Wikipédia

„Veszettség” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 794 szerkesztés
kieg.
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 794 szerkesztés
30. sor:
A második, nagyjából 1-2 napig tartó szakaszban növekszik a reflexingerlékenység, az állat sokkal nyugtalanabb, idegesebb, ez az idegesség a dühöngésig fokozódik. A kutya széttépi az útjába kerülő tárgyakat, támad, ha láncon vagy pórázon van, attól mindenáron igyekszik megszabadulni, ha ketrecbe teszik, annak rácsait rohamszerűen harapdálja. Felismerhetők a „tudatzavar” jelei, hiszen az állat olyan eszközökbe, tárgyakba is beleharap, melyek fájdalmat okoznak neki, máskor úgy tesz, mintha legyek után kapkodna.
 
Ha otthonról megszökik, céltalanul kóborol, naponta akár 40–5040-50 km-t is megtesz, ilyenkor ugatás, morgás nélkül belemar az útjába kerülő állatba, az embert ellenben csak akkor veszélyezteti, ha ingerli az ilyen ebet. Ebben a szakaszban már mutatkoznak a különböző bénulások: a szemizmok bénulása kapcsán [[kancsalság]], a garatizmok bénulása kapcsán nyelési nehézségek, később a nyelés teljes megszűnése miatt a táplálék és az ivóvíz visszautasítása, a [[Gége#A gége saját izmai|gégeizmok]] bénulása kapcsán az ugatás megváltozása, rekedt, majd „vonyító” hang, a [[Nyelv#Nyelvizmok|nyelvizmok]] bénulása kapcsán bőséges nyálcsorgás.
 
A harmadik szakaszra már a teljes tompultság és a bénulások fokozódása a
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Veszettség”