„Szerkesztő:Pharmattila/próbalap” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
36. sor:
Mint minden szabályzó mechanizmusnak így a folyadékegyensúlyt biztosító rendszernek is három eleme van. A szervezetet mindenkori állapotát érzékelő rendszer, a válaszadó rendszer és a kettőt összekötő szabályzó központ. A vízfelvételért és vízleadásért felelős szabályzó központok egymáshoz nagyon közel de anatómiailag elkülönülve, az [[agy]] fejlődéstanilag ősi területén, a [[hipotalamusz]]ban helyezkednek el. Ezeknek a központoknak az [[ideg]]i nyúlványai képesek érzékelni a szervezet vízkészletére utaló jelek változását. Az egyik ilyen jel a [[vérplazma]] [[ozmotikus]] változása. Vízvesztés esetén a plazmában visszamaradó oldott anyagok koncentrációja értelemszerűen emelkedik, ami az ozmotikus nyomás növekedésében nyilvánul meg. Ezt az ozmotikus változást a hipotalamusz elülső oldalán elhelyezkedő [[ozmoreceptor]]ok képesek érzékelni.
 
A receptorhoz tartozó neuronok a hipotalamusz elülső oldalán helyezkednek el és ott a velük érintkező extracelluláris környezet növekvő sókoncentrációja miatt zsugorodni kezdenek, amellyel idegi [[ingerület]]et generálnak. Az ozmoreceptorokat tartalmazó neuronokról az ingerület a ''nucleus supraopticusban'' és ''paraventricularisban'' elhelyezkedő nagysejtes neuronokhoz fut. Ezek a nagy méretű, (magnocelluláris) neuronok szintetizálják az [[antidiuretikus hormon]]t (ADH-t) ami a relatíve hosszú idegrostokban [[axonális transzporttaltranszport]]tal a [[hipofízis]] hátsó lebenyébe (a neurohipofízisbe) jut, ahol felszabadul és bediffundál a keringésbe. A keringésbe került ADH feladata, hogy a vesében fokozza a vízvisszatartást, és így segítsen a szervezetnek a megfelelő mennyiségű víz megtartásában.
 
== Bárszekrény ==