„Bacsik Elek” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
e-mailek és szóbeszédek nem szolgálhatnak forrásként |
||
20. sor:
}}
'''Bacsik Elek''' ([[Budapest]], [[1926]]. [[május 22.]] – Glen Ellyn, [[Amerikai Egyesült Államok]], [[1993]]. [[február 14.]]) [[dzsesszgitár|jazzgitár]]os, [[Magyar hegedűművészek listája|hegedűművész]]. Játszott elektromos hegedűn (violectra), brácsán, bőgőn, csellón, egy turné és LP erejéig buzukin és egyes visszaemlékezések szerint basszusgitáron<ref>{{Cite web |url=https://www.youtube.com/watch?v=mNq1AD7wYKw |title=Michael Bub kommentje (Bacsik zenésztársa a What’s Doin’ lemezen) |accessdate=2019-08-22.}}</ref>
== Életútja ==
Bacsik Elek magyarországi [[cigányok|cigány]] ([[Magyarcigányok|romungro]]) családban született [[1926]]-ban. Édesapja, Bacsik Árpád kiváló brácsás volt. Egyes visszaemlékezések szerint Bacsik Elek először [[hegedű|hegedülni]] tanult a budapesti [[Zeneakadémia|Zeneakadémián]], de érdeklődése hamar a [[gitár]] felé fordult. Háború előtt cigányzenekarokban és tánczenekarokban muzsikált. Tagja volt a legendás [[Arizona mulató]] zenekarának. Itt olyan nagy muzsikusokkal játszott együtt, mint a később világhírűvé vált zongoraművész [[Cziffra György]]. 1945-ben, amikor [[Tabányi Mihály]] megalapította saját zenekarát [[Pinocchio (együttes)|Pinocchio]] néven, a formációban Bacsik Elek mellett egy másik gitáros, [[Zoller Attila]] is szerepelt.<ref>{{cite web |url=http://www.jazzkutatas.eu/article.php?id=1 |title=A magyar jazztörténet főbb dátumai |publisher=Jazzkutatás.eu |accessdate=2010-01-21}}</ref> 1948-ban a Lecák néven ismert Oberdorfer Árpád zenekarával [[Bejrút]]ba utazott. Innen [[Olaszország]]ba vezetett az útja, ahol Renato Carosone kvartettjében hegedült, gitározott és bőgőzött.
1949-ben [[Bern]]ben [[Hazy Osterwald]] zenekarában gitározott
Hosszabb ideig dolgozott [[Spanyolország]]ban és [[Portugália|Portugáliában]]. Ezután érkezett [[Párizs]]ba, ahol nagyon hamar ismert jazzgitárossá vált.
55. sor:
1974-ben nagy sikerrel játszott a [[Newport (Rhode Island)|newporti]] jazzfesztiválon, a Duke Ellington emlékére rendezett jam sessionön.<ref>{{Cite journal|title=The Morning Call (Allentown, Pennsylvania), 1974. 07. 01. p. 5|quotes=no}}</ref> Úgy tűnt, hogy talán ezzel némi népszerűségre tesz szert, de sajnos ismét elmerült a homályban.
Utolsó éveiben cigányzenekarban gitározott, később Kanadában, Québecben és Montréalban játszott jazzklubokban, bárokban, éttermekben. 1988-ban és 1989-ben a Nuits Bleue's Internationales de Jazz in Québec City fesztivál fellépője volt
Québecben érte a szélütés. Fél oldala lebénult, a zenélést fel kellett adnia. Nem sokkal később gyógyíthatatlan tüdődaganatot diagnosztizáltak nála.
|