„Berecz Károly” változatai közötti eltérés

Berecz Károly már pályája kezdetén, mint politikai hajlamú költő tűnt fel. ''Állatmutatvánn'' című versében (1844), mellyel az országgyűlési ifjúság szatíra-pályázatát megnyerte, amelyben a külföldet majmoló arszlánokat gúnyolta, és a Védegylet mellett érvelt. ''Jobb hogy születtem ezred év utá''n (1845) című versét Petőfi ''Mért nem születtem ezer év előtt?'' című költeményére írta válaszul.<ref>[http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/03/464.html A magyar irodalom története - A szabadságharc kisebb költői], mek.oszk.hu</ref>

A szabadságharc után, 1850-től számos lapban jelentek meg versei, cikkei, elbeszélései, kritikái. A ''[[Pesti Napló]]'' (1850–1854) sok tárcacikkét és bírálatát közölte részben saját neve, részben ''Sever, Szilveszter'' álnevek alatt. Így írt pályatársa [[Petőfi-dagerrotípia|Petőfi Sándor dagerrotípián]] fennmaradt arcképéről 1874-ben a ''[[Magyarország és a Nagyvilág]]'' hasábjain: „''A jelen arckép reám megdöbbentő hatást tőn, mintha a nyomtalanul eltűnt a maga őseredeti alakjában lépett volna elém jeltelen sírjából, — e bánatosan lehajtott fő szemlélésé­vel, e szemek tekintetével, melyben egész lelke van kifejezve, — nem győztem betelni. Igen, ez ő, az az egyenes, férfias, magasan szárnyaló, az élettel kemény harcot vívott, de meg nem tört, bánatos költői lélek, mely csudaszép termékeivel az egész világot elárasztotta. Órákig el tudnám nézni e képet, mely e mythosi alakot, a maga eredeti minőségében mintegy elém varázsolja; nincs ezen semmi hizelgő vonás, semmi idealizálás, de igaz, mint ő maga volt; az a tüskés haj, ügyetlenül álló ruha, de homlokán s szemeiben azon kifejezés hű visszatükrözésével, mely az élő arcán, költői geniusának harsány hirdetője volt!''” <ref>[http://real-j.mtak.hu/10160/1/MTA_PetofiTarsasagLapjaKoszoru_1879_1.pdf Koszoru. A Petőfi-Társaság havi közlönye 1. (1879)], real-j.mtak.hu</ref>