„Németország és Oroszország kapcsolatai” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
206. sor:
[[Berlini csata|Berlin ostromában]] 2,5 millió szovjet katona, az [[1. Ukrán Front]] valamint az 1. és 2. Belorusz Front katonái, akik jelentős részben orosz nemzetiségűek voltak. A szovjet győzelem után a városban az „állami nyelv” az orosz lett... [[Georgij Konsztantyinovics Zsukov|Zsukov]] [[marsall]] parancsnoksága alatt a hatalmas városban lassan újra megindult az élet, megszervezték az élelmiszerellátást, a közlekedést. A harcokban elesett szovjet katonáknak emlékműveket emeltek.{{refhely|Kun}}
 
A szovjet csapatok a hidegháború éveiben hatalmas számban maradtak az NDK-ban; nem elsősorban elnyomóként, hanem a következő nagy európai háborúra, Nyugat-Európa elözönlésére készülve. A szovjet katonai és politikai vezetés a legelitebb harckocsizó egységeit állomásoztatta itt. Kelet-Berlin egyik külvárosában, [[Karlhorst]]ban{{Wd|Q703218}} is állomásozott egy szovjet harckocsi-hadosztály. A városkát katonai övezetté nyilvánították, saját városi klinika, kórház, üzletek, könyvtár, esti iskola működött itt a szovjet katonák számára. A többi szocialista országtól eltérően azonban egyáltalán nem korlátozták a helyieket abban, hogy belépjenek ide. A szovjet tisztek helyi lakosoknál béreltek szállást, a német és a szovjet gyerekek szabadon játszottak egymással. A német gyerekek belopóztak a lőtérre is kilőtt hüvelyekért, időnként a tankokra is felmásztak. A hadosztály központját az egykori karlhorsti mérnöki akadémia épületeiben alakították ki. Ma ezek már műemlékek. A volt szovjet csapatokat csak 1994-ben vonták ki Németországból.{{refhely|Kun}}
 
Még 1827-ben [[I. Sándor orosz cár]] emlékére építettek [[Potsdam]]ban az oroszok felépítettek egy Alekszandrovka nevű kis, hagyományos orosz faházakból álló települést. Ezt 1977-ben az UNESCO kulturális–történelmi műemlékké nyilvánította, és a német állam vette kezelésébe.{{refhely|Kun}}