„Unter den Linden” változatai közötti eltérés

+nagykövetségünk
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
(pozíciós térkép)
(+nagykövetségünk)
Azt az akkor még inkább csak földútnak nevezhető ösvényt 1573-ban meghosszabbították, majd [[Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem|I. Frigyes Vilmos]] Hollandiából importált diófákkal, majd később hársfákkal szegélyezte az utat. II. Frigyes idején kezdődött meg a valódi [[sétány]] kialakítása, ekkor rendezték a fasorokat. Az azt követő 200 évben a kunyhókat és faviskókat, de legjobb esetben is csak egyszerű lakóházakat fokozatosan villák váltották föl. A charlottenburgi királyi kastélytól egészen a Brandenburgi Kapuig teljesen beépült a sugárút, az előkelő városi polgárok kedvenc sétálóhelye lett. A [[német császárság]] idején már cégek és bankok is tették ide székházaikat, ezeket követték a kávézók, éttermek és szállodák, az Unter den Linden lett a főváros kirakata.
 
1936-ban kivágták a fákat, hársfákat ültettek és [[horogkereszt]]es zászlókat állítottak fel. A háború után az eltakarítási munkák megkönnyítésére még síneket is fektettek le a törmeléket szállító kocsik számára. A háború okozta romokat keleten nagyon gyorsan eltakarították ugyan, de évtizedekig tátongtak ott hatalmas üres terek. Mára az utca újra a német főváros egyik legfontosabb bevásárlóutcája, a 76-os szám alatt található [[Magyarország berlini nagykövetsége]].
 
==Érdekesség==