Wikipédia

„Bill Gates” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
/* Első vállalkozásahbhvbghb
41. sor:
Az Altairra kidolgozott BASIC [[fordítóprogram]]ot és [[értelmező]]t Gates sorra értékesítette a mikroinformatikai piacon próbálkozó számtalan kisebb-nagyobb konstruktőr számára: A Microsoft BASIC-je került az [[Apple Inc.|Apple]] első gépére, a [[Tandy]] és a [[Commodore Business Machines|Commodore]] gépekre is.<ref name=Ichbiah4>{{cite book |last=Ichbiah |first=Daniel |title=Bill Gates és a Microsoft regénye |others=ford. Pető Katalin |edition=2. kiadás |year=1996 |publisher=K.u.K. Kiadó |chapter=A Microsoft születése.}}</ref><ref name=Ichbiah5/>
 
Eleinte Gates és Allen az Altair gyártójával szoros együttműködésben fejlesztette a nyelvet. Az Altair minősége azonban sok kívánnivalót hagyott maga után, sok volt a hibás példány. Az elégedetlen felhasználók között felütötte a [[Audi A2|fejét]] a szoftverkalózkodás, egymás között kezdték másolni a BASIC-et. Gates itt nézett először szembe ezzel a jelenséggel, amely ellen szenvedélyes hangú levélben kelt ki az Altair információs bulletinjében, 1976 februárjában.<ref>{{cite web |url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f9/Bill_Gates_Letter_to_Hobbyists_ocr.pdf |title=An Open Letter to Hobbyists |author=Bill Gates |accessdate=2015-09-03 |date=1976-02-03 |format=PDF}}</ref> A levél felháborodást szült, amelyet később békülékenyebb hangú levélben igyekezett elsimítani, de továbbra is határozottan kiállt a szoftverkalózkodás ellen.<ref name=Ichbiah4/>
 
A [[MITS]]-et Ed Roberts nem sokkal később eladta a kaliforniai [[Pertec]] vállalatnak. Az új tulajdonos úgy vélte, a BASIC-et a Microsoft nem értékesíthetné más konstruktőrök számára. A peres eljárásban a Microsoftnak adtak igazat.<ref name=Ichbiah5>{{cite book |last=Ichbiah |first=Daniel |title=Bill Gates és a Microsoft regénye |others=ford. Pető Katalin |edition=2. kiadás |year=1996 |publisher=K.u.K. Kiadó |chapter=A BASIC-ügy.}}</ref>
50. sor:
Az [[IBM]], az amerikai számítástechnikai óriáscég egészen 1981-ig nem készített mikroszámítógépet, korábban nem vették komolyan a trendet. A legnagyobb titokban fogtak hozzá saját konstrukciójuk kialakításához. Amikor operációs rendszert kezdtek keresni tervezett termékükhöz, megfordultak a Digital Researchnél is, de a tárgyalások megakadtak. Az [[IBM]] végül Gates cégét bízta meg a rendszer elkészítésével. A szerződést 1980. november 6-án írták alá, ennek keretében a Microsoft a BASIC-et, a [[Fortran]]t és az [[MS-DOS]] névre keresztelt operációs rendszert szállította az óriáscég számára. Az MS-DOS alapjául a QDOS névre keresztelt, Seattle Computer Producttól vásárolt felhasználói rendszer szolgált. A QDOS a „Quick and Dirty Operating System” rövidítése, a program egy gyorsan összedobált rendszer volt, Tim Patterson készítette, Paul Allen régi ismerőse.<ref name=Ichbiah7>{{cite book |last=Ichbiah |first=Daniel |title=Bill Gates és a Microsoft regénye |others=ford. Pető Katalin |edition=2. kiadás |year=1996 |publisher=K.u.K. Kiadó |chapter=Az IBM legszokatlanabb terve.}}</ref><ref name=Ichbiah8>{{cite book |last=Ichbiah |first=Daniel |title=Bill Gates és a Microsoft regénye |others=ford. Pető Katalin |edition=2. kiadás |year=1996 |publisher=K.u.K. Kiadó |chapter=Az MS-DOS szaunája.}}</ref>
 
