„Bit” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:738:80E:79FB:8D0E:25C1:472B:8A3C (vita) szerkesztéséről Vépi szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
25. sor:
Ennek megfelelően a bit nem más, mint ''0'' vagy ''1,'' hamis vagy igaz; két egymást kölcsönösen kizáró ''állapot'' valamelyike, illetve az érvényes állapotot tároló memóriaelem. Minden elektronikus memória bit méretű tárolóelemekből áll.
A [[byte]] (bájt) bitek csoportja. Gyakorlati okokból célszerű a memória bitjeiből egységes hosszúságú csoportokat alkotni és az ezekben levő biteket együtt kezelni, ezeket hívták ''szó''nak. A számítógépeknél [[Számítógép-architektúra|architektúránként]] különböző, a gyártó által valamilyen okból megválasztott szóméretekkel találkozhatunk, de mai eszközeinkben egy szó 32 vagy 64 bit. A szó általában az az egység, amellyel a számítógép műveletvégző egysége (processzora) egyszerre képes műveletet (pl. összeadást) végezni. A 8 bites egységet szokták még oktettnek ''(octet)'' is hívni, utalva a 8-as számra. A byte - a szóval ellentétben - a legkisebb címezhető (kiolvasható, beírható) egység a memóriában. Ez azt jelenti, hogy ha 1 bites egységekkel végzünk műveletet (pl. logikai vagy), akkor a memóriában csak a bitet tartalmazó byte-ra tudunk rámutatni, ennek kiolvasása után a műveletet szó méretben végzi el a processzor, majd az eredménybitet szintén egy byte-ra való rámutatással írjuk vissza a
Az adatok mennyiségének meghatározásakor a ''bit'' előtt használhatunk [[SI-prefixum]]okat, például ''kilo-'', ''mega-'' stb. Ezeket viszont az informatikus szakma gyakran még mindig nem az 1000, hanem az 1024 hatványainak értelmezi, holott ezt már [[Bináris prefixum|nemzetközi szabvány]] tiltja, új prefixumokat előírva.
| |||