„Németország és Oroszország kapcsolatai” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
211. sor:
 
===21. század===
A 21. század elején a német fővárosban és környékén élő orosz anyanyelvűek száma mintegy {{szám|300000}}. Legnagyobb részük már 1992 után települt át Németországba. 2007-ig bezárólag a Szovjetunióból és volt tagköztársaságaiból körülbelül 2,35 millióan települtek át Németországba, főleg fiatalok. Még 1990-ben az NDK keleti részére orosz zsidók érkeztek, számuk 2010-ben mint 200 ezerre körül van. Az orosz kolónia összetétele változatos, vannak köztük az orosz hadseregből dezertáltak, német férjeket választott orosz nők, üzletemberek, szállodatulajdonosok, ügyvédek, orvosok, de illegális bevándorlók is. Jelentős saját kulturális intézményeik működnek, vannak sajátorosz újságjaik, színházaik, rádióállomásuk, tv-adásuk, 2009-től csak on-line formában megjelenő folyóiratuk. Nagy számban tömörülnek a hagyományos érkezési pont, a berlini [[Berlin Ostbahnhof|Ostbahnhof]] környékén, amerre orosz klubok, diszkók, avangard művészeti kiállítások, mecenatúrák találhatók. Az orosz nyelvű lakosság egy része szoros kapcsolatokat ápol a török bevándorlókkal.{{refhely|Kun|68. o.}}
 
A berlini orosz és más pravoszláv hívők számát egyes becslések {{szám|800000}}-re teszik. Az első állandó pravoszláv kápolna 1718-ban létesült. 1837-től az orosz nagykövetséghez tartozó templom lett a pravoszláv hívők gyülekezőhelye. Az 1890. márciusában alapított ''Szent Vlagyimir Herceg Testvériség'' nem csak az orosz pravoszláv hívőket szolgálta, de a szerb, bolgár, görög és német pravoszláv gyülekezeteket is. A náci hatalomátvétel után a testvériséget beolvasztották a ''Külföldi Orosz Pravoszláv Templom'' német egyházmegyéjébe. 2005-ben a berlini műemlékvédelem újította fel a templomot. 2010-ben már négy pravoszláv templom volt a német fővárosban.{{refhely|Kun|69. o.|azonos=K69}}