Az IBM gépét és vele az MS-DOS-t nem fogadta osztatlan lelkesedés: a gép drága volt, az operációs rendszer pedig nem jobb, mint az akkor uralkodó CP[[Módos Gábor|/M. Az MS-DOS-t alacsony árral és körutakkal igyekeztek népszerűsíteni, nagy sikerrel: 1984 végére a piac 80%-át birtokolta a Future Computer felmérése szerint. Ebben szerepet játszott az, hogy az [[MS-DOS]] fejlődött (eszközmeghajtókat, hierarchikus fájlrendszert kapott), és az IBM PC nyílt architektúrája: más konstruktőrök is készíthettek az IBM-nél olcsóbb, de azzal kompatibilis gépeket. Különösen a nyílt architektúra miatt az MS-DOS gyorsan terjedt, sokan kezdtek szoftvert fejleszteni rá.]]<ref name=Ichbiah9>{{cite book |last=Ichbiah |first=Daniel |title=Bill Gates és a Microsoft regénye |others=ford. Pető Katalin |edition=2. kiadás |year=1996 |publisher=K.u.K. Kiadó |chapter=A Big Blue kölyke.}}</ref>
 
===Multiplan===
[[Fájl:Multiplan.jpg|bélyegkép|jobbra|Korai Multiplan lemez]]
Az [[Apple II]] esetében komoly vonzerőt jelentett a rajta futó [[VisiCalc]] nevű táblázatkezelő rendszer. Egy becslés szerint 25 ezer példányt kizárólag [[Barackpálma|emiatt vásároltak meg. A program fejlesztője, a [[Software Arts]] más konstruktőrök számítógépeire is adaptálta a szoftvert, de nem kezelték prioritással az IBM gépét. Gates elhatározta, hogy a Microsoftnak is készíteni kell egy táblázatkezelő rendszert, mert ez az a rendszer, amely képes a PC-t nagy tömegek számára ellenállhatatlanná tenni. A projekt először az „Electronic Paper”, később pedig a [[Multiplan]] nevet kapta. Ekkor került a céghez [[Charles Simonyi]]. A magyar származású szoftverfejlesztő 1981. február 6-án lépett be a Microsofthoz, és első feladatául a Multiplan létrehozásában való részvételt kapta. Simonyi fő szószólója volt a menüs-ablakos felhasználói felületnek.]]<ref name=Ichbiah10>{{cite book |last=Ichbiah |first=Daniel |title=Bill Gates és a Microsoft regénye |others=ford. Pető Katalin |edition=2. kiadás |year=1996 |publisher=K.u.K. Kiadó |chapter=Az ellenálhatatlan felhasználási lehetőség.}}</ref>
 
[[Barackpálma|A Multiplant 1982 augusztusában dobták piacra, először Apple II-re. A rendszer nem volt képes megszorongatnim]]<nowiki/>egszorongatni a VisiCalcot, inkább Európában terjesztették sikeresen. Bár a VisiCalc fejlesztői nem vették komolyan piaci pozíciójuk megőrzését, a Multiplan ennek ellenére sem lett igazán sikeres az Egyesült Államokban. Az 1983. január 26-án megjelent Lotus 1-2-3 nevű táblázatkezelő rendszer viszont óriási sikerrel debütált. Gates kísérletet tett a Lotus megvételére, de az üzlet kudarcba fulladt. 1984-ben a Lotus megelőzte árbevétel szempontjából a Microsoftot: 157 millió dolláros bevételre tettek szert, szemben a Microsoft 125 milliójával. A Multiplan Európában ugyan roppant sikeres lett (Franciaországban a személyi számítógépeken 90%-án Multiplant használtak), de az Egyesült Államokban Gates elvesztette a csatát.<ref name=Ichbiah10/>
 
A Multiplan sikertelenségét látva a Gates új táblázatkezelő rendszeren kezdett dolgozni, ez lett később a [[Microsoft Excel]].
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Bill_Gates”