„Buziásfürdő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Domborzat és geológia: elütés korr. |
a →A fürdő kiépülése és fénykora: mondatrendezés |
||
91. sor:
Ortodox temploma 1834–1839-ben épült fel egy korábbi fatemplom helyén,{{refhely|azonos=V7}} katolikus plébániáját 1847-ben hozták létre.<ref name=bor/> 1845-ben ''Nádor'' néven még egy gyógyszertárat alapítottak.<ref>{{cite book |author=Péter H. Mária |title=Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai |page=44 |year=2002 |publisher=Erdélyi Múzeum-Egyesület |location=Kolozsvár |isbn=9738231183 |url=http://mek.niif.hu/02700/02752/02752.pdf}}</ref> Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] alatt a fürdőélet pangott, a szabadcsapatok garázdálkodása csak 1849 tavaszán maradt abba. A szabadságharc leverése után a fogságból szabaduló [[Ormós Zsigmond]] buziási háza lett a [[Temes vármegye]]i magyar hazafiak találkozóhelye.<ref name=bor/>
Az 1850-es években a település jelentős fejlődésnek indult, az időszakot Buziás első fénykoraként említik. Ekkor épült fel a Grand Hotel (a katolikus templommal szemben, a park bejáratánál – később ''Vila 4 „Banatul”''), a postahivatal, a nagykioszk (gyógyterem, társalgó, olvasóterem – később kaszinó), a Tükör- vagy Hidegfürdő (később ''Phönix'' majd ''Baia 1'') és az Acél- vagy Melegfürdő (később ''Baia 2''). A parkot megnagyobbították, az évtized végén bevezették a hidroterápiás kezelést, felépítették a zuhanyfürdőt és a második szállót. Az 1867-es [[kiegyezés]] után a Buziást átvevő Magyar Királyi Kultuszminisztérium hamarosan Magyarország elsőrangú fürdőhelyei közé emelte. A fürdőket átépítették, a kutakat kimélyítették, ásványvizes úszómedencét, előadótermet, új szállodákat építettek, felhúzták a katolikus templomot, a zsinagógát, és a vármegyei járásbírósági épületet.{{refhely|Jancsó}} 1856–1875-ben elkészült
A komoly fejlődés előmozdítása, Buziás ismert fürdővárossá emelése [[Trefort Ágoston]] kultuszminiszter nevéhez köthető, aki támogatta a helyi beruházásokat, oktatást, kultúrát, és ő maga is többször járt Buziáson. Hálából a helyiek még életében, 1883-ban bronz mellszobrot emeltek Trefortnak a park egy tisztásán, melynek készítője [[Huszár Adolf]] volt. A közelben volt [[Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)|Deák Ferenc]] 1869-ben felállított padja, melyet [[Kolbenheyer Ferenc]] tervezett és Seenger Béla faragott ki – Deák Ferenc többször is kezeltette magát Buziáson, a hagyomány szerint egyik kedvenc tartózkodási helye volt.{{refhely|Jancsó}}
| |||