„Iszlám építészet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
106. sor:
Arabul: kubba, turba; perzsául gonbad; monumentális sír vagy sír számára készült épület. A prófétai tekintélyére hivatkozva a szunnita muszlimok mind a négy jogi iskolája [[madzhab|(madzhab]]) általában ellenzi a sírok vallásos tiszteletét és a temetkezési helyek felállítását, ez a megszorítás tehát ellentétes a sírbolt és mauzóleumok, türbék és kümbetek építésének terjedésével az iszlám világban.{{refhely|Iszlám művészet|359. o.|azonos=iszm359}} A [[hadísz]]ok szerint is kívánatos – még uralkodóknál is – a jeltelen sír, ennek ellenére sok nagy hatalmú muszlim főember előszeretettel építtetett magának, esetleg családtagjainak monumentális síremléket, mauzóleumot,így a sírhelyek építése rendkívüli gazdagságot mutat az iszlám világban. Imádkozni azonban továbbra is tiltott volt ezekben az épületekben, erre a célra külön mecset szolgált a közelben. Nem volt előírás a tájolás és mihráb sem található bennük. {{refhely|azonos=iszm359}}
 
Négyíves, úgynevezett ''csártak,'' ősi iráni eredetű sírtípus a központi elrendezésű mauzóleumokra jellemző. Ezeket általában négy oszlopon, boltíves fedéssel alakították ki, és rájuk kupolát emeltek. Jellemző ez a közép-ázsiai mauzóleumokra, például a dél-kazahsztáni [[Áísa Bíbí-mauzóleum]] építésére. {{refhely|azonos=iszm359}} Másik változatuk az úgynevezett „homlokzati” mauzóleum, amely hatalmas bejáratával uralja az épületet, amelynél sokszor magasabb is (példa erre a régi karahánida főváros nagy mauzóleuma Üzgenben.
 
Ebben a műfajban megemlítendők a kairói kalifasírok és a [[szamarkand]]i [[Timuridák|timurida]] [[nekropolisz]], [[Sáh-i Zinda]], illetve a 12. század végén épült, különlegesen finom technikával kialakított [[Mumine Hatún-síremlék]] [[Azerbajdzsán]]ban.{{refhely|Alpatov|252. o.|azonos=Alp252}}