„Kulturkampf” változatai közötti eltérés

linkek
a (ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján)
(linkek)
[[Fájl:Leo XIII.gif|bélyegkép|jobbra|Korabeli német karikatúra: a pápa és a német kancellár egyaránt lábcsókot igényelnek egymástól]]
A '''Kulturkampf''' („kultúrharc”) elsősorban az [[1870-es évek]]ben [[Porosz Királyság|Poroszország]]ban az állam és egyház, később [[Otto von Bismarck]] kancellár és a [[IX. Piusz pápa]] között kibontakozott politikai harc elnevezése. Szélesebb értelemben az [[állam és az egyház elválasztásaszétválasztása]] körüli, a 19. és a 20. század fordulóján sok országban kialakult politikai küzdelmet értik alatta.
 
A politikai küzdelem leginkább a [[polgári házasság]] intézményének bevezetése körül zajlott. Az egyházak, túlnyomórészt a [[római katolikus egyház|katolikus egyház]], erősen ellenezték ezt, ésmert befolyásuk csökkenésétől tartottak. A vallásilag megosztott Németországban ez a harc a jól szervezett katolikus kisebbség aránytalanul nagy állami befolyásának visszaszorításáról is szólt. Bismarck kemény eszközökkel lépett fel a katolikus egyház ellen, ami idővel még a protestánsok és a liberálisok kritikáját is kiváltotta. A katolikus egyház ellen diszkriminatív törvényeket hoztak, betiltották a [[Jézus Társasága|jezsuiták]], [[Ferences rend|ferencesek]], [[Domonkos-rend|domonkosok]] rendjét.<ref>Gross, Michael B. The war against Catholicism: liberalism and the anti-Catholic imagination in nineteenth-century Germany, p. 1, University of Michigan Press, 2004</ref>
 
Bismarck politikája végül is várakozásaival ellentétes eredményt hozott, mivel megerősítette a katolikusok elszántságát, akik komoly politikai erővé válva megalakították a Centrum Pártot. A Kulturkampf 1880 körül ért véget, amikor egy új pápa hajlandó volt tárgyalni Bismarckkal, az antikatolikus liberálisok pedig kiléptek koalíciójából. Bismarck engedett, és így elnyerte a katolikus Centrum Párt támogatását a feltörekvő [[szocializmus|szocialisták]] ellen.