„Elbasan” változatai közötti eltérés

A két világháború között Elbasan újabb közművelődési intézményekkel és rendezvényekkel gyarapodott. Az 1910-ben elindított első elbasani lap, a ''Tomorri'' után 1918-tól több folyóiratot is alapítottak a városban, amelyek a hírek közlése mellett társadalmi, kulturális és gazdasági kérdésekkel is foglalkoztak: a ''Shkumini'' (1918–1921), az ''Elbasani'' (1921–1925), az ''Ura e Shkuminit'' (1922–1924), a ''Ku vemi?'' (’Hol tartunk?’, 1924) stb.{{refhely|Gjevori 2015|:70., 77.}} 1930-tól a városvezetés rendszeresen megszervezte az elbasani zenei és színházi hetet, amelyen az albán városok zenekarjai és színjátszócsoportjai mutatkozhattak be.{{refhely|Nacional Albania 2012|.}} Elbasan maga is nevezetes volt sajátos, oszmán hagyományú vokális és hangszeres zenei stílusáról, amelynek legnépszerűbb képviselője Isuf Myzyri volt (szülővárosában szobra áll).{{refhely|Elsie 2010|:316.;|Bakiu 2014|:269.}} Az elbasani városi zene tipikus hangszerei a [[harmonika|tangóharmonika]], a [[mandolin]], a [[tamburin]]{{Wd|Q193666}} és a [[šargija|sharki]]{{Wd|Q2451473}}.{{refhely|Gloyer 2012|:24.}} Elbasan zenei életéhez hozzátartoztak az 1917-ben alakult Afërdita (’Hajnal’) zenekar hetenkénti felvonulásai, amelynek során hazafias dalokat és indulókat játszva meneteltek a város utcáin.{{refhely|Jacques 2009|:371.}} A főváros [[Nemzeti Könyvtár (Tirana)|Nemzeti Könyvtára]] után 1932-ben itt nyílt meg az ország első közkönyvtára, amely 1935-ben a város polgára, Nazif Baholli által építtetett modern épületbe költözött, és a Qemal Baholli Közkönyvtár (Biblioteka Publike “Qemal Baholli”) nevet vette fel. 288 ezer kötetes állományával 1988-ban az ország legnagyobb közkönyvtárának számított.{{refhely|Domi 1993|:42.;|Pasmaqi & Hasekiu 2014|:558.}} 1936-ban a város egy másik tehetős polgára, Xhavit Biçakçiu jóvoltából felépült a város első filmszínháza, a Nemzeti Mozi (Kinema Nacional), belső épületdíszeinek kivitelezésében a festőművész [[Zef Kolombi]]{{Wd|Q4228314}} is közreműködött.{{refhely|Nacional Albania 2012|;|Pasmaqi & Hasekiu 2014|:558.}} A filmvetítések mellett az épület adott otthont Elbasan – főként a Tanítóképezde tanáraiból és diákjaiból 1924-ben verbuválódott – színjátszókörének is, akik nem csak az elbasani közönségnek játszottak, de Tiranában, a királyi család előtt is gyakran felléptek, többnyire kortárs albán szerzők színpadra állításával.{{refhely|Fischer 2012|:161.;|Nacional Albania 2012|. Vö.|Elsie 2010|:441.}} A második világháború után a mozit kőszínházzá alakították, amely Skampa Színház (Teatri Skampa) néven napjainkig az ország legfontosabb teátrumai közé tartozik.{{refhely|Elsie 2010|:324., 442.}}

*{{Horgony|Shkolla Normale}}Az 1909 decemberében a városban megnyílt első albán tanítóképző intézet, a [[Aleksandër Xhuvani Egyetem|Tanítóképezde]] (Shkolla Normale) első igazgatója [[Luigj Gurakuqi]] volt, első tanárai közé tartozott [[Hafiz Ibrahim Dalliu]], [[Hilë Mosi]]{{Wd|Q3303611}}, [[Lef Nosi]] és [[Sotir Peci]].{{refhely|Jacques 2009|:368.;|Elsie 2010|:98., 312., 334., 350.}} Története későbbi szakaszaiban is több neves tanár oktatott az intézet falai között, például 1933-tól [[Zef Kolombi]]{{Wd|Q4228314}} festőművész,{{refhely|Elsie 2010|:237.}} 1935-től [[Eqrem Çabej]]{{Wd|Q3055890}} nyelvész, a [[Tiranai Egyetem]] későbbi rektora,{{refhely|Elsie 2010|:67.}} az 1930-as évek második felében [[Namik Resuli]]{{Wd|Q16011318}} nyelvész,{{refhely|Elsie 2013|:385.}} 1946-ban [[Et’hem Haxhiademi]]{{Wd|Q13038719}} költő, drámaíró.{{refhely|Elsie 2010|:186.}} Az intézményben végezte tanulmányait többek között [[Fadil Hoxha]]{{Wd|Q125791}} politikus, [[Qemal Haxhihasani]]{{Wd|Q7267382}} folklorista és [[Kasëm Trebeshina]] író.{{refhely|Métais 2006|:300.;|Elsie 2010|:187., 450.}}