [[délszláv háború]] során a szerb lakosság legnagyobb része elmenekült. 2011-ben a 987 lakosa volt.
== Lakossága ==
| |||