„Rába Járműipari Holding” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
13. sor:
'''[[1898]]'''-ban sorban kapták a megrendelést teherkocsik (borszállító, faszénszállító, bútorszállító, baromfiszállító, gyümölcsszállító), valamint személykocsik (kalauzkocsi) készítésére. Így a gyár az év végére elérte az 1660. [[vasút]]i kocsi gyártását.
'''[[1899]]'''-ben a kieső belföldi megrendelések miatt az export felé tekintett a gyár. Sikerült néhány [[olaszország|olasz]], [[németország|német]], illetve [[Egyesült Államok|tengerentúli]] megrendelést szerezni. Mivel egyre több külföldi város rendel városi villamoskocsikat ([[Amszterdam]], [[Antwerpen]]), így szükségessé vált egy "''villamos accumulátor gyártási osztály''" létrehozása.
'''[[1900]]'''-ban a vállalatot meghívták a [[párizs]]i világkiállításra több vagongyárral egyetemben, ahol a gyár 4 vagont mutatott be. Közben beszerezték az akkumulátorgyártáshoz szükséges berendezéseket, nyersanyagokat.
Az '''[[1901]]'''-es év nagy kiugrás volt világviszonylatban. A megrendelők közt szerepelt immáron a Kelet-[[india]]i Vasutak, a [[Costa Rica]]-i Vasutak, a [[Dél-Afrika]]i Brit Gyarmatok, valamint a [[London]]i Földalatti [[Vasút]]. A sikerek a versenyképes áraknak, jó minőségű gyártmányoknak, és a betartott szállítási határidőknek voltak köszönhetőek. Az akkumulátorgyártó részleget önálló vállalattá alakították át.
Már '''[[1902]]'''-ben foglalkozott a cég közúti gépjárműgyártás gondolatával, erre utal a két megrendelés is, azonban a tényleges gyártás csak [[1903]]-ban kezdődött meg. A vagongyárban megkezdődött katonai szállítóeszköz-gyártás - nagy titokban - a [[Bécs]]i Tüzérségi Szertár részére. Nagy dilemma előtt állt a cég a gyártási profil kiválasztásánál, mert olyan járművet kellett választani aminek jövője is van. Mivel a régi motorgyárak még mindig főként a helyhez kötött motorok gyártásával foglalkoznak, a Vagongyár vezetősége megvásárolta a Stoltz rendszerű gázmotor szabadalmát. Az gépkocsigyártás még gyerekcipőben járt, a legnagyobb hajtóerő a sport volt. Azonban akadtak érdeklődők haszongépjárművekre, mint pl. a katonaság és a posta. [[Magyarország]]on [[Csonka János]] és [[Bánki Donát]] végzett úttörő munkát a motoros járművek gyártása terén. A Vagongyár felvette a kapcsolatot [[Csonka János]]sal, és beszállt a háromkerekű motoros járművek pályázati gyártásába.
'''[[1903]]'''-ban, amikor megvették a gőzkazán gyártási jogát, nem csupán gőzüzemű [[vasút]]i kocsik, hanem gőzautók gyártására is gondoltak. Azonban a gőzautó ötletét hamar elvetették, így egy másik terv lépett elő, a benzinmotoros haszonjárműé. Az autógyártás beindításával egyenletesebbé vált a gyár bevétele, mert azt raktárra is lehetett gyártani. A [[Győr]]ött készült első autómobil próbaútját [[1904]]. [[február 25]]-én tartották meg.
''folyt.''
| |